Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

342 Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. A rendelkezésre álló lapterjedelem okszerű kihasználása érdekében a lehetőség szerint kerüljük a szerző személyét vagy a külsődlegesebb vonatkozásokat érintő utalásokat. Magának a tartalmi ismertetésnek sem szükséges teljességre törekednie, inkább a szerző alapgondolataira, legfőbb célkitűzéseire, közölnivalójának leglényegesebb, legjellegzetesebb részeire mutassunk rá. A könyv érdemeire vagy hiányosságaira elsősorban általánosságban hívjuk fel a figyelmet, részleteket csak a legszükségesebb esetekben érintsünk. Helyes, ha az érdeklődésre számot tartó szakmai ágazatok, ill. szakemberek körét is meghatározzuk. A könyvbírálatokra (részletes könyvismertetésekre) természetesen csak értelemszerű mértékben vonatkoznak az előbb ismertetett terjedelemkorlátozó útmutatások. A könyvbírálatok formáját, terjedelmét a főszerkesztővel célszerű előzetesen megtárgyalni. A folyóirat- és cikkismertetés szabályai hasonlók a könyvismertetés szabályaihoz. A szerző nevének és a tanulmány címének közlése után természetesen a folyóirat címe, kiadási helye, évfolyama, lap és oldalszáma tüntetendő fel. Pl.: Lovas László—Szepesi Károly: Abdichtungsarbeiten mit Bentonit. (Szigetelés bentonittal) Wasserivirtschaft-Wassertechnik, Berlin (NDK), 1962. május., 12. évf. 5. sz., 2U9—215 o. (ö. ábra, 2 kép, 3 tábl. ö irod. hiv., orosz és angol ny. kivonat.) A cikkismertetés terjedelme legfeljebb 1 gépelt oldal. Folyóiratismertetés esetén — ha egy folyóirat több száma, vagy több folyóirat összefogó ismertetésére kerül sor — a terjedelem 2 oldalig növekedhet. Az ilyen összevont ismertetéseknél különösen törekedjünk a tömörségre. Folyóiratismertetések esetén sem szükséges a megjelent tanulmányok maradéktalan felsorolása: itt inkább a legfontosabb cikkeken, a folyóirat általános műszaki vagy tudományos irányzatán, esetleg magyar vonatkozásain van a hangsúly. Előfordulhat, hogy valamilyen ismertetés több szerző, több cikk, több folyóirat anyagán alapul. Ilyenkor az ismertetés összefoglaló címét követően elegendő a forrásmunkákra rövidített formában hivatkozni, s egyes lényegtelenebb könyvészeti adatok (pl. oldalak v. ábrák száma) el is maradhatnak. Egyébként ezekre a fajta ismertetésekre vonatkozóan is a 2 gépelt oldal a legnagyobb terjedelem. A hírek, ismertetések, közlemények szerzőjét, összeállítóját, felelős beküldőjét mindig a szövegrész végén, a szövegrész alatt nevezzük meg. Rövid hírek, kisebb közlemények után csupán a szerző nevének kezdőbetűit tüntetjük fel, a hosszabb tudósításokat, a könyv-, folyóirat-, és cikkismertetéseket a szerző teljes neve követi. Az „Egyrswleti és műszaki hírek" rovatában megjelent bármely közleményre a kézirat gépelési szabvány előírásai is érvényesek. (Pl.: jóminősógű fehér papír használata, ritka sorközű gépírás stb.) Célszerű a közlésre adott kéziratot ez eset ben a lehetőség szerint 2 példányban beküldeni. A közlésre szánt kéziratok az alábbi címre küldendők: Dr. Vágás István, Szeged, M. Tanácsköztársaság útja 4. (ATIVIZIG) A hírekkel és ismertetésekkel kapcsolatos budapesti megbeszélések, vagy sürgős közlések esetén értesíthető és beküldés eszközölhető még a következő címen: Laczkó Ágnes, BudapestVIII. Kákócziút 41. (VITUKI) telefon: 131—690. Dr. Vágás István A Lininológiai Szakosztály 1970. november 20-i előadó ülésén a sárospataki Bodrog-hullámtéren végzett hidrobiológiái vizsgálatokról hangzottak el előadások. Bevezetőt tartott: dr. Szabó Jenő. Az anyagot és a módszert Dévai György ismertette. A vegetációról Virág Valéria, a vízkémiai viszonyokról Dévai István, az algológiai vizsgálatokról