Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
8-9. szám - Dr. Rónai András: A Tiszavölgy felszíni üledékei
Dr. Rónai A.: A Tiszavölgy felszíni üledékei Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. 369 a szemcse gyakorisági görbe csúcsossági értéke \ 2 (D 9 0-D 1 0)) Ezek a tényezők sem egyenként, sem együttesen nem határozzák meg a szemcsék nagyságát és a halmaz szerkezetét egyszerű és jól összehasonlítható módon. Viszont az eddig használt öt fő szemcsenagysági kategóriánál finomabb osztályozás szükséges ahhoz, hogy pl. az alföldi laza képződményeinket tudományos és gyakorlati célokból egyaránt minősíteni tudjuk. A kevert laza üledékek javasolt osztályozási rendszere Az osztályozásra kínálkozik a M. Áll. Földtani Intézetben az Alföld földtani térképezése során több tízezer anyagminta vizsgálata alapján kidolgozott, alább ismertetett jelző rendszer. Elfogadva a fent ismertetett szemcsefrakció méreteket, az öt fő szemnagyság csoportnak egyjegyű számot adunk: 1 = kavics 2 = homok 3 = homokliszt (durva kőzetliszt) 4 = finom kőzetliszt (iszap) 5 = agyag A tiszta, keveretlen anyagokat ezekkel az egyjegyű számokkal jelöljük. Ha az anyagnak több mint 15%-a nem az uralkodó szemcsefrakcióhoz tartozik — és ez az esetek túlnyomó része —, akkor a nagyságrendben második szemcsefrakciót második, a sorrendben harmadik frakciót egy harmadik számmal jelöljük. Pl. 12 homokos kavics 21 kavicsos homok 23 homoklisztes homok 24 kőzet lisztes (iszapos) homok 25 agyagos homok 32 homokos homokliszt 35 agyagos homokliszt 42 homokos kőzetliszt (iszap) 52 homokos agyag 53 homoklisztes agyag 123 homokos, kőzetlisztes kavics 324 homokos, iszapos homokliszt 345 iszapos, agyagos homokliszt 423 homokos, homoklisztes iszap 542 iszapos homokos agyag Ha két vagy háromféle jelentősebb frakció van jelen a szemcsehalmazban, de közülük az első kiugróan magas arányt (60 súlyszázaléknál többet) képvisel, ezt jellemző számának kettőzésével jelezni tudjuk. Tehát pl. 112 homokos kavics 60%-nál nagyobb kavicstartalommal 332 homokos homokliszt 60%-nál nagyobb homokliszt tartalommal 442 homokos kőzetliszt (iszaji) 60%-nál nagyobb kőzetliszt tartalommal 445 agyagos kőzetliszt 60%-nál nagyobb kőzetliszt tartalommal 552 homokos agyag 60%-nál nagyobb agyag tartalommal 554 kőzetlisztes agyag 60%-nál nagyobb agyag tartalommal Homokfajtáknál törvényszerű az, hogy a homokfrakció súlya 60%-on felüli. Viszont fontos, hogy az uralkodó szemcsenagyságot a homokkategórián belül is kifejezni tudjuk. Ezért a homok jelző számának harmadik számjegye az uralkodó szemcsenagyságra utal a következőképpen: 221 durva homok (0,5 mm 0-ön felül) 222 közópszemű homok (0,2—0,5 mm 0) 223 aprószemű homok (0,1—0,2 mm 0) 224 finomszemű homok (0,06—0,1 mm 0) Ha a homokhalmazban két homokszemkategória egymáshoz közelálló súllyal szerepel, törtjel után negyedik helyen álló számmal fejezzük ki a súlyban kisebb jelentőségűt: pl. 223/4 aprószemű homok jelentős finomszemű, frakcióval 222/3 középszemű homok, jelentős aprószemű frakcióval Ha viszont a szemcsenagyságra meghatározott homokhoz, 15%-nál nagyobb súlyarányban más szemcsefrakció vegyül, azt pont után jelezzük a negyedik helyen. így: 222.3 = homoklisztes középszemű homok 223.4 = kőzetlisztes aprószemű homok 224.5 = agyagos finomszemű homok Az Alföldön nem ritkaság az olyan osztályozatlan szemcseösszetételű képződmény, amelyben négy frakció egyenkénti súlya is felül emelkedik 15%-on. Ebben az esetben négy számjegyű jelet használunk. Ezeknél különlegesen érzékelhető a számjelek alkalmazásának gazdaságossága és egyszerűsége, hiszen a négy számjegy pontosan kifejezi mindazt, amit egyébként csak 30—40 betűvel tudunk leírni. Pl. 1234 = homokos, homoklisztes, iszapos kavics (mindegyik frakció 15 súlyszázalékon felül) 223.4 = kőzetlisztes (iszapos) aprószemű homok (a kőzetliszt 15 %-on felül) 224.5 = agyagos finomszemű homok (agyag 15%-on felül) 3324 = homokos, iszapos homokliszt, 60%-on felüli homokliszt tartalommal (15—15%-on felüli homok és iszap tartalommal) 4435 = homoklisztes agyagos kőzetliszt (iszap), 60%-on felüli kőzetliszt tartalommal, 15—• 15%-on felüli homokliszt ós agyagtartalommal 5543 = kőzetlisztes, homoklisztes agyag, 60%-on felüli agyag tartalommal és 15—15%-on felüli kőzetliszt ós homokliszt tartalommal. E jelkulcs birtokában csoportosíthatjuk és jellemezhetjük a Tiszavölgy üledékeit. Igen meglepő, hogy folyóvízi és szélhordta üledékekről lévén szó — ahol a keveredés minden lehetősége fennáll — mégis a tízezerszámra elemzett minták alig 7—8 üledéktípus körül sűrűsödnek. E jól meghatározható és eléggé homogén típusokba tartozik az üledékek 80—90%-a. E típusok két-háromjegyű számokkal szabatosan leírhatók. A földtani térképezés löszféle anyagokat talált a Tisza síkján legnagyobb elterjedésben. Nem típusos löszt, hanem annak nedves térszíni, esetleg átmosott megjelenését, ún. „infúziós löszt". A futóhomok területeken a homokrétegek között homokos lösz, alföldi lösz fordul elő. A löszféleségek kőzettani jellemzője a szemcsehalmazban a homoklisztfrakció uralkodó szerepe. Típusos lösznél a homokliszt (0,02—0,06 mm 0) súlyaránya 50—60%-ot is meghalad.
