Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

4. szám - Dr. Erdélyi Mihály: Magyarország vízföldtani tájai

144 Hidrológiai Közlöny 1971. 4. sz. Dr. Erdélyi M.: Magyarország vízföldtani tájai tos az lenne, ha minden egyes tájegység kevés és megbízható jellemzővel lenne leírható. Ez a követelmény elég jól, sokszor igen jól teljesül a hegyvidékek és részben a dunántúli medencék esetében. Ezzel szemben az Alföldön csak ritkán. Ennek kettős oka van. Egyik a felszín egyhangúsága, a mindent elborító, fiatal feltöltés. Másik az egyenetlen megkutatottság. Ez mind függőlegesen, mind területileg, de minőségileg is jellemzi az Alföld legnagyobb részét (1. ábra). A pleisztocén az Alföld fő rétegvizes formációja, tehát ennek megbízható szelvényű harántolása, feküjének elérése jelzi a fúrás pontjában a megkutatottságot. A területi és mélységi adatok egyenetlensége miatt nem teljesülhet tehát az azonos kategóriájú tájegységek homogenitása. Igv az Alföld három legmélyebb süllyedékének (jászsági, körösi és délalföldi) tájai igen heterogén egységet jelenthetnek. A feltártság javulásával ezek talán később jobban is elhatárolhatók és résztájakra is feloszthatók lesznek. A határvonalak ismertetése A térképnek háromféle fokozatú határvonala van (2. ábra) : a) Hegyvidékek és medencék határa. b) Vízföldtani tájhatár. c) Kisebb vízföldtani egységek határa. A kétféle vízföldtani táj határ kedvező esetben homogén egységeket választ el. Elkülönítettem még a tájtól élesen elütő, kisebb területeket is. Ilyen területre nem érvényesek a táj meghatározó jellemzői. Ezek főleg a hegyvidékeken fordulnak elő. A hegyvidéken és a dunántúli medencék területén a nagyobb folyóvölgyeket is jelöltem. VízgazS4mUAUMíY KAZINCBARCIKA MISKOLC Bnnssmmr jisasmh BYÓUBWS tmrm V\ SZEHTENORE *HUDumömm KAKAS KISUISZALLAS moKsmmm rmm merném Ni MEZOJÍR KECSKEHET 'SZARVAS BÉKÉS BÉKÉSCSABA KismwemÁZA \ *M J, csenem /.SZEMES Kiskörös MOCSA ^ | HÓDMEZŐVÁSÁRHELY mumus J ELMA U Y A HA LA /• 1 1 ^—<0Om DUMWAROS *i I vízkutató fúrás, mely magfúrással liarántolta a 100 m-nél vastagabb pleisztocént, vagy pleisztocén szelvény legnagyobb részéről geofizikai szelvénye van; 2 — 100 m-nél vékonyabb pleisztocén; 3 — az Állóid határa 1 — Kxploratory borehole penetrating by core-drilling the 100 m thick Pleistocene, or for wliich a geophysical Iog is available over most of the Pleistocene; 2 — Pleistocene thinner tlian 100 m; 3 — Boundary ol tlie Plains 1. ábra. Az alföld megkutatottsága a pleisztocénra vonatkozóan 1960. dec. 31-1 állapot Fig. 1. The density of exploration in the Plains, concerning the Pleistocene formation. (as of 31. December, 1969)