Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

8-9. szám - Dr. Balázs Dénes: Trópusi és hazai karsztvizek összehasonlító vizsgálata

378 Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. Dr. Balázs D.: Trópusi és hazai karsztvizek 2. ábra. A vizsgált trópusi és hazai karsztforrások vizeinek keménységi értékei a hőmérséklet függvényében 1. Kisebb hozamú trópusi források. Nagy vízhozamú trópusi források. 3. Kisebb hozamú hazai karsztforrások. 4. Nagy vízhozamú hazai karsztforrások Abb. 2. Hartegrade der Wasser der untersuchten tropischen und ungarisehen Karstquellen. 1. Tropische Quellen mit kleineren Quellschüttungen, 2. Tropische Quellen mit grösseren Quellschüttungen, 3. Ungarische Karstquellen mit kleineren Quellschüttungen, 4. Ungarische Karstquellen mit hölieren Quellschüttungen agresszivitása a karbonátos kőzetekre nézve nagyobb, mint a melegebb víz esetén. Hodgman [9] adatai szerint pl. 1000 ml vízben 1 Torr nyomáson 10 °C-os hőmérsékleten 2,318 g C0

2 oldható fel, míg 25 °C-nál csak 1,449. 3. A karsztforrások vízének keménységét alapvetően az határozza meg, hogy milyen eredetű vizekből tevődik össze. A szakirodalom két fő karsztvíztípust különböztet meg: az A típusú karsztvíz a talajjal borított vagy talaj nélküli felszínről lassú szivárgással jut be a mélységi hidrográfiai hálózatba, a B típusú karsztvíz pedig koncentrált vízfolyás (búvópatak, búvófolyó) alakjában, rendszerint a karsztot övező impermeábilis felszínekről. Nyilvánvaló, hogy az A típusú vizek több agresszív C0

2-re tudnak szert tenni, mint a B típusúak. A mérsékelt égövi körülmények között a karsztforások vízhozamának 80—95%-a — a kivételektől eltekintve — A típusú, szivárgó vizekből összegeződik, míg az általam vizsgált trópusi karsztterületeken ennek aránya alig 50—60%. 4. Nem elhanyagolandó tényező a csapadékhullás intenzitása. Nyilvánvaló, hogy a lassú esőzés korrózív hatása nagyobb, mint a heves záporé, az utóbbinak a felszín eróziós (areális) pusztításában van jelentősége. A nedves trópusokon a csapadékhullás intenzitása többszöröse a hazainak, végeredményben tehát ez a tényező is csökkenti a karsztforrások vízének keménységét. (Viszont a mérsékelt övezetben a szilárd halmazállapotú csapadék olvadékvize, amely fagyott talajfelszíntől rendszerint koncentrált állapotban jut be a karsztba, csökkenti a csapadék oldóhatását). 5. A 2—4. pontban foglaltak a meleg földrajzi övezetben érvényesülő karsztos korrózió viszonylag alacsonyabb szintjét igazolják. Ezek a hatások összességükben a források vízének keménységét sokkal jobban csökkentenék, ha nem lennének olyan tényezők is, amelyek a trópusi korrózió hatásfokát növelik. így mindenekelőtt számításba kell venni azt a tényt, hogy a trópusi talajok levegőjének C0

2 tartalma a sok bomló szerves anyag következtében jóval magasabb, mint a kisebb vegetációjú, hidegebb övezetekben. A trópusi talajokon átszivárgó csapadékvíz tehát kedvezőbb természeti feltételek mellett, nagyobb C0

2 parciális nyomású talajlevegőből tehet szert oldószerre. Ügyszintén más, mészkőre nézve agresszív szerves savak is nagyobb mennyiségben vannak jelen a trópusi talajokban, mint nálunk. Mindezen hatások összegezett eredménye jut kifejezésre abban, hogy a szembeállított 41 trópusi karsztforrás átlagos keménysége 10,3 nk°, míg a 67 hazai karsztforrás átlaga 17,9 nk°. Egyéb megállapítások A trópusi karsztterületek karsztforrásainak vizsgálatáról még csak szórványos adatok állnak a szakemberek rendelkezésére. Ha ezeket az adatokat összhasonlítjuk az általam viszonylag nagyobb mennyiségben és azonos módszerrel végzett vizsgálatok eredményeivel, azt tapasztalhatjuk, hogy adataim abszolút értékei valamivel magasabbak, mint a különböző külföldi kutatók és trópusi területeken szerzett mérési értékei. H. Lehmann\\Y\, A. Gerslenhauer [7], J. Görbéi [5], D. Pfeiffer [6] és mások ritkán mértek 10 nk° feletti trópusi karsztforrásvizeket, a legtöbbjük — főleg az Antillákon — 8—9 nk° közötti eredményt tapasztalt. Ami pedig a hazai karsztforrások vizének keménységét illeti, az is általában magasabb, mint Közép-Európa más területeiről az 1958—62. évek1. kép. A jávai Gunung Sewu-karsztvidék legnagyobb forrásának, a Baron-forrásnak keleti ága. A forrás közvetlenül az Indiai-óceán partján fakad. (Szerző felvétele ) Bűd 1. Östlicher Arm der grössten Quelle des Gunung Sewu-Karstegbiets in Jawa, der Baron-Quelle. Die Quelle entspringt unmittelbar am Ufer des Indischen Ozeans