Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

5. szám - Könyvismertetés

244 Hidrológiai Közlöny 1971. 5. sz. Dr. Wisnovszky l.: A vízügyi kutatás problémái BepyTCH B yqeT Te noTpeöHOCTH rio pa3BHTiiic BOAHOTO X03HHCTBa, KOTOpbie C03flaK)TCH TeXHHKO-SKOHOMHMe­CKHMH aHajiM3aMn. 3TH NOTPEÖHOCTH ONPEFLEJIHIOT coflep­>Kanne H neiiu HccjieAOBaHHií. .IJaeTCH oö3op paHHHx MCTO­flOB njiaHHpOBaHHfl HCCHeflOBaHHH H HX He^OCTaTKOB. M3 HHX NO^POÍJHO 3ANHMAETC5I OFLHOFL H3 OUIHÖOK, KORFLA njraH HCCJie^OBaHUH onepaJicH TOJibKO Ha HaynHbie noTpefmocTH h He Ha oömecTBeHHbie TpeőoBanníi. yi<a3biBaeTCfl Ha Ba>i<­HOCTb npOTHOSOB C TOMKH 3pGHHH njiaHHpOBaHHÍI HCCJieflO­BaHHH. BY^yiuiiH njiaH HccjieflOBaHHií aBTop peKOMeH^yeT npoBecTH c noMombio cocTaBJieHHH ijejieaux nporpaMM. OfíjiacTb BOAOxo3HÍíCTBeHHbix HccneflOBaHiiií onpeflenji­eTCH no cjie«yiomHM 3 rpynnaM: HCCJie/JOBaHHÍI no X03flHCTB0BaHHK) C BOflHbIMH pe­cypcaMH, — HCCJreflOBaHHM, pa3BHBaioutHe BeAemui BOflHoro X03HHCTB3, HCCJie^OBaHUM IIO pa3BHTHI0 IHApOTeXHmieCKOrO CTpOHTejIbCTBa. ABTOPOM Obui COCTABJIEH őanaHc noTpeöHocTeií H iipo­HSBOAHTejIbHOCTeíi HCCJie/lOBaHHH H flaeTCH MHO)KeCTBO BbiBOflOB Ha ocH()Be 3Toro öajiaHca. OiHTaeTCH, MTO cy­mecTByioinHe paMKH HCCJieflOBaHHií HeAOCTaTOMHbie. npe/viaraeTCji, MTO HCCJIEFLOBATE^bCKyro paöory, HanpaB­jieHHyw HenocpeflCTBeHHo npaKTHMecKOMy BOAHOMy xo­3HHCTBy Hy>KHO yBCJIHMHTb H BHTeCHHTb HayMHbie HCCJie­flOBaHHH AOCJIOBHO TeopeTimecKoro 3HAMEHHH. NO npoBe­AEHHBI.M HCCJIE«OBAHHHM BBIFLBJIÍIETCFL, MTO HEFLOCTAROMAÍI Hccjre^OBATEJIBCKAH NP0H3B0FLHTEJIBH0CTB B BeHrpmi OK. 24%. ABTOP npefljiaraeT 6onee uejiecooöpa3Hoe Hcn0Jib30­BaHiie CYINECTBYROINHX NPOH3B0FLHTEJIBHOCTEIÍ H YBEJIHHE­HHe 3(J)(J)eKTHBH0CTH ME>KAyHapOflHOrO COTpyAHHMeCTBa B oSjiacTH HccjieflOBaHHH. B KOHeMHOM HTore coo6maK)Tca neKOTopue cooöpawe­HHJJ B CBH3H c ynpaBJieHHeM HAYQHBIX HccjieflOBaHHií, a TaKMce c BocnHTaHHeM HaytHbix HCCJieflOBaTeneíí. Probleme der wasserwirtschaftlichen Forschung Dr. Wisnovszky, I. Die Organisation der Forschungstátigkeit ist in Un­garn in den Mittelpunkt des Interesses getreten. Analy­siert werden die Probleme der wasserwirtschaftlichen Forschung aus theinatischen, organisatorischen und wíssenschaftlichen Erwágungen, um die der wasser­wirtschaftlichen Forschung abtráglichen Umstánde zu beseitigen und die Wirksamkeit der Forsehungsarbei­ten zu erhöhen. Die Forschung definierend wird festgestellt, dass un­ter dem Begriff Forschung die Einholung und Anwen­dung von neuen Kenntnissen zu verstehen ist. Inner­halb dieser Definition, kann die neue Kenntnisse ver­mittelnde Forschung in Grundlagenforschung, ange­wandte und Entwicklungs-Forschungsarbeit gruppiert werden. Diese Begriffe werden an Beispielen illustriert. Verfasser gibt einen Überblick jener Entwicklungs­bedürfnisse der Wasserwirtschaft, die sich aus techniseh — wirtschaftlichen Analysen ergaben. Diese Bedarfe determinieren Inhalt und