Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

6. szám - Aujeszky G.–Dr. Karácsonyi S.–dr. Scheuer Gy.: Vízföldtani megfigyelések Eger környékén

260 Hidrológiai Közlöny 1971. 6. sz. Aujeszky G.—dr. Karácsonyi S.—dr. Scheuer Gy.: Vízföldtani megfigyelések [10] Papp Sz.: Ásvány és gyógyvizek kémiai jellege és összetétele. Magyarország ásvány és gyógyvizei. Akadémiai Kiadó Bp. 1957. [11 ] Papp Sz.: Hévizeink csoportosítása vegyi jelleg, agresszivitás ós sókiválás szempontjából. Magyarország hévíz kútjai. VITUKI 1965. [12] Pécsi M.—Somogyi S.: Magyarország természeti földrajzi tájai és geomorfológiai körzetei. Földrajzi Közlemények 1967. 4. sz. [13] Pinczés Z.: Az Eger-völgy problémái. Földrajzi Értesítő 1957. 1. f. [14] Scheuer Gy.: Az egri források vízföldtani vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató 1967. [15] Schmidt E. li.: Geomeehanika. Akadémiai Kiadó Bp. 1957. [16| Schmidt E. li. és munkatársai: Magyarország vízföldtani atlasza és magyarázója. MA FI 1962. [17] Schréter Z.: Az egri langyos vizű források. Földtani Intézet Evkönyve 1923. [18] Schréter Z. : Az egri vízvezeték hévizö artézi kútja. Hidrológiai Közlöny 1932. [19] Schréter Z.: A Borsod-Heves megyei barnakőszén medencék hidrogeológiai viszonyai. Hidrológiai Közlöny 1950. 4—10. sz. [20] Schréter Z.: A Bükk-hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Közlöny 1954. 7—8, 9—10. sz. [21] Tanai J.—Vigh Gy.: Az egri fürdők melegebb vízzel való ellátása. FTV szakvélemény 1956. [22] Vadász E.: Magyarország földtana. Akadémiai Kiadó Bp. 1960. [23] Vitális Gy.: Adatok a DNy-i Bükk vízföldtanához. Hidrológiai Közlöny 1966. 6. sz. [24] Vitális Gy.—Hegyi l-né: Nyersanyagkutatás a tervezetteger—felnémeti cementgyár számára. MÁFI Évi Jel. Bp. 1967. rHflporeo-NORHMECKHE HAÖJNOFLEHHJI B OKPCCTHOCTH r. 3rep AyúecKu, F.—d-p Kapanonb, 111.—d-p líleyep, JJ* Topo/i 3rep n ero OKpecTHOCTb H3-3a pacnojio>KeHHfl y n0flH0>KH5I rop HMCCT ocoöbix rHflporeojiorHiecKHX xapaKTepucTHK. B ceBepHoe HanpaBJiemie OT ropoAa Haxo71 HM ocoőeHHocTH, xapaKTepHbie Ha ropy BHDKK, a KDKHCC xapaKTepHbiM HBJIHGTCH nocreneHHoe YBEJIH^eHne MOIHHOCTH ocaaoMHbix nopofl öacceiÍHa. Ha TeppiiTopnii >KC ropoAa Haxo^HM nepexo«Hoe nojio>KeHHe STHX «Byx fíojibUIHX rHAporeojiorHiecKHx e«HHHU. HaHöojiee xapaKTepHOH rHAPOreOJIOrHHeCKOií OCOfieHHOCTbK) TeppHTOpHH 5IBjiHeTca rpymie HCTOMHHKOB B OKPCCTHOCTH őaHH, KOTOPAN npopbiBaeTCH nepe3 TpeutHHbi nopo^bi Tpnac H OŐJIOMMCTbie oca^KH penKH 3rep, B KOTOPHX TeiwncpaTypa BOAU 30 °C LI oOecneMHT HE TOJIBKO fiaHio, HO H ropoflci<yio BO^Onp0B0flHyK) CTaHqHK). TaKHM <)őpa30M Ha TeppiiTopHH HaXOFLHTCH eCTeCTBeHHbie HCTOHHHKH H KOJIO^Ubi, pacnojio>KCHHbie Ha BOFLOHOCHHLX CHCTeMaX TpeiUHH. B ceBepHoe HanpaBJieiwe OT ropoaa KapCoHaTHbie CJIOH nepHo^a Tpnac Haxo/;$ITC5I Ha noBepxHOCTH H B(ÍJIH3H noBepXHOCTH, B TOTOBOM flOŐblMH nOJ10H<eHHH KapeTOBblX BOfl. B 103-Hoe HanpaBJieHHe OT r. 3rep, H TaiOKe B 3anaaHoe HanpaBJieHHe HaöJiioflaTeJibHbie CKBawHHbi yrjieB0#0pOflOB BblflBHJIH B ÖOJlblUOIÍ rjiyŐHHe KapCTOBbie TepMajlbHbie BOflbi nepnofla Tpnac H STH BOAV «ajibiue MORYT yjiyyuiHTb nojio)KeHHe n HbiHe y>Ke pa3BHT0ií KyJibTypbi jieMEÍIHIM. OöjioMbicTbie nopoAbi petHbix AOJIHH oweHb xopouine K BOFLOFLOŐBIME. OFLHAKO STH ŐJiaronpHjtTHbie BO3MO>KHOCTH yxyAUiaiOTCH 3arpH3HjnomHM BJIH^IHHCM ropo/ia H BepoÍITHO AJIH őojibuiHx npoeTpaHeTB TpeöOBajiacb 6BI oniiCTKa. OTHOCHTejibHO oőmero fleőHTa HCTOHHHKOB H K0JI0«ueB TeppnTopnH OaHii MOJKHO CKA3ATB, MTO flaHHan TeppnTopHíl >IBJ15ieTC51 COBCeM OpHrHHajlbHOH C TOHKH 3peHHH rn«poreoJiornMecKHX 0C06eHH0CTeíí, H coŐJno^EHHE npaBHJibHoro BeaeHiiji BOflHoro xo3jiiícTBa CHJibHO KaeaeTCH H noJIOWeHHe BOflOCHa6>KeHH5I. * FLPEANPHJITNE no H3MepeHmo H NCCJIEFLOBAHHIO NOMB. Dr. V. Nagy Imre professzor svédországi előadásai Dr. V. Nagy Imre egyetemi tanár, a BME Vízgazdálkodási tanszékének vezetője 1971. ápr. 26. máj. 10. között a Svéd Királyi Műszaki Akadémia meghívására vendégprofesszori tanulmányúton vett részt. A tanulmányút során a korszerű hidrológiai kutatási módszereket s hazai eredményeket ismertető előadásai hangzottak el a következő témákból: — a Lund-i Technológiai Intézetben „Vízállásidősorok statisztikai vizsgálata". — a gotthonburgi Chalmers Technológiai Intézetben ,,Tározók vízszintszabályozásának optimalizálása". — Stockholmban a svéd nemzeti IHD Bizottság előadóülésén ,, Átlövi zek hidrológiai statisztikai vizsgálata", — az Uppsala-i Műszaki Egyetemen „A Fourier- és spektrumanalízis hidrológiai alkalmazása" címmel. Az előadásokat, követő megbeszélések során a svéd szakemberek javasolták a közvetlen kétoldalú együttműködés kiépítését a —- matematikai modellek hidrológiai alkalmazása; — vízkészletgazdálkodási tervezések-, — hidrológiai statisztikai vizsgálati módszerek; — tájjellemző kísérleti területek téma köreiben.