Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
3. szám - Dr. Léczfalvy Sándor: Partiszűrésű és dúsító víztermelő rendszerek hidraulikai méretezése néhány egyszerűbb esetben
84: Hidrológiai Közlöny 1971. 2. sz. HIDRAULIKA Partiszűrésű és dúsító víztermelő rendszerek hidraulikai méretezése néhány egyszerűbb esetben Dr. Lí CZPALVY S Á N ü O K* a mfisz. tud. kandidátusa A tanulmány célja, hogy a partiszűrésű 'vízművek hidraulikai méretezését mutassa be néhány egyszerűbb feltétellel, kutas és esáposkutas megoldás esetében. Tekintettel arra, hogy a partiszűrésű vízmű sok tekintetben hasonlatos a dúsítással működő vízművekhez, a tanulmányban foglaltak adott esetben értelemszerűen használhatók dúsításos vízmű hidraulikai méretezéséhez is. I. Calériaszeríí (kútsoros) vízkivétel Legyen az 1. ábra elrendezésében Jegy beágyazott folyómeder, amelynek L szélességű ágva érintkezik az m vastagságú vízvezető kőzettel. A vízvezető kőzetet a felszínen vízzáró anyag takarja. (Eme állapot nagyon sok folyóvölgyben előfordul.) * 0 1. ábra. Vázlat a méretezéshez Fig. 1. Notations used in dimensioning Létesítsünk egy galériát a folyótól l távolságra, s = m—y 3 leszívással. Nyilvánvaló, ekkor a galériába víz áramlik, s a beáramló víz nagysága több egymásnak ellendolgozó tényezőtől függ. A kép egyszerűbbé tétele érdekében, bontsuk fel a vízáramlást egy függőleges és egy vízszintes áramlásra. Ehhez a következő, egymásra ható rendszerünk van: a) A függőleges rendszer, ami tulajdonképpen a folyóból beszivárgó vízmennyiséget adja. (Egységnyi területen és egységnyi idő alatt beszivárgó víz legyen p.) b) A vízszintes vízmozgás rendszere a folyó alatt, illetve a folyó és a galéria között, L, illetve l hoszszon. c) A galéria. A hármas rendszer végén a galériából kitermelhető víz nyilvánvalóan mind a három rendszertől függ és nagyságát a három rendszer „szűk keresztmetszete" a legkisebb vizet szállító rendszer determinálja. Világos, hogy hiába tudna a folyóból több víz beszivárogni, mint amelyet a vízszintes víz* Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest. áramlás a folyó alól el tud vezetni, akkor sem lehetséges több vizet termelni. Hiába tudna beszivárogni több víz a folyóból, ha azt továbbszállítani nem képes a vízszintes vízelvezető réteg (pl. hidraulikai okokból) akkor a vízszintes vízvezető réteg sajátosságai mértékadók a vízhozamok nagyságára vonatkozóan. Ugyancsak lényeges az is, hogy azt a vizet, ami a folyóból beszivárog és a víz vezető réteg tovább vezet a galériákhoz, a galéria ki is tudja adni, mert ellenkező esetben kevesebb vizet tudunk termelni. Ekkor a galéria a mértékadó rendszer, ami a víztermelés nagyságát meghatározza. (Azonkívül van még egy kritérium, hogy a vízfolyásban a szükséges vízmennyiség rendelkezésre álljon, de ezt itt most nem vizsgáljuk.) A hidraulikai, matematikai megfogalmazásnál tehát mind a három rendszer együttesen vizsgálandó, ellenkező esetben hamis eredményt kaphatunk. 1. Elméletileg maximálisan kivehető víz megállapítása. Partmenti galéria a) Egyoldali galéria Vizsgáljuk azt az esetet, amikor a folyó egyik oldalára telepítünk galériát a 2. ábra elrendezésében. Nyilvánvaló, hogy több vizet akkor kaphatunk a galériából,, ha a galéria és a folyó közötti távolság kisebb és minél kisebb ez a távolság, annál többet. Ad absurdum, hidraulikailag tehát akkor ad a galéria legtöbbet, ha közvetlenül a folyó mellé telepítjük. (Az más kérdés, hogy ezt egészségügyi stb. okokból megengedjük-e?) Ez következik abból, hogy a minimális szivárgási hosszat ekkor kapjuk. 2. ábra. Közvetlenül vízfolyás mentén települt galéria méretezéséhez alkalmazott jelölések Fig. 2. Notations used for galeries locatcd immediately along the watercourse