Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
5. szám - Bélteky Lajos: A hévízkutatás és hasznosítás új lehetőségei Békés megyében
228 Hidrológiai Közlöny 1971. 5. sz. Bélteky L.: A hévízkutatás és hasznosítás Békéscsaba 2 &-1330l/p S8C° Mélységbeli tugozbúbsa [fm] 0 10 20 30 40 50 SO 70 80 Porózus víztartók Összvas/vgsóga [fm] 10 20 30 40 SO 4. r o 100 200 300 400 - 500 - 600 - r oo 800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 • 1600 • 1700 • 1800 1900 2000 2100 2200 2300 - 2400 7. ábra. Békéscsabai 2. fúrás porózus rétegeinek 'megoszlása és összvastagsága 100 m-es rétegszintenként Puc. 7. Pacnpedenemie u cyMMapnasi Moupiocmb nopucmux c/ioee CKeaotcumi 2 e. EeKeuiiaöa no 100 M Abb. 7. Verteilung und Gesamtmachtigkeit der porosén Schichten der Bohrung Nr. 2 in Békéscsaba je 100 m Schichtenlinie Néhány évvel ezelőtt a Békés megyei hévízfeltárási lehetőségeket az üledéksor kifejlődése közötti különbség miatt pesszimisztikusan ítélték meg. A szakemberek egy része azonban nem tekintette lezártnak a kérdést, hanem évenként visszatérően javasolták a békési süllyedék legmélyebb részén egy 2000 m-t meghaladó, legalább 2500 m-es kutatófúrás lemélyítését, mivel a felsőpannon rétegsort sem a gyulai, sem a békéscsabai fúrások nem harántolták át teljes vastagságban, és sem szerkezet-, sem szénhidrogénkutatás nem történt azon a területen. A gyulai és a békéscsabai fúrások idején még nem mélyítettek vízkutató fúrásokat Orosháza térségében sem, csak a két tótkomlósi meddő CH kutatófúrásnak voltak ismeretesek a földtani és a termelési adatai, amelyeket víztermelésre képeztek ki. A múlt évi békéscsabai 2500 m-es földtani kutatófúrás aztán igazolta azt a várakozást, hogy a felsőpannóniai rétegsor alsó szakaszán és az alsófelsőpannóniai emelel határán fokozottabb a homokosodás s 2000 m alatt vannak a rétegsorban vastagabb homokrétegek is. A fúrás porózus képződményének ábrázolásáról (7—8. ábra) jól látható, hogy a homokosodás aránya a 2000 m alatti szakaszban 19,3%-ra növekedik, míg a felette levő 1500—2000 m-es szakaszban csak 5,6%. 2000 m alatt a perforált, vagyis a vízszolgáltatásba bekapcsolt rétegek között vannak 10 m-nél vastagabbak is. Az eredmény ennek íjiegfelelően: 1300 l/p 98 °C-ú túlfolyó víz. A felsőpannon feküszintjét a karotázs tanúsága szerint ez a fúrás 2388 m-ben érte el. Eldöntötte tehát azt a kérdést is, hogy ebben a keleti térségben milyen mélységig terjed a hévízfeltárási lehetőség, érdemes tehát 2000 m-nél mélyebbre fúrni. E fúrás szerint 2400—2500 m-ig. A legújabb fúrások azt mutatják, hogy a megye nyugati részén, Orosháza, Gyopáros környékén jóval feljebb, 1600—1700 m-nél van a két pannon határa. Gyomán 1938, Kondoroson pedig 2001 mben állapították meg a felsőpannon feküszintjét a CH kutatófúrások során, míg Szarvastól 6 km-re DK-re 2182 m-ben. A felsorolt CH kutató fúrásokban a hévíznyerésre szóbajöhető rétegeket — sajnos — nem vizsgálták meg. Remélhetőleg azonban, hogy a CH kutatás lezárása után, ha a meddő fúrásokat víztermelésre átadják, erre is sort lehet keríteni. Biztató, hogy a gyomai és a kondorosi fúrások felsőpannonjának alsó szakaszán 30—40%-os a homokosodás. A meddő CH kutató fúrások hasznosítása azonban több esetben itt is nagy nehézségbe ütközik, ha a kút a településtől, műúttól távol fekszik. Jellemző példái az ilyen kihasználatlan maradt kutaknak az endrődi, végegyházai és a szarvasi 3. sz. kutak, melyeknek hasznosítására kb. 10 év alatt sem akadt jelentkező, annak ellenére, hogy a kifolyó víz hőmérséklete 80 °C körüli. A jelenlegi 69 db hévízkút vízhőmérséklet szempontjából való megoszlásából látható, hogy a geotermikus energia hasznosítás, illetve fűtés céljára csak 11 kút jöhet szóba, vagyis 70 °C-nál melegebb vizűek. Ezek: Békéscsabán, Tótkomlóson 2—2 db, Gyulán, Nagyszénáson, Endrőd, Szarvas, és Végegyháza határában 1 — 1 db. 60—70 °C a víz hőmérséklete Füzesgyarmaton, Gyomán, Mezőberényben és Mezőkovácsházán két kútnál. A hévizek vegyi összetételéről A hévizek hasznosításának műszaki és gazdasági kérdéseit leginkább a víz vegyi összetétele befolyásolja, mert ettől függ a víz balneológiai értéke, agresszivitása, sókiválásra való hajlama, fűtési célra való alkalmassága. A hazai hévizeket vegyi összetételük alapján dr. Papp Szilárd 10 csoportba, típusba osztotta. Az elsőbe tartoznak az egyszerű termálvizek, amelyek nem tekinthetők ásványvíznek, mert az oldott szilárd alkatrészek literenként alatta maradnak 1000 mg-nak. Az egyszerű hévizek gyógyvíznek általában nem jöhetnek szóba, de tisztasági és strandfürdő táplálására, valamint ivásra alkalma-