Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
8-9. szám - Dr. Erdelics Barnabás–Nagy János–Iván György: A nyírségi sekélyvízű tározók kémiai és biológiai vizsgálata
420 Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. Dr. Erdelics B.—Nagy J.—Iváv. Gy.: A nyírségi tározók 3. táblázat A zooplankton taxonok gyakorisága és %-os előfordulása TaúAui)a 3. noemopneMocmb npone/ienun 300nAamm0HHbix maKConoe a ux %-noe npo:m.iennc Tabelle 3. Háufigkeit und prozentuelle Vorkommen der Zooplankton-Taxone A vizsgálat ideje Taxon IV. 28. t> K> i— > éí VII. 31. "9 IIIA ci í> oc '82 IIIA IX. 10. r— X IX. 24. X X Az előfordulás százaléka Bosmina 1 2 3 2 3 2 3 4 2 2 i 4 2 3 3 4 100 Keratella eochlearis 2 1 1 2 2 1 1 1 2 3 2 2 3 4 4 2 100 Cyclops 3 — 2 1 3 3 2 1 1 4 3 1 2 2 3 87,5 Nauplius 2 2 2 2 2 —. —. 1 2 2 2 2 — 1 2 1 81,5 Daphnia longispina . — 2 3 3 3 1 1 — 1 1 2 1 1 1 1 81,5 Polyathra — 2 3 3 — 1 2 2 4 3 — l 1 1 69 Brachionus angularis 3 2 1 1 2 1 1 1 50 Diaptomus — l 2 1 — —— 1 — — — — 25 Fiiina . 1 1 — 2 — — — — — 18,8 Brachionus falcatus 1 1 2 — 18,8 Polyathra, valamint a Brachionus angularis is. A zooplankton mennyiségéhez hasonlóan, a taxonok nagyobb változatossága a nyári időszakra esik. A taxonok nagyrészt megegyeznek az országos felmérés alkalmával talált taxonokkal, de az országos átlaghoz viszonyítva a %-os előfordulásban már eltérések mutatkoznak. 5. A tározóban észlelt nagymérvű biológiai produkció okai Vizsgálataink szerint a tározóban mutatkozó biológiai túl produkció oka részben az ún. ,,minimumfaktorokban", közülük is a tápvíz viszonylag nagy foszfortartalmában, részben pedig a tótalaj nagy szervesanyag tartalmában keresendő. Míg a tározó tápvizében előfordult 0,08 mgjl foszfortartalom is, addig a tározó vizében az egész nyár folyamán a foszfor a kimutathatóság alatti mennyiségre csökkent. Tófenék vizsgálataink szerint a tavi iszap jelentős része, sokszor 35—40%-a a mintavételi helyeken szerves anyagból áll. A tavi iszap vizuális vizsgálata azt mutatta, hogy a tófenék anyagában még sok a bomlásban levő növényi maradvány. A mikroszkópos vizsgálatok pedig arra utalnak, hogy a vízvirágzásos időszak alatt nagy mennyiségű elhalt alga hullik a tófenékre, növelve ezzel a tavi iszap szervesanyag tartalmát. Valószínűleg ezt igyekszik elősegíteni a környező mezőgazdasági művelés alatt álló földekről a tavaszi olvadékvízzel és a csapadékos időjárások alkalmával bemosódott szerves és szervetlen tápanyagok is. A tavi iszap oxigénigényének tanulmányozásakor kapott értékeket a 6. ábrán tüntettük fel. tonjai között a Bosmina (Crustacea) és a Keratella cochlearis (Rotatória) taxonok viszik a döntő szerepet. Mellettük még jelentős számban fordul elő a Cyclops és naupliusa, a Daphnia longispina, a 12 11 10 9 OiM/Ű t \ ! o V N i/!\ 1 f Y |V A ] ' A ' \ /! ! /f \ / V /1 / Y / í 1 It / / 1 Vvil ' ' i \/ ! 1 1 \ i l !l 1 1 'i í ? 1 1 ! 1 1 \ 1 > (/ L ' 1 / ! ! ! M i \7 | ! i i i ! ! ! ! ! JELMAGYARÁZATI i ; i Iszap 0, Viz 0, m1rf. i i ! i ! 1 ! 1 1 1 . ! 1 1 1 1 1 .... 1 1 1 1 Ca > - > - > -t-' -tj ti S-=t éo <>3 e> ^ 6. ábra. A tavi iszap oxigénigénye Puc. 6. nompeömcmb o3epnoeo UAO e tcucAopode Abb. 6. Sauerstoffbedarf des Seeschlammes
