Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

7. szám - Dr. Lond, H. Y.: Mikroszűrők alkalmazása felszíni vizek tisztításában

342 Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. VÍZELLÁTÁS Mikroszűrok alkalmazása felszíni vizek tisztításában I)r. IOKD, H. Y.» A folyamatosan növekvő napi vízfogyasztás új víztisztítási módszerek kialakítását teszi szükség­gessé. Jelentős kutatómunkát folytattak már eddig is az ismert víztisztítási módszerek tökéle­tesítése terén, ezek korszerűsítésére, sokoldalúsá­guk fokozására, új tudományos és műszaki meg­oldások láttak napvilágot. A kutatások a tisztítási folyamat három alapvető részével, elsősorban az ülepítéssel, koagulációval és a szűréssel foglalkoznak. Az előderítéssel és ülepítéssel, valamint az ezek­ben szerepet játszó anyagokkal foglalkozó vizsgá­latok már eddig is kielégítő eredményeket szolgál­tattak, elsősorban szervetlen anyagokból álló hor­dalékot illetően. Amikor azonban a felszíni vizek­ben a szerves anyagok, mint pl. algák, vannak jelen túlnyomó részben, akkor sem az ülepítőmedencék, sem az iszapfüggönyös derítők rendszerint nem szolgáltatnak kielégítő eredményeket még akkor sem, ha jelentős mennyiségű vegyszert adagolnak. A felszíni vizekben jelenlevő algák fajtájukat tekintve széles skálát alkotnak és átmérőjük 1—2 mikronnál nagyobb. Az algák súlya igen csekély és ezek a vízfelszín közelében lebegnek, ezért ülepítés­sel nem távolíthatók el, és gyakran a pelyhesítő anyagoknak is ellenállnak. Ilyen körülmények kö­zött az algák jelentős része átkerül a következő tisztítási fokozatba, nevezetesen a (homok)szw­rőbe, gazdaságtalanná téve annak üzemét. A Tal­lini Vízműveknél bizonyosfokú javulást eredmé­nyezett e tekintetben a klóradag növelése az elő­klórozás során, ez azonban íz- és szagártalmakat eredményezett, mivel egyes algatípusok a klórral reakcióba léptek. A Tallinban hosszú időre terjedő felmérések ki­mutatták, hogy a nyári hónapokban az Ülemiste tó (a város víztározója) algatartalma a 100 000 ind./ ml értéket is meghaladhatja. A vízben a kékes-zöld algák (Cyanophyceae vagy Schyzophiceae) az ural­* Tallini Műegyetem, Tallin. SÁRGÁS ALGAK KOVA ALGÁK 7ÖLD ALGÁK KEK-I0LD ALGÁK l // tv. V VI. VII VIII. IX. X. X! XII. [hónapok] 1. ábra. Az alga-populáció százalékos összetételének változása az Ülemiste tóban az év folyamán kodók, amelyek egyedi sejtek, szálak vagy telepek alakjában fordulnak elő. Az algatelepeket zselatin­szerű burok veszi körül, amely a legtöbb algafaj esetében jelentős vastagságú. A kékes-zöld algák általában késő nyáron, azaz július—augusztus és szeptember hónapokban jelentkeznek nagyszám­ban (1. ábra), ezek között Microcystis (sejtát­mérő: 3—7 p), Oscillatoria (2,5—4 p), Anabaena (8—12 jti) és Lyngbya (1,5—5 p) fordulnak elő. A tározókban megtalálható következő két másik algatörzs, a zöld algák (mint pl. Pediastrum) és a kova algák (mint pl. Asterionella, Melosira). A látási mélység ezek hatására 20 cm-re is le­csökkenhet. Az algák így nagy számban való előfordulása nagymértékben befolyásolja a városi vízművek tisztítási hatásfokát. Az Ülemiste tó vizének mikroszűrővel történő tisztításával kapcsolatban sikeres kísérleteket haj­tottak végre a Tallini Műegyetemen, ami igazolta a mikroszűrés hatékonyságát az algák eltávolításában. A mikroszűrőkkel és az ezekkel kapcsolatos tisztítási folyamatokkal az irodalom ismételten foglalkozott. A mikroszűrés folyamatának átfogó vizsgálata lehetővé teszi maximális tisztítási hatás­fok optimális feltételek melletti elérését még akkor is, ha a nyersvíz jellemzői ingadoznak. A kísérletek során a nyersvíz algatöménysége 2500 és 233 600 db/ml között váltakozott, ami 2—51 mg/l lebegtetett anyagtartalomnak felel meg. A víz hőmérséklete 1,8 és 21 °C között változott. A mikroszűrő nyílásmérete 40 p volt és a szűrő egy m 2 vízbe merült felületére vonatkozta­tott vízhozam 8,7 és 30,8 1/mp között változott. A AH nyomásveszteség a mikroszűrőn legkedvezőbb viszonyok mellett 30—110 mm volt, miközben a dob kerületi sebessége 40 és 200 mm/mp között változott. Átlagosan a lebegtetett anyag 40%-át sikerült eltávolítani, ez a százalékérték az algákra vonatkoztatva 70%-ot is elért (kékes-zöld algák 74%, kova algák 63%, zöld algák 56%), míg a zooplanktont tökéletesen sikerült kiszűrni. A vizsgálatok során megfigyelhető volt, hogy az algák összmennyisége a nyersvízben váltakozott, sőt eloszlásuk a vízkivételi csatornában sem volt egyenletes. A nyersvízben levő lebegtetett anyag töménységét fotoelektromos turbiditás mérővel mértük és ez automatikusan vezérelte a dob fordu­latszámát, biztosítva ezáltal az optimális nvomás­veszteséget. A berendezés tökéletesen automatizálható, vagy kialakítható távvezérléssel. A folyamatos ellen­őrzés és felügyelet felesleges, mindössze időszakos szúrópróbákra van szükség, továbbá a minden gépi berendezésnél szükséges felügyeletet és zsírozást kell biztosítani. Ennek következtében az üzemi költségek rendkívül csekélyek.

Next

/
Thumbnails
Contents