Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

8-9. szám - Dr. Rónai András: A Tiszavölgy felszíni üledékei

Dr. Rónai A.: A Tiszavölgy felszíni üledékei Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. 371 2. ábra. Az agyagos lösz (345) szemcseeloszlása Jelmagyarázat az 1. ábránál Puc. 2. rpariysioMempimecKuü cocmae ejiunucmoeo J,técca (345) ycjioenbie o6o3nanenua KOK y puc. 1. Abb. 2. Kornverteilung des lehmigen Löss (345) Zeichenerklárung in Abb. 1. A 34 számmal jelzett és hullóporból származó iszapos löszképződmény legtípusosabb kifejlődésének néhány részletes szemcseösszetételi számadatát az 1. táblázat tartalmazza. 345. A löszféle anyagok második legnagyobb csoportja is az „infúziós löszök" családjába tartozik, kissé nagyobb agyagtartalommal, mint az előbbi csoporté. 345 jelzőszámot visel, ami azt jelenti, hogy a homokliszt és finom kőzetliszt frakció mellett az agyagfrakció is 15%-ot meghalad a szemcsehalmazban. A közel 30 000 megvizsgált kőzetmintából 10% tartozott ebbe a kategóriába. A 2. ábra szemlélteti az egyes frakciók átlagos arányát és azokat a határértékeket, amelyek közt ennek a képződménynek szemeloszlási integrálgörbéi lefutnak. Az előző táblázat mutatta, hogy az „infúziós lösz" nem a Tisza völgy legmélyebb területein fordul elő, hanem az árvízmentes padlanokon, „táblákon". Agyagos válfaja (345) már inkább a mélyebb térszínekre szorul. Ez is jelzi, hogy a hullópor mellett folyóvízi üledékek is jelentős arányban keverednek hozzá. Még inkább áll ez a homokliszt agyagos válfajára (agyagos lösz), ahol a hoFinom agyag 0,000— Durva agyag 0,002— Finom kőzetliszt 0,005— (iszap) 0,01 — Homokliszt 0,02 — Finom homok 0,06 — Apró sz. homok . . . j . . 0,1 — Közép sz. homok 0,2 — Durva homok 0,5 — Hasonló az összetételük a kínai típusos löszöknek, azzal a különbséggel, hogy az agyag és finom kőzetlisztfrakció 5—10%-kal nagyobb, a homokfrakció pedig ugyanannyival kisebb, mint nálunk. A mi jelzés-rendszerünkben a 33, 332, 334, 324, 342 számmal kifejezett csoportok szemeloszlása felel meg leginkább a típusos lösz kategóriának. 33-as csoportba tartozó képződmény csak elvétve akad. Ennél ugyanis a homoklisztaránynak 60— 70%-on felülinek kell lennie ahhoz, hogy a további egyetlen frakcióra se jusson 15% súlyrésznél több. ilyen mintát a tízezres mintaszámban mindössze néhányat találtak. Példának közöljük kettőnek szemcseösszetételét: 3. ábra. A homokos lösz típusos szemcseeloszlása (324) Jelmagyarázat az 1. ábránál Puc. 3. Tummmü epauynoMempimecKuü cocmae ncciaiioio Aecca (324) ycAoenbie oőo3iiaieuuH KÜK y puc. 1. Abb. 3. Typische Kornverteilung des sandigen Löss (324) Zeichenerklárung in Abb. 1. mokliszt frakció mellett az agyagfrakció áll második helyen és azt követi csak súlyarányban a finom kőzetliszt (iszap) komponens (35 és 354). llven képződmény azonban feltűnően kevés van, a megvizsgált mintáknak mindössze 1,8%-a. 32. Nagyobb arányt képviselnek a löszcsoportban a homokos löszfajták. Olyan képződmény kevés van, amelyben a homoklisztfrakció mellett csak a homokfrakció súlya haladja meg a 15%-ot (az összes minták közül mindössze 1% az ilyen). Viszont olyan kőzet, amelyben a homokos homokliszt mellett harmadik helyen áll az iszap, a Tiszavölgy üledékeinek 7%-ában található (324). Lásd a 3. ábrát. A homokos löszfajták szemcseösszetételre legközelebb állanak a típusos, hullópor-eredetű löszhöz. A dombvidéki ,,típusos"-nak, „száraz térszíni" lösznek nevezett képződményekben a homokliszt frakció 40—60%-os és mellette az egy fokozattal finomabb és durvább szemek közel azonos súlyarányt képviselnek. Ez adja a gyakorisági szemeloszlási görbék szimmetriáját. A dunántúli típusos löszeink sok mintából vett átlagos szemeloszlása a következő: 5,0 súlyszázalék 6.0 súlyszázalók 6,4 súlyszázalék 16,0 súlyszázalék 50,0 súlyszázalék 15,0 súlyszázalók 1.1 súlyszázalék 0,3 súlyszázalék 0,2 súlyszázalék Szemcsemóretek [mm] Kiskundorozsma Duna-Tisza köze 28. fúrás 4,4—4,5 m K lárafalva Torontáli löszhát 225. fúrás 6,4—6,5 m súlyszázalók 0,000—0,002 4,4 9,5 0,002—0,005 2,5 5,1 0,005—0,01 3,6 6,2 0,01 —0,02 9,2 0,9 0,02 —0,06 64,0 71,8 0,06 —0,1 11,7 3,0 0,1 —0,2 1,0 0,8 0,2 —0,5 0,4 0,1 0,5 —2,0 0,3 2,0 0,002 mm-es szemek 0,005 mm-es szemek 0,01 mm-es szemek 0,02 mm-es szemek 0,06 mm-es szemek 0,1 mm-es szemek 0,2 mm-es szemek 0,5 mm-es szemek 2,0 mm-es szemek Homokliszt [3] T AGYAG | ISZAP \HUSZT\ H 0~M