Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

8-9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek - Könyvismertetés

Dr. Marjai Gy.: A sávos öntözés Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. 401 adja, de benne van a szaggatott zónában, így attól Í10% eltérést eredményez, ami gyakorlatilag még elfogadható. A táblázatok közreadásával még nem tekinthető teljesnek munkánk, mert a következő időkben végzendő ellenőrző mérések az eredmények további finomítását teszik lehetővé. összefoglalás Sávos csörgedeztető öntözésnél nehézségek tapasztalhatók az öntözővíz egyenletes elosztása terén, mivel az ehhez szükséges adagolási elemek nem ismeretesek a hazai szakirodalomban. A kísérleteknél abból indultunk ki, hogy az adagolást befolyásoló összes tényező külön-külön a gyakorlatban általában nem határozható meg. Helyettük olyan egyszerű helyszíni vizsgálattal (próbaöntözés) meghatározható komplex jellemzőt kell találni, amely magában foglalja a különböző tényezők (esés, nedvességi állapot, talajminőség, érdesség stb.) hatását. Az adagolási elemek megválasztásához alkalmas jellemző a vízlepel előrehaladási sebessége lehet. Az ehhez a jellemzőhöz összeállított táblázatok megadják a víznorma függvényében a sávhossz, vízsugár és adagolási idő értékeit. Az öntözési segédlet használatához az öntözés előtt el kell végezni egy rövid próbaöntözést. Az öntözőtábla átlagos talajviszonyainak megfelelő helyen a sávba 4 l/sec, fm vízsugarat kell bocsátani. Órával meg kell állapítani, hogy a vízéi egyenletes előrehaladása közben mennyi idő alatt ér el 40 m-re, illetve 80 m-re. Ezeket az időket percben határozzuk meg. Ezután kikeressük azt a táblázatot, amelyen a kívánt vízborítás található a jobb felső sarokban és az első két oszlopban megkeressük azt az élsebesség párt (percben kifejezve), amelyet a próbaöntözés során kaptunk. A kapott sorban az alkalmazott sávhossznak megfelelően megkapjuk a vízsugár és az adagolási idő értékét. A legjobb eloszlást biztosító adatok a bekeretezett értékek, ha ezen kívül esik az adat, akkor az egyenletesség már nem biztosítható megfelelő módon. KÖNYVISMERTETÉS Die Entwicklungsgeschichtc der Erde. (A Föld fejlődéstörténete.) Brockhaus Nachscblagewerk Geologie. Mit einem ABC der Geologie. VEB F. A. Brockhaus Verlag, Leipzig 1970. (újraátdolgozott és bővített 4. kiadás) 1—2. kötet, 888 oldal, 260 ábra, 55 táblázat, 48 fénykép tábla. Mellékleti A Föld és Európa hegységszerkezeti térképe, hátlapján a földtörténeti korok ós események táblázatával. A népszerű Brockhaus kézikönyvek geológia sorozatában a 4. átdolgozott és bővített kiadásával a 90 ezres példányszámot elérő Die entwicklungsgeschichte der Erde (A Föld fejlődéstörténete) ismét az érdeklődők rendelkezésére áll. E kiadásban is a történeti és az általános földtan áll az előtérben, de figyelembe véve, hogy a geológusok jelenleg az egész világon elsősorban az alkalmazott és a gyakorlati földtan témakörében tevékenykednek, ezért ez utóbbi területre eső tudományágakkal erőteljesebben foglalkozik, mint a korábbi kiadásokban. A földtan lényege, útja és célja, A földtan története és A Föld korai állapota c. bevezető fejezetek után először az Altalános vagy fizikai földtan, majd a Történeti földtan o. nagyobb-terjedelmű fejezetek következnek. Az Általános vagy fizikai földtan alfejezetei a Föld geofizikájával ós geokémiájával, a legfontosabb kőzetalkotó ásványokkal, a kőzetekkel és keletkezésükkel, a talajtani alapismeretekkel, a földfelszín formálódását okozó geomorfológiai folyamatokkal (ebben találjuk A felszín alatti víz c. részt pp. 171—184.), a tengerföldtannal, a belső erők által okozott földkéreg mozgásokkal, a földrengésekkel, a földkéreg szerkezeti formáival, a Föld nagytektonikai képével és a hegységszerkezeti elméletekkel foglalkoznak. A Történeti földtan alfejezetei a földtörténeti időszámítást, majd a földtörténeti korok sorrendjében a Föld fejlődéstörténetét mutatják be. Az élővilág fejlődéstörténete ós A Föld ós az élet történetének összefonódása c. fejezeteket Az izótópföldtan, Az ércgenetika, A földtani térképezés, Gazdaságföldtan, Bányászati és földtani kutatási módszerek, Telepismerettan, Alkalmazott földtan, Alkalmazott geofizika ós az Alkalmazott geokémia c. fejezetek követik. A Hidrológiai Közlöny olvasói számára az utóbbi fejezetek közül az Alkalmazott földtan: Vízföldtan, Mérnökgeológia és a Műszaki kőzettan c. alfejezetei adnak igen tömör összefoglalást e tudományágak legfontosabb fogalmairól. A 2. kötet végén foglal helyet a Földtan ABC-je c. kis lexikon, amelyben átfedések nélkül, rendkívül tömören és világosan, minden lényeges fogalmat egyértelműen megtalálunk. A témakörönként összefoglalt irodalmi utalások a legújabb szakirodalom mellett a klasszikusokat is megadják. Magyar szerzők munkái közül Schmidt E. R.: Die Geomechanik des Erdinnern und ihre Auswirkung auf die Erdkruste (Bp. 1948.) c. tanulmányát és Magyarország Vízföldtani Atlaszát (és annak magyarázóját Bp. 1962.) közli. A számos neves szerző közreműködésével írt, igen gondosan szerkesztett kétkötetes kézikönyv jó tájékoztatást nyújt a földtudományok jelenlegi állásáról ós legújabb eredményeiről. A földtudományokat tanuló ifjúság ós a korábbi ismereteit felfrissíteni kívánó szakemberek figyelmébe ezúton is melegen ajánljuk. Dr. Vitális György