Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

5. szám - Bélteky Lajos: A hévízkutatás és hasznosítás új lehetőségei Békés megyében

Hidrológiai Közlöny 1971. 4. sz. 224 HIDRO GEOLÓGIA A hévízkutatás és hasznosítás új lehetőségei Békés megyében B É L T E K Y LAJOS* Jelenlegi helyzetismertetés Magyarország a hévizeik hazája. Az utóbbi években gyakran olvastunk nemcsak a napi sajtóban, hanem a szakfolyóiratokban is ilyen és hasonló című cikkeket, tanulmányokat, ismertetéseket. Ezt igazolja az a tény, hogy 1070. január 1-én 384 kút volt hazánkban, melyeknek vize melegebb 35 °C-nál. A továbbiakban a 35 °C-t meghaladó hó'mérsékletű vizeket nevezem hévíznek, mivel nálunk a 26 — 35 °C-ú mélységi vizeket nem hévízként, hanem majdnem kizárólag csak ivási célra használják. A hévízkutak zömmel az ország DK-i részén Csongrád és Békés, továbbá Szolnok megyében vannak; Csongrádban 57, Békésben 69, Szolnok megyében pedig 62. Békés megye jelenlegi helyzete, annak ellenére, hogy a hévízkutak száma országos viszonylatban a legnagyobb, hévízkutatás és hasznosítás szempontjából viszonylag elmaradott s nem olyan kedvező', mint ahogy a kutak számarányából (18%) következtetni lehet. A megye hévízkút jai ugyanis vízhőmérséklet szempontjából így oszlanak meg: 35—40 °C.... 37 db 60-70 °C. . . 5 db 40—45°C 10 db 70—90 °C. . . 8 db • 45—60 °C.... 6 db 90- °C. . . 3 db Feltűnő, hogy csak 16 kút vize melegebb 60 °Cnál s a kutak több, mint fele csupán langyos (35 — 40 °C) vizet szolgáltat. Ennek a különleges megoszlásnak, hogy olyan sok a 40 °C-nál langyosabb vizű kút, a következő okai vannak: Békés megyében — de hazánk más részén is — vannak olyan területek, ahol csak 400 — 600, sőt 800 m mélységben találhatók olyan vízadó rétegek, amelyekből egy-egy község ivóvízszükségletét mennyiségi és minőségi szempontból kielégítően el lehet látni. Ebből a mélységből fakadó vizek hőmérséklete azonban még az átlagos 18 m-es geotermikus gradiens esetén is meghaladja a 35 °C-t. Jellemző erre a megyében Szarvas, ahol a nyolc hévizes kútból hetet csak ivásra használnak. Vannak viszont községek, ahol a térszint felett kifolyó, tehát pozitív artézi vizet adó közkutak létesítésére törekedve jutottak hévízhez. Azonkívül van egy olyan terület, Orosháza és környéke, ahol az országos átlagnál jóval kisebb, 15 —16 m-es a gg. s ennek folytán már a 350—450 m mélységből nyerhető nagymennyiségű és térszint felett kifolyó jóminőségű ivóvíz hőmérséklete meghaladja a 35 °C-t. Ez a különleges geotermikus adottság az oka * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. FÜ7ESmRMA7 \ omvÁm fo •; ° mnuoM f" BÉKESSiimmÜ'''' T T ° « « „ 8ELMEEYER ® 0§l SZARVAS _ , , O d^HElÓBEREm 7ARH0S KOHOOIIOS e , ,p /. ábra. Békés megye hévízkút jai Puc. 1. TepMaAbHbie noAodifw e oő/iacmu Eeueui Abb. 1. Thermalbrunnen im Kom itat Békén annak, hogy a megyében Orosházán van a legtöbb — számszerint 16 — hévízkút, de abból tizet, — a fúrás céljának megfelelően — csak ivóvízként hasznosítanak. Ezek a körülmények játszanak közre abban, hogy Békés megyében sok, hévizesnek nevezhető kút van s azoknak több, mint fele csak 35—39 °C vizű és a 69 hévízkútból 39-et csak ivásra használnak. A 35 °C-nál melegebb vizű kutak helyét és vízhőmérséklet kategóriáját az /. ábrán (megyei térképen) tüntettem fel. Történelmi visszatekintés Talán nem lesz felesleges röviden visszapillantani a magyarországi hóvízfeltárás kereken 100 éves múltjára, mely két fő részre osztható: az utolsó 25 év, majd az 1945 előtti 75 esztendő történetére. A jelenlegi 384 hévízkútból 68 db az 1945, tehát a felszabadulás előtti, s 316 db pedig az azt követő években készült. A 68 kútból 25 van Békés megyében, ezek túlnyomó részét azonban mint láttuk — ivóvízfeltárás céljára fúrták s vizüket csak ivásra használják. Az utolsó 25 év történetében mégis egy Békés megyei, az 1953. évi gyopárosi 510 m-es fúrás tekinthető jelentős ha-