Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

5. szám - Garami Tibor–Matusek Géza: A budapesti hévíznyerő helyek védelme

206 Hidrológiai Közlöny 1971. 5. sz. Garami T.—Matusek G.: A budapesti hévíznyerő helyek A védeni kívánt hévizek utánpótlásának szempontjából figyelembe vehető karsztból vízfeltárás és termelés csak úgy engedélyezhető, ha a végleges üzemelést megelőzően tartós vízkivétel során végzett megfelelő vizsgálat a meglevő hévízhasználatokra káros hatást nem mutatott. A Duna medre alatt i talaj megbontásnál szükségessé váló előírásokat és kikötéseket a vízügyi hatóság esetenként állapítja meg az illetékes szakszervek szakvéleménye alapján. A budapesti gyógyvizeket elsősorban egészségügyi célokra kell biztosítani és a meglevő ipari és háztartási (használati melegvíz) célokra történő gyógyvízfelhasználást, illetve igénybevételt fokozatosan meg kell szüntetni. — Amennyiben a hévizeknek az egészségügyi célokat meghaladó használata valamilyen ok következtében mégis szükségessé válna, úgy az csak az illetékes hatóságok és szervek véleményét figyelembevéve vízjogi határozat alapján történhet. A határozat II. RÉSZE olyan rendelkezést tartalmaz, amely a talajvíz, jelen esetben a térszínhez közelfekvő karsztvizek minőségének védelmét kívánja biztosítani azzal, hogy az I. ker. (Gellérthegy ), II. ker. (Rókushegy, Ferenchegy, Szemlőhegy, Józsefhegy és Mátyáshegy), III. ker. (Mátyáshegy), XI. ker. (Gellérthegy, Kis-Gellérthegy és Sashegy), valamint a XII. ker. (Sashegy, Martinovics hegy) egyes területrészeire szikkasztási tilalmat rendelt el. A határozat ezeket a területeket pontosan körülhatárolta és az alábbi kikötéseket és korlátozásokat írta elő. A kijelölt területeken szennyvizet a talajba bebocsátani, elszivárogtatni vagy elszikkasztani tilos. A szikkasztási tilalom alá vont területek jelenleg már csatornázott útvonalain alkalmazni kell a Budapest Csatornázásáról szóló 8/1961. sz. tanácsi rendelet azon kikötését, hogy kiépített közcsatornázás esetében az ingatlanokat a közcsatornába kell bekötni. A bekötési munkálatok fokozottabb ellenőrzése szükséges. Csatornázatlan vagy csak részben csatornázott és a tilalom alá eső területekről a szennyvíz elvezetését és elhelyezését elsősorban közcsatornázás útján kell biztosítani. A létesülő csatornahálózatot nyomáspróbával kell ellenőrizni és a kivitelezést a legkorszerűbb technológiával úgy kell végrehajtani, hogy exfiltráció ne következhessék be. — A területen üzemelő csatornaszakaszokat évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni és az esetleges meghibásodott szakaszokat azonnal helyre kell állítani. Ha a közcsatornázás a kijelölt területeken valamilyen ok következtében egyelőre akadályokba ütközik, a létesülő építményekben keletkező, szennyvizet közműpótló berendezéssel, föld alá sülylyesztett, elfolyás nélküli, megfelelő módon szigetelt medencébe kell elhelyezni, ahonnan azt a Közegészségügyi-járványügyi Állomás területileg illetékes Állami Közegészségügyi Felügyelője által kijelölt helyre kell elszállítani, vagy pedig megfelelő biztonsági intézkedések betartásával a közcsatornahálózat kijelölt helyein abba lehet bebocsátani. A medencéket az ingatlan határain belül úgy kell elhelyezni, hogy a szennyvizek kiemelése és a szállító eszközökre (szippantókocsi) való csurgalókmentes átemelése biztosítva legyen, ezenkívül a medencékhez vezető házicsatornák kiépítését, a csatornacsövek illesztési helyeinek kiképzését, szigetelését, tömítését külön gonddal kell elvégezni, az esetleges meghibásodásokat azonnal ki kell javítani. Olyan helyeken, ahol a közcsatornázás, vagy az előbbiekben ismertetett tározómedence kiépítése akadályokba ütközik, ideiglenes megoldásként tőzeges, szigetelt, elfolyás nélküli akna létesítését lehet előírni. A jelzett területeken mind a szerves, mind a szervetlen anyagokat tartalmazó törmelék és hulladék lerakása, tárolása tilos. Mezőgazdasági művelés esetén csak növényi eredetű komposzttrágya alkalmazható. Ezzel kapcsolatban a határozat életbelépésétől számított 1 (egy) éven belül rá kell térni olyan komposzttrágya keverék alkalmazására, amely nem igényel fekáltrágya hozzáadagolást. Dombos-hegyes területen —- a lejtési viszonyok adta lehetőségek szerint — gondoskodni kell arról, hogy a magasabban fekvő területekről szennyezett víz a védett területekre ne jusson és nem létesíthető olyan műtárgy, amely közeli fekvésénél fogva a szikkasztási tilalom alá eső területekről a csapadékvizek, szennyezett felszíni vizek és egyéb pangó vizek lefolyását akadályozza, illetve megakadályozhatja. Lényeges rendelkezés az is, hogy e területeken a benzin- és nyersolaj üzemanyagtöltő állomások föld alá helyezett tartályait zárt, megfelelő módon szigetelt építménybe kell elhelyezni úgy, hogy sem talaj, sem talajvíz-szennyezés ne következhessék be. A rendelkezés alá vont területeken végzett közműépítkezéseknél fokozottabb ellenőrzést, üzemeltetésüknél pedig időszakonkénti felülvizsgálatot kell tartani és a hiányosságok megszüntetése iránt soronkívül kell intézkedni. A szóban forgó területen létesülő kőolaj- és veszélyes ipari anyagokat szállító vezetékeket ellenőrző aknákkal ellátott védőcsőbe kell helyezni. A védett területen létesítésre kerülő építmények (családi házak, hétvégi üdülőházak és telepek, lakótelepek, intézmények, ipartelepek és közműépítkezések) építési engedélyeinek kiadásakor az előírt korlátozásokra történő utalást a területfelhasználási engedélyezés során kiadásra kerülő hivatalos helyszínrajzokon fel kell tüntetni. A határozat III. RÉSZE Budapest Főváros Tanácsa VB Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóságának — mint engedélyesnek — jogait és kötelezettségeit tartalmazza. Az ide tartozó rendelkezések adminisztratív jellegűek és ezért ezeknek ismertetését mellőzzük. A fővárosi hévíznyerő helyek mennyiségi és minőségi védelmével összefüggő jövőbeni feladatok A HATÁROZAT körvonalazza azokat a feladatokat is, amelyek a budapesti hévizek (ásvány- és gyógyvizek) mennyiségi és minőségi védelme során a közeljövőben szükségessé válnak.