Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
7. szám - Dr. Dávid László: Az öntözőrendszerek vízigényének jellemzése és vízgazdálkodási vonatkozásai
342 Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. VÍZGAZDÁLKODÁS Az öntözőrendszerek vízigényének jellemzése és vízgazdálkodási vonatkozásai* Dr. DÁVID LÁSZLÓ" A világszerte növekvő vízgazdálkodási tevékenység egyik alapvető feladata a vízkészletgazdálkodás mind szélesebb körű gyakorlati alkalmazása. Ennek során meg kell oldani a vízkészletek és vízigények mennyiségi és minőségi számbavételét, majd a vízmérleg elkészítését. A feladatot kezdetben természetesen elsősorban a vízkészletek számbavétele jelentette, a vízigényeket általában különböző becslésekkel, norma szerinti értékekkel közelítették meg. Ez megengedhető volt, hiszen a vízkészletek többé-kevésbé jelentősen meghaladták az igényeket. A fejlődós során azonban a szabad vízkészlet fokozatosan csökken és így a vízkészletek hasznosítása egyre inkább megköveteli a vízigények, a tényleges vízfogyasztások minél pontosabb számbavételét [1]. Hazánkban már több mint 10 éve, szélesebb körűen megindult a vízigények számbavétele. A vízmérleg vízigényoldalának tudományosan megalapozott vizsgálata pedig az utóbbi években kezd az érdeklődés előterébe kerülni [2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11]. E vizsgálatokhoz kapcsolódva tanulmányunkban a kérdéskomplexum egyik részével, a mezőgazdasági vízigényekre jellemző öntözőrendszerek vízigényével és ennek mennyiségi jellemzésével kívánunk foglalkozni. Ezt követően megkíséreljük e vízigények jellemzéséből levonható vízgazdálkodási következtetések áttekintését. 1. Az öntözőrendszerek vízigényének jelentősége vízgazdálkodási szempontból Hazánk vízgazdálkodásának egyik jellemzője a mezőgazdasági vízigényeknek (az öntözés és a haltenyésztés vízigényének) magas aránya az ország teljes vízigényéhez viszonyítva. Jelenleg az 5,3 milliárd m 3-nyi évi vízigénynek 44%-a mezőgazdasági. Figyelembe véve azonban — mint erre korábbi tanulmányunkban [6] már rámutattunk—, hogy a mezőgazdasági vízigény mintegy 50%-a július—augusztusban jelentkezik, részesedése ebben a 2 hónapban 70%. Már az említett adatok is felhívják a figyelmet a mezőgazdasági vízigények magas arányára, az országos értékek azonban nem tükrözik kellően e vízigények jelentőségót. A mezőgazdasági vízigények ui. hasonlóan a vízkészletekhez, térben ós időben jelentősen változnak. Hazánk vízkószletgazdálkodásában kiemelkedő szerepet játszó Tisza-völgyben például éves viszonylatban már 06%-os, míg július—augusztus hónapban 80%-os ez az arány. Figyelembe véve továbbá, hogy e vízigények zöme a felszíni vízkészletet terheli, így a július—* A tanulmány a Hidrológiai Társaságban 1970. szept. 24-én elhangzott hasonló című előadás anyaga alapján készült. Dr. Csermák Béla, Karkus Pál, dr. Szigyártó Zoltán ós Domokos Miklós hozzászólásában elhangzott értékes tanácsokért, gondolatokért a szerző ezúton is köszönetét fejezi ki. ** Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. augusztusi felszíni vízre végezve az összehasonlítást, a Tisza-völgyi összes vízigény 85%-át a mezőgazdasági vízigények adják [12], A vizsgálatot tovább folytatva kisebb területekre, illetve rövidebb időre, nyilvánvaló, hogy a részesedés még magasabb értéket is elérhet. Természetesen csapadékos években — könnyen belátható — ez a részesedési arány sokkal kisebb, de szélsőségesen aszályos évben — ami vízkészletgazdálkodási szempontból is kritikus — még magasabb is lehet. Tovább élezheti a kérdést a víz minősége. Például n tiszalöki öntözőrendszerben nem ritka az olyan óv, hogy a halastavak vízellátását hoszszabb-rövidebb ideig, 5—8 alkalommal is szüneteltetni kell, a Tisza vizének nem kielégítő minősége miatt. A probléma vizsgálatánál nem téveszthetjük szem elől azt a lényeges szempontot sem, hogy a mezőgazdasági vízfogyasztás 80—90%-ban (csúcsidőszakban még magasabb értékben) elhasználásra is kerül, szemben a lakossági és az ipari vízfogyasztással, amelynek jelentékeny hányada szenny- vagy tisztított víz formájában visszakerül a mederbe. Az elmondottak alapján levonható az a következtetés, hogy hazánk vízkészletgazdálkodásában — különös tekintettel a nyári, kritikus csúcsidőszakokra és a Tisza-völgy kedvezőtlen vízmérle:=gravilóaősi m — ===•57 = ===•57 = Összes vízkitermelés 1210 .fttom vtztiszicm m .'• MIB Kitermelés M Ontöiörmöszerekően fargalmaöa 903 • jünMism mm szoigmtús I termelőknek Hl SwiSiSTM Társulati mlg. temlitotk 25? Termeliknek kiszolgáltatva 693 -151,Felszlnalalti vízkészletből 55 Termelői közvetlen ' hilermelés 55 A szamok millióm' értéket jelenlenek Mezőgazdasági vizfelhosznőlős összesen 1000 Kőzi/ellen Irendsze renklvöli)termelői vízfelhasználás 1. ábra. A mezőgazdaság öntözési és haltenyésztési vízforgalma Magyarországon 1967-ben Abb. 1. Wasserumsatz der landwirtschaftlichen Bewasserung und Fischereiwirtschaft in Ungarn im 1967