Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
3. szám - Dr. Benedek Pál: Tervezési irányelvek módosítása az eleveniszapos szennyvíztisztításnál (I. rész)
108 Hidrológiai Közlöny 1971. 3. sz. Dr. Benedek P.: Tervezési irányelvek tápanyag, amely ugyan koagulál a pelyhekkel, csak lassú lebomlási folyamat során asszimilálódik, mert eló'bb hidrolízisnek kell végbemennie és csak ennek közbejöttével hasznosítható, ill. asszimilálható. A legtöbb szennyvíz oldott és kolloid anyagok keveréke. Amikor a folyamatosan táplált szennyvíztisztító rendszerben vizsgáljuk ennek a kevert tápanyagnak a bakteriális lebontását, azt találjuk, hogy a kolloid frakció az iszaphoz kapcsolódik és így a rendszerben való tartózkodási ideje azonos az iszapéval, tehát az iszapkorral [7]. Ennek a frakciónak a lebontása a szennyvíztisztítás ún. szűk keresztmetszete, és ha a hidrolízis és lebontás időtartama hosszabb, mint az iszapkor, úgy az iszap telítődik ezzel az anyaggal. Megjegyezzük még, hogy a kolloidfrakciót is tartalmazó szennyvíznek sokkal nagyobb a Km konstansa (11. egyenletet) és így a k l konstans értéke (1. 2b. egyenletet) sokkal kisebb, mintha csupán oldott tápanyag szerepelne a szennyvízben. (Természetesen az ún. nehezen bomló, pl. aromás vegyületeket, illetve nagyobb koncentrációban méregező oldott tápanyagokat most nem említjük.) A tápanyag oldott, vagy kolloid formában történő megoszlása jelentős tényező az eleveniszapos berendezések térfogatának és oxigénellátásának méretezésénél, de najd, mint látni fogjuk, a hőmérsékleti hatás szempontjából is fontos [23, 24, 25], Rátérve a mérgező vegyületekre, rögzítenünk kell, hogy a toxicitás a biológiai rendszerekben az alábbi okokra vezethető vissza [19]: 1. Olyan szerves anyag jelenléte, amely — mint pl. a fenol — nagy koncentrációban toxikus, de kis koncentrációban lebontható. 2. Szervetlen mérgek, pl. nehézfémek, meghatározott küszöbkoncentrációval. 3. Szervetlen sók, amelyek nagyobb koncentrációkban késleltetik a biológiai folyamatokat. A szerves anyagok toxikus hatása jórészt kiküszöbölhető a keverős tartályreaktor alkalmazásával, amelyben a befolyó szennyvizet a medence tartalma felhígítja és a mikroorganizmusok mindig az elfolyó víz koncentrációértékeivel érintkeznek. Ilyen módon a toxicitási küszöböt messze meghaladó koncentrációjú szennyvizek is sikeresen kezelhetők [29, 30], Nehézfémek már alacsony koncentrációban (5 mg/l alatt) is toxikusak az eleveniszapra. Az iszap akklimatizálása azonban jelentősen megemelheti a toxicitási küszöböt l29, 37]. A szervetlen sók nagy koncentrációi nem a szokásos értelemben toxikusak, hanem inkább progresszív gátló hatást gyakorolva a biológiai folyamatok sebességét csökkentik. Az egyetlen járható út kiküszöbölésükre a szennyvíz kellő hígítása [19]. A nyugatnémet ATV-előírásokban a szennyvízben levő mérgező anyagokra a következő határkoncentrációkat találjuk [48]: cián 1 — 2 mg/l H 2S 10—15 mg/l fenol 500 mg/l olaj 25 mg/l nehéz fémionok (réz, cink, króm) 1—5 mg/l Az eleveniszapos rendszer pH tartománya, mint tudjuk 5 és 9 közé esik, 6 és 8 közötti optimummal. Itt is fontos megjegyezni, hogy ez az eleveniszapos medence elegyére vonatkozik és az érkező víz pH ja esetenként jóval meghaladhatja a fenti szélső értékeket (különösen a lúgosság irányában). Ez a rendszer pufferkapacitásának függvénye, melyről már a hazai irodalomban is bővebben volt szó [5]. Mindent összevetve látható, hogy a különböző ipari szennyvíz, vagy ezzel erősen terhelt városi szennyvizek esetében — jóllehet a 2. fejezetben 1. táblázat Néhány ipari és városi szennyvíz eleveniszapos tisztításának jellemzője Table í. Data on the biological treatment of somé industrial and domestie wastes m *C 'x -sö w no O $ "tfj Reakció Egyéb konstans Szennyvíz származása « O * •üt* Ti" í ÍH ™ J5 ° 'ítí 0) * EH" b o ^ konstans <1 [l/mg- nap] y l-e [nap~ J] 4 [nap1] N O £ Vágóhídi (baromfi) (800) 1,0 2 2 (0,32) (87,5) (0,01)* (0,4) (0.6) 0,20 0,33 [24] Textil (Kistarcsa) (300) 1,0 4,0 ' (0,08) (83) (0,017)* (0,3) (0,9) 0,01 0,02 [24] Városi (Pécs) 107 3,8 1,2 0,96 92 (0,252)* (0,67) (0,45) (0,07) (0,1) [«] Városi 0,024— 0.041 0,49— 0,64 0,520.60 0,06 0,09 [3. 20, 21] Olajfinomító 1100 4,0 7,7** 0,99** 87 0,70 0,56 [3, 19, 201 Tejipar ' 673 41,0 4,7 0,14 95,4 0,0024— 0,031 0,075— 0,2 0,10— 0,25 [3, 19. 201 Gyümölcskonzervipar .... 630 4,8 2,5** 2,10** 81,6 [3, 19, 20] Gyógyszeripar 4100 12,9 1,72 78,5 0,77 0,35 [3, 19, 20] Kraft cellulóze ipar 144 8,0 0,9** 0,41** 85 0,50 0,65— 0,80 [3, 19, 20] Cellulóze + papíripar 188 9,3 2.28** 0,56** 84 0,48 Megjegyzés: a ()-es értékek KOI-ban mérve; * (S e-S e mi n) alapján számolva; *• összes lebegflanyagban számolva értendő