Horváth Klára, a csillós (Ciliata) faunáról Szabó András, a kerekesféreg (Rotatoria) faunáról Bancsi István, az alsóbbrendű rák (Entomostraca) faunáról Dévai István, a puhatestű (Mollusca) faunáról Tóth Mária, végül a szitakötő (Odonata) faunáról Dévai György tartott előadást. A Nyugatdunántúli Csoport 1970. november 23-án Szombathelyen vetítettkópes előadó ülést rendezett, amelyen dr. Török László a Bajai Vízgazdálkodási Főiskola tanára a szennyvízöntözés gyakorlati kérdéseiről adott elő. A Győri Csoport 1970. november 23-i előadó ülésén Fömötör Gyula a IV. ötéves terv közműfejlesztési programjának Győr-Sopron és Komárom megyei célkitűzéseiről, Ábrahám Margit pedig a IV. ötéves terv közműfejlesztési programjának vízminőségvédelmi kérdéseiről adott elő. A Pécsi Csoport 1970. november 24-i előadó ülésén dr. Erdélyi Mihály hazánk hidrológiai térképezésének fejlődését ismertette, majd a fejlődő afrikai országok vízgazdálkodási és hidrológiai helyzetét vázolta. A Szennyvíz Szakosztály 1970. november 25-i vitaülésén Ullaga György (Tiszai Vegyi Kombinát, Leninváros ) az olefin üzemi ipari szennyvizek tisztításával kapcsolatos kísérletekről és üzemi tapasztalatokról adott elő. Az előadó ismertette a szennyvíztermelő technológiai folyamatokat ós a technológián belüli szennyvíztisztítás módját. Szólott a polietilén gyári benzol, toluol, xilol, és naftalin tartalmú mesterséges ipari és házi előülepített szennyvízzel végzett, laboratóriumi méretű berendezésen lefolytatott kísérleti eredményekről. Meghatározta a tisztítási körülményeket. Ismertette a kísérleti előtisztítón nyert pirolízis üzemi szennyvíz további tisztításának eleveniszapos berendezéssel történő módját. Az ülés vitavezetője Blum Anna volt, felkórt hozzászóló: Körösmezey László. A Középdunántúli Csoport 1970. nov. 26-án Székesfehérvárott előadó ülést rendezett, amelyen Tölg István a növényevő halak hazai meghonosításával kapcsolatos tapasztalatokat ismertette. Az előadáshoz hozzászólt: dr. Póris Gyula. A Tatabányai Csoport 1970. november 26-án tartott előadó ülésén Nagy Barnabás a szintetikus flokkulálószerek víztisztítás technológiában való alkalmazásáról adott elő. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1970. november 27-i előadó ülésén Barna Aladár ós dr. Salamin Pál a vízhasznosulási tényező vízgazdálkodási tevékenységek egységes értékelésénél történő alkalmazásáról tartott előadást. Az előadók bemutatták az ágazati összetett modell vízgazdálkodási jelentőségét, jellemezték a vízgazdálkodási — kárelhárító és hasznosító — tevékenységek egymás közötti kapcsolatait. Ismertették az elemi modellek kialakításához szükséges műszaki ós gazdasági paraméter rendszereket: a vízhasznosítási tényezőket, valamint a vízgazdálkodási tevékenységek által létrehozott eredményeket jellemző tényezők rendszerét. A Nyíregyházi Csoport .1970. november 20-án előadó ülést tartott, amelyen dr. Ollös Géza a vízellátás és csatornázás néhány időszerű kérdéséről tartott vetítettképes előadást. A nagy érdeklődést kiváltó előadáson részt vettek a Megyei Tervező Vállalat, a Közműépítő Vállalat, a Mezőgazdasági Beruházó Vállalat, a Megyei Tanács és a Vízügyi Igazgatóság szakemberei. Az előadó példákon mutatta be, hogy a víztározással egyidejűleg milyen vízminőségi problémák vetődhetnek fel. Az előadó részletesebben is ismertette a szennyvíztisztításban használatos ülepítő berendezések problémáit. Felhívta a figyelmet a talaj szennyeződésével kapcsolatos kutatási lehetőségekre és azok fontosságára, különös tekintettel a hazai várható viszonyokra. Részletesen vázolta a biológiai szennyvíztisztítást végző berendezések tervezési ós üzemeltetési szemléleti kérdéseit. V. I.