Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

4. szám - Király Lajos (Nekrológ)

84: Hidrológiai Közlöny 1971. 2. sz. den szakmai sovinizmustól. Fennen hirdette, hogy a megoldandó feladatokat nem a szakmai specializálódás elzárkózottságában kell megoldani, hanem komplexen, a helyes összhangot és koordinációt megteremtve az egyes szakágak között. Sokoldalú szakmai érdeklődése a legkülönbözőbb szakemberekkel való együttműködésre ösztönözte őt. A felismerés, hogy a vízellátás és az erdőgazdálkodás szoros összefüggésben vannak egymással, hozta el őt Hidrológiai Társaságunk tagjai sorába is. Amikor 1952. júniusában a MTESZ keretén belül megalakult a Magyar Hidrológiai Társaság Nagy-Miskolci (későbbi Borsodi) Csoportja, azonnal bekapcsolódott annak munkájába. 1952—55. között alelnöke, majd 1955 — 1964. között (három cikluson át) elnöke volt Csoportunknak. A MTESZ Borsod megyei Szervezetének 1951-től elnökségi tagja. Az ő sokoldalú aktivitása, rendíthetetlen munkabírása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az 1952-ben elültetett facsemete izmos fává terebélyesedett. Az ő vezetése nyomán a MHT Borsodi Csoportja lényeges tényezőjévé vált Miskolc város és Borsod megye tudományos életének. Közvetlen, nyíltszívű modora, értékes javaslatai sokakat, a legkülönbözőbb szakmabelieket nyert meg a hidrológia ügyének. 1964-ben, 70 éves korában vált meg elnöki tisztétől, de továbbra is a MHT Borsodi Csoportjának vezetőségi tagja maradt, egészen haláláig. Agilitása nem csökkent az elnökségtől való megválás után sem, s a jól sikerült rendezvények igen nagy örömmel töltötték el. Legutóbb 1970. januárjában külföldi filmvetítések szervezésével segítette tagjainkat abban, hogy bepillantást nyerjenek távoli idegen népek életébe, kultúrájába. Közel három és fél évtizedes bükki szolgálata alatt gyűjtött tapasztalatait mindig a közösség hasznára kívánta kamatoztatni. Nagv szeretettel foglalkozott a bükki és a tokajhegyaljai táj fejlesztési problémáival. A tokajhegyaljai szőlőrekonstrukció, a hegy- és dombvidéki termőtalajpusztulás elleni védekezés az ő tevékenysége nyomán indult meg, s ma már népgazdasági feladattá vált. Kimagasló eredményeket ért el az eróziós munkabizottság megalakítása és vezetése terén, mely több budapesti segítőtárs révén az egyik elindítója lett a magyarországi talajeróziót leküzdeni óhajtó hatalmas munkának. A vezetése alatt működő munkabizottság számos, nagy horderejű javaslatot dolgozott ki az erózió-károsodás mértékének megállapítására és a védekezés módjára. Munkásságának nem kis része volt az Országos Talajvédelmi Tanács létrejöttében. Nagy-Miskolc vízellátása érdekében kifejtett önzetlen társadalmi munkájával elévülhetetlen érdemeket szerzett. Mérnöki alkotómunkáját és társadalmi munkásságát számos cikk és tanulmány dokumentálja. Ezek különböző erdészeti szaklapokban, a Borsodi Műszaki Életben és a Hidrológiai Közlönyben jelentek meg. Ez utóbbiakban elsősorban Nagy-Miskolc vízellátásával foglalkozott. Hogy élete nagy álmának, a Forrásvölgyi víztározónak megvalósulását nem élhette meg, nem rajta múlott. Sokoldalú, önzetlen társadalmi munkásságának elismeréséül 1958-ban a „Szocialista Munkáért" kormánykitüntetést kapta meg, majd 1964-ben a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagjává választotta. Mi, akik barátai és tisztelői voltunk és vagyunk Király Lajosnak, nem emlékezhetünk szebben és emberibben az ö személvére, a mi szeretett Lajos bácsinkra annál, hogy az 0 példáját követve mi is önzetlenül szolgáljuk hazánkat, népünket és szűkebb pátriánkat, Borsodot is. Szolgáljuk azzal a rendületlen hittel és munkabírással, amivel életében Ő szolgálta. Dr. Pojják Tibor