Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
8-9. szám - Dr. Lipták Ferenc: Az esőszerű öntözés permeteloszlásának értékelése
Dr. Lipták F.: Az esöszerű öntözés permeteloszlása Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. 391 részén is igen nagy intenzitás adódik, a szórófejek melletti területeken pedig igen kicsi. A VII. sz. görbe lényegesen kedvezőbb, a szórófejek közelében nagyobb az intenzitás, a görbe leszálló (R—9—20,1 m közötti) szakasza egyenletesen lejt, lényegesen laposabb az előzőekénél. A jellemző mutatószámokat a 7. táblázat, a három csapadékeloszlást jellemző görbét a 12. ábra mutatja. 7. táblázat A VII., VIII. és IX. sz. változat jellemző mutatószámai TaöA. 7. Xopanmepmie noKa3ameAu eapuaHmoe VII, VIII u IX Tabelle 7. Gharakteristische Kennziffer der Varianten VII, VIII und IX L[mm/ó] Vált. Cv sz. ímax Imin i <7 Cv VII. 14,8 6,8 11,8 1,93 0,16 VIII. 21,6 5,1 12,3 4,80 0,39 IX. 22,1 4,5 12,8 4,23 0,33 Az előbbiek jól mutatják, hogy nem helyes csupán a minél nagyobb szórási távolságra törekedni. Bár a IX. változatnál az R ma x=22 m, a VII. változatnál pedig csak 20,1 m, mégis a IX. sz. görbe kedvezőtlen alakja miatt (A'=0—8 m között kevés, li= 12—20 m között sok a csapadék) a csapadékeloszlás lényegesen egyenlőtlenebb. A csapadékeloszlást igen szemléletesen mutatja a 12. ábra három görbéje. 16 15 » 13 12 11 10 9 J L L í y •— r 0 20 l[mm/ó] W 60 80 100 14. ábra. A X., XI. és XII. sz. csapadékeloszlást jellemző görbe Puc. 14. XapaKmepHasi Kp urna pacnpcdeAemisi dojtcdsi CO 3HÜK0M X—XI—XII Abb. 14. Die Niederschlagsverteilung Nr. X, XI und XII kennzeichnende Kurve 10 5 0 10 5 0 10 5 0 L [mm/ó] X. 0 2 i i[mm/ó] R[m] 0 h 10 70,35 ,ú[mm/ó] i —____ R[m] 0 u 20,35 , L [mm/ó] * M/ " — » n 13. ábra. A X.—XIV. sz. i-R jelleggörbe Puc. 13. XapaKmepuan Kpueasi i-R co 3HUKOM X—XIV Abb. 13. Kennlinie i-R der Nr. X—XIV A csapadékeloszlás egyenletessége érdekében arra kell törekedni, hogy a kellő szórási távolság mellett az i-R jelleggörbe alakja minél jobban közeledjen az optimális alakhoz. A Hidrológiai Közlöny 1968/9. számában [9] részletesen bemutattuk azokat a változatokat, amikor a szórófej i-R jelleggörbéje téglalap alakú, majd különböző hosszú vízszintes szakasz után ferde egyenes (egyenletesen csökken le az intenzitás nulláig). Ezek közül a 13. ábrán a X.—XIV. sz. i-R jelleggörbéket mutatjuk be. A vízszintes szakasz 10; 4; 2; 1 és 0 méter (ez utóbbi jelleggörbe már háromszög). A szórási távolság 20,35; 22; 23, illetve 24 m. A X. sz. változatnál az A-A metszetek középső részén még van nagyobb intenzitású rész az összemetsződések miatt. Ha a vízszintes szakasz hosszát csökketjük, egy darabig kedvezőbbé válik a csapadékeloszlás. A XI.—XIV. sz. változatoknál az i-R jelleggörbe alakját és a szórási távolságot úgy vettük fel, hogy az A-A metszetek mentén az intenzitás teljesen egyenletes. A XIV. változatnál teljes átfedésű (ü=a=24 m) négyzetes kötésről van már szó. A jellemző mutatószámokat a 8. táblázat, három (X.—XII. sz.) változat csapadékeloszlását jellemző görbéjét a 14. ábra mutatja.
