Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

8-9. szám - Dr. Lipták Ferenc: Az esőszerű öntözés permeteloszlásának értékelése

388 Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. Dr. Lipták F.: Az esőszerű öntözés permeteloszlása Az egyes izohiéta vonalak közé eső területeket [%-ban] a kétféle számítás esetén a 3. táblázat tünteti fel. 3. táblázat Az 1. ábra alapján kézi és gépi számítással kapott, egyes izohiéta vonalak közé eső területrészek TaöA. 3. noAyteuHbie HÜ ocnoee puc. 1 nymeM epyiHoeo u MauiuHHoeo pacnema u Haxodaujuecn Meiicóy omdeAb— u MauiuHHoeo pactema u naxodnufuecsi Mexcdy omdeAbtibiMu AUHUHMU u30zuem, nAoujadu Tabelle 3. Die auf grund der Abb. 1. mit Hand- und Mascliinenreehnungen erhaltenen, zwischen einzelne Isohieten-Linien fallenden Gebietsteile i [mm/ó] Terület [%] i [mm/ó] kézi gépi i [mm/ó] számításnál 4,5— 5 15,0 14,5 5— 6 6,4 6,4 6— 7 9,2 9,9 7— 8 8,0 9,5 8— 9 11,6 12,0 9—10 11,1 10,9 10—11 9,4 9,0 11—12 8,9 8,2 12—13 8,6 8,0 13—14 8,1 7,1 14—14,§ 3,7 4,4 100 99,9 s / \ \ / N y II \ \ \ \ \ V \ 210 12 RM 16 18 20 A gépi adatok alapján ábrázolt csapadékeloszlást jellemző görbét is a 4. ábra tünteti fel. Ez alig tér el a kézi számításétól. A 3. ábrán feltüntetett jellemző metszetek is jól megegyeznek a gép által megadottakkal. A fentiek jól mutatják, hogy a kézi számítással igen gondosan végzett értékelés elfogadható eredményre vezet, de természetes az is, hogy a gép adja a pontosabb eredményeket, hiszen olyan tömegű adat (a négyzet mindegyik oldala irányában 0,5 m-ként tehát összesen 48X48 = 2304 db 0,25 m

2-es részterületre bontással, a kézi számításnál alkalmazott 144 db 4 m

2-es részterület helyett) feldolgozásával hozza ki az eredményeket, amely a kézi számításnál nem lehetséges. A Vízgazdálkodási Tanszék szórófejbemérő- és minősítő állomásának mérési anyagából 60 db. i-R jelleggörbét választottunk ki, s készítettük el azok gépi értékelését. A RAZDAN-3 gép a 60 db változat számítását és az eredményeknek az 1. mellékleten az egyik változat egy részletével bemutatott formájú kiíratását 86 perc alatt végezte el, így egy változatra 1,4 perc gépidő jutott. Mivel egy gépóra költsége 4500,-Ft, egy változat gépi számítása 107,-Ft költséget jelentett. Az 5 órás munkaigényű értékelés 1,4 perc alatti gépi úton való elvégzése — a kézzel elérhetőnél nagyobb pontossággal — jól mutatja a számológép alkalmazásának előnyét ezen a szakterületen is. 4. Az i-R jelleggörbék alakjának és a szórási távolság nagyságának hatása a csapadék területi eloszlására Az elektronikus számológép alkalmazása tág lehetőséget nyújt igen sok változat részletes értékelésére. Az alábbiakban az igen nagy terjedelmű 5. ábra. Az I. és II. sz. i-li jelleggörbe Puc. 5. XapaKmepnan Kpueaa i-R co 3HÜKOM I—II Abb. 5. Kennlinie i-R der Nr. I und II kutatási anyagunkból néhány jellemző változatot mutatunk be, a 24 m X24 m-es négyzetes kötésre. Az 5. ábra az I. és II. sz. i-R jelleggörbét mutatja. Az I. sz. igen kedvezőtlen alakú, a szórási távolság csupán 16,8 in, tehát 24 m X24 m-es négyzetes kötésben a négyzet középső része nem kap csapadékot. Sugárirányban az 5,4 m-től 12,4 m-ig terjedő körgyűrűterületre egy szórófej több, mint 6 mm/ó csapadékot ad ki. A II. sz. sokkal kedvezőbb alakúnak látszik, mivel szórási távolsága lényegesen nagyobb, 19,1 m, tehát a szórófejek a négyzet középső részén biztonsággal összeszórnak, továbbá nincs olyan nagy intenzitású szakasza a görbének, mint az I. sz. görbének. Ennek ellenére / _y / / 1 / / i y/ - r / Y "/ • i 1 1 1 • f / —i— —i—1—\— ZF[%J T ' 0 20 4 0 60 80 100 6. ábra. Az I. és II. sz. csapadékeloszlást jellemző görbe Puc. 6. XapaKmepnan Kpueaa pacnpedeAenun dojicdn CO 3HOKOM I—II Abb. 6. Die Niederschlagsverteilung Nr. I und II kennzeichnende Kurve