Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

7. szám - Dr. Toókos Ildikó: Élelmiszeripari szennyvizek jellemzése és a tisztítás technológiájuk főbb lépései

Dr. Toókos Ildikó: Élelmiszeripari szennyvizek jellemzése Hidrológiai Közlöny 1971. 7. sz. 321 konzerviparban pl. a blansirozó (előfőző) szennyvizeknek. Gyakorlati szempontból ezeknek a jelentős, főbb szennyezőanyagoknak fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai lesznek jellemzőek a szennyvízre, akár a befogadóra való hatást, akár a szennyvíz tisztítórendszerben való viselkedését tekintjük. A szennyvíz kémiai analízisének eredménye és a kapott szennyezettségi határértékek, a szennyvíztechnológus számára lényegesek, a szenny víztisztítóberendezést érő terhelések megállapításához, és a szennyvíztisztítás kémiai technológiájának megtervezéséhez egyaránt. Egyetlen vizsgálati adatból a szennyvíz jellegét,- de még koncentráltságát sem lehet megítélni. A különböző analízis adatok együttese és főleg a szennyvízre jellemző szennyezettségi komponensek egymáshoz való mennyiségi arányai a döntőek és ezek szabják meg a szennyvíz különböző körülmények közötti viselkedését. Pl. a szennyvíz kémiai- és biokémiai oxigénigényének aránya (KOI/BOI) rámutat, hogy a szennyvíz könnyen, vagy nehezen bontható biológiailag, vagy esetleg a biológiai tisztítás meg sem valósítható csak bizonyos előkezelés (pl. bizonyos technológiai folyamatok szennyvizeinek az összes ipari szennyvízből való távoltartása) után. A magas szervesanyagtartalmú élelmiszeripari szennyvizeknél a KOI és BOI

2

0 gyakorlatilag azonos, míg a KOI és BOI

5 aránya mindig egynél nagyobb szám. Természetesen ez az arányszám nem állandó, még egy bizonyos szennyvíz esetében sem. Leglényegesebb befolyásoló tényező a jelenlevő lebegő szervesanyag mennyiség. Ennek magyarázata, hogy a biokémiai oxidáció alkalmával elsősorban a kolloid és oldott szerves szenvnyezések a hozzáférhetők a baktériumok számára. Az elmondottak alátámasztására felsorolok néhány, a bemutatott iparágaknál tapasztalt korelációs összefüggést. A baromfiiparban a KOI és BOI

5 közötti arány 3,6, a húsiparban 3,25, a tejiparban, ahol legkisebb a lebegőanyag szennyezés 1,45. A baromfiipari szennyvizekből a szerves lebegőanyag 40%-t eltávolítva a KOI és BOI

s közötti korelációs összefüggés 1,6-ra csökken, tehát megközelíti a tejiparban találtakat. Az előbbiek mellett jellemző még a magas szervesanyagtartalmú élelmiszeripari szennyvizekre a na§§r mennyiségű nitrogén, amelynek igen nagyrésze szerves, elsősorban fehérje-eredetű. Különleges szennyezésként kell megemlíteni a zsírtartalmat, erre jellemző, hogy általában nagyobb mennyiségben fordul elő. A felsorolt iparágak szennyvizeinek egyenkénti jellemzésével nem foglalkozom, mivel ez számos hazai irodalomban megtalálható, a részletes helyszíni mérések bemutatásával, értékelésével és ezeknek a helvi adottságokkal kapcsolatos összefüggéseivel együtt [3, 12, 25, 26, 27, 29, 31, 32]. összefoglalóan azonban megjegyezhető, hogy a felsorolt iparágak szennyvizei az élelmiszeripar legszennyezettebb és legkárosabb szennyvizei közé tartoznak. Sok, nagy oxigénigényű, könnyen bomló szervesanyagot tartalmaznak, amelyek jó táptalajul szolgáinak a baktériumok gyors elszaporodásához. Ehhez járulnak még a szennyvizek kellemetlen fizikai sajátságai pl. szín, vagy a nagy lebegőanyagtartalom, amely elsősorban szerves szennyezés, és legtöbbször nemcsak ülepíthető jellegű, hanem jelentős mennyiségben felúszó is. Ha a hígítás a befogadóban nem megfelelő, lassan anaerob körülmények alakulnak ki és a vízfolyás elveszti élővíz jellegét. Ezt elősegíti a magas fehérjetartalom következtében könnyen fellépő habzás, vagy a nagymennyiségű szerves lebegő szenynyezés hatására kialakuló iszappadka. A szóbanforgó iparágak szennyvizei megfelelő előtisztítás után, a kémiai összetételükből következően a biológiai tisztítási eljárások bármelyikével eredményesen tisztíthatók. Szennyvíztisztítási technológia kidolgozása A nagy szervesanyagtartalmú élelmiszeripari szennyvizek szennyvíztisztítási technológiájának kidolgozása 3 fő feladatkörre, az előkészítésre, a kísérleti részre és az eredmények feldolgozására és értékelésére osztható.* * A tanulmány keretében csak az első két feladatkörrel foglalkozom. Ezt indokolja a túlzottan nagy terjedelemtől való tartózkodáson kívül az is, hogy az adatfeldolgozás és értékelés a kémiai analízisektől és kísérletektől eltérő, egészen más jellegű munka. A tisztítástechnológia egyes lépéseit is csak összefoglalóan, elvi síkon szándékozunk bemutatni, de konkrét példákon keresztül. átlagban. Az üzemek egyesített összes elfolyó szennyvize 1. táblázat Imhoffkehelyben ülepíthető lebegő a. [ml/l 60'] Fajlagos vízfelhasználás [m

3/t] Átlag KÖI [kg/t] BOI

5[kg/t] Imhoffkehelyben ülepíthető lebegő a. [ml/l 60'] Fajlagos vízfelhasználás [m

3/t] Átlag szélső érték országos átlag szélső érték országos átlag 1 —50 8,2—36,7 19,1 9,4— 63,7 28,3 3,5—20,7 10,6 27 —66 7 —16 8 4,4—100 35 2,9—44,6 19,6 5 —70 1,9—24,4 9,7 3,8—160,7 33,4 1,7—86,0 15,5 1 —14 1,9—68,3 20,5 0,3— 98,1 17,9 2 —60 20 2 —10 8 —10 L/l sör 8,9 kg/m

3 sör 11,2 kg/m

3 sör 7,4 0,6—18 2,3—12,5 7,5 6,7— 41 14,1 8,0—27,5 9,6