Zielsetzungen der Forschung. Zurückblickend auf die frűheren Forsehungs-Planungs­methoden und deren Mángel, behandelt er eingeliend den Fehler, wenn das Programm bloss auf wissenscliaft­liche Ansprüche und nicht auf gesellsehaftliche Bedürf­nisse aufbaut. Auf die Wichtigkeit der Prognosen für die Forschungsplanung wird hingewiesen. Der zukünftige Forschungsplan sollte durch Zusammenstellung von Zielprogrammen ausgearbeitet werden. Das Gebiet der wasserwirtschaftlichen Forschung umfasst folgende 3 Gruppén: — Wasserwirtsehaftliche Forschungsarbeit — Forschungsarbeit zur Entwicklung der wasser­wirtschaftlichen Betriebstatigkeit —- Forschungsarbeit zur Entwicklung der Wasser­bautátigkeit Der Verfasser stellte eine Bilanz der Forschungsbe­darfe und der Kapazitáten zusammen, um hieraus meh­rere Folgerungen zu ziehen. Er halt die für die For­schungsarbeit angewandten Rahmen für zu gering. Er schlágt vor, die unmittelhar der praktisehen Wasser­wirtschaft dienende Forschungsarbeit zu stárken und die abstrakte wissensehaftliche Forschung zurückzu­drángen, da der Kapazitátsmangel der wasserwirt­schaftlichen Forschung in Ungarn ungefáhr 24% aus­macht. Eine rationellere Nutzung der vorhandenen Ka­pazitát und effektvollere internationale Zusammenar­beit wird vorgeschlagen. Schliesslieh folgen einige Gedanken über die wissen­sehaftliche Lenkung der Forschungen sowie hinsichtlieh wissenschaftlicher Erziehung der Fachleute. L'Auné Ottó: A megbízhatóság becslése a műszaki tudományokban. Mélyópítéstudományi Szemle, 1970. 10. sz. (3 o., 3 irod.) A rövid, tartalmát tekintve általános jelentőségű tanulmány egyszerű példákkal igazolja, hogy a való­színűsógszámítás modern módszereit — így pl. a „szó­rás" számítása helyett a „konfidencia köz" megha­tározását — a geodézia sem nélkülözheti. Gauss ide­jében nem tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy a mérések száma a konfidencia köz értékét befolyásol­hatja. A geodéziában még mindig a klasszikus hibael­méletet használják, nyilvánvaló bizonyítókául egyrészt annak, hogy egy szilárdan kiépített számítási rendszer gátja lehet a továbbfejlődésnek, másrészt annak, hogy a geodéziában még nem tudták kísérletileg igazolni az új módszer helyességét és klasszikus módszer elégtelen­ségót. A Bp. Műszaki Egyetem Alt. Geodézia Tanszékének kísérleti bizonyítékokat is sikerült találnia a Student­módszer alkalmazásának indokolására. A módszer sze­rinti számítás egyes bonyolultságainak áthidalására a Szerző közelítő képletsori is ajánl, amit természetesen nemcsak geodéziai, hanem bármely más valószínűségi kérdés megoldásánál is alkalmazhatunk. A tanulmány a hidrológusok helyes véleményalkotását is segítheti több, a mi tudományszakunkon is — a kor­szerű módszerek kellő elterjedésének hiánya miatt — egyelőre még vitatott kérdésben, és főként a valószínű­ségszámítás „klasszikus" szemléletének mielőbbi meg­haladásában. Dr. Vágás István

Next

/
Thumbnails
Contents