Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

1. szám - Dr. Erdélyi Mihály: Hidrogeológiai tényezők hatása a felszínalatti vizek minőségére

10 Hidrológiai Közlöny 1971. 1. sz. However, in more complicated cases, thus, for instance where a greater area is under study and especially where the reliability of data is questionable and their areal distribution irregular, it is expedient to utilize several methods. The plotting of maps deserves special attention. In case of insufficient analytical data, Rónai's method gives good information about the type of water and the amount of individual components [18, 19, 20]. If however, a great volume of data is available, each sample is regarded valid for a rangé depending on the hydrogeology of the area and illustrated to indicate the water components. In such cases, for the sake of clarity, it is expedient to use a series of maps. A highly advisable method is to plot on maps the data, available in great number of mainly public health analyses, which can be assessed for hydrogeological purposes (Cl, totál salts, iron, hardness, sulfate). When estimating the rangé of vahditv of individual data, two problems may arise. One of these is the case of emptv, "white" spots, which appear due to the accepted "coverage". Their "elimination" mav impair considerably the accuracv of the map. The other problem, especially in cases of uneven distribution of data is caused by a single, or a few outstanding values, which may often be due to surface pollution. Plotting the individual anomalous values on a map renders it too "colourful", but alsó unrealistic, because a single data gains too much weight. It is best to indicate it as anomalous data, without any rangé of validity. However, the more frequent appearance of anomalous data, generally in a linear pattern, and especially in the case of Cl and totál salts is a major geological indicator, especially of tectonic structural lines, therefore their plotting is essential. In Hungary storage of the engineering, hydrogeological and quality data of the 45,000 operating and abandoned wells deeper than 20 m, on Hollerit punch cards was completed in 1970. In this way these data serve better the scientific requirements of water exploration and vield more rapid and alsó more precise information for water management. I, ITERATURE [1] Alföldi L.—Gál fi ./.: Hydrogeological and geophysical investigations of a geothermal anomaly in Hungary. Bulletin of the Interned. Association of Scientific Hydrology XI: 1 (March 1966) [2] Back W.—Cherry 11. N.—Hanslow li. B.: Chemical equilibrium between the water and minerals of a carbonate aquifer. Limestove Hydrology. Nat. Speleol. Society Bulletin 1966. V. 28. [3] Brown 1. C.: Chemical methods as and aid do hydrogeology. Proceedingx of Hydrology Symposium Xo 3. Groundwater, Calgary 1962. [4] Chebotarev I. /.: Metamorphism of natural waters in the crust oí weatliering. Qeochimica Cosmochimica Acta. Vol. S pp 22—48. No. :i. 00 137—170. 1955. [5] Diesel E.: Die Grundwasserbeschaffenheit in linksrheinischen Köllner Wirtschaftsraum. (The quality of groundwater in the Cologne region on the left-hand side of the Rhine.) Triltscli, Düsseldorf 1963. [6] Erdélyi M.: Tracing of the subsurface structure and fault lines on sedimentarv lowlonds by using indirect geological methods. Acta Qeologica VIII: 1—4. Budapest 1964. Special Conference Number, Szebellédy, L. [7] Erdélyi M.: A Duna—Tisza közének vízföldtana. (Hydrogeology of the region between the Danube and Tisa rivers.) Hidrológiai Közlöny 47 (1967): 6 pp 331—340 pp 357—365. [8] Qálfi J.—Korim K.—Liebe P.: Keserűvízkutatás geoelektromos talajellenállásmérési módszerrel. (Prospecting for bitter-salt water by the geoelectric resistance method.) Vízügyi Közlemények 1969: 2 pp 204—217. [9] lífím J. /).: Study and Interpretation of the Chemical Characteristica of Natural Water. U. S. Geol. Suvey, Water-Supply Paper 1473. [10] Korim K.: The connate waters of the Hungárián Neogene. Acta Qeologica X (1966), pp 407—426. Budapest. [11] Korda V. A.—Slavin P. S.: Pochvenno-geochimicheskie pokazateli neftenosti nedr. (Soil and geochemical eharacteristies of oilbearing layers.) Izd. A. N. SSSR, Moskow 1951. [12] Kötter K.: Die Ohloridgehalte des Oberen Emsgebietes un<i ihre Beziehungen zur Hydrogeologie. (The chlorine content in the headwater region of the Ems River and its relations to hydrogeology.) Forschnngsberichte des Wirtschafts- und Verkehrsministeriums Nordrhein-Westphalen Westdeutscher Verlag 1958. [13] Le Breton E. O.—Jones J. F.: A régiónál picture of the groundwater chemistry in particular aquifers of the Western Plains. Proceedings of Hidrogeology Symposium. No 3. Groundwater. Calgary 1962. [14] Leve Q. V.: The Floridán aquifer in Northeast Florida. Qrovndwater 6: 2 (March 1968) pp 19—29. [15] Lotze F.: Zur Frage der Beziehungen zwischen Cloridgehalt des Grundwassers und Tektonik. (On the relationship between the cloride content of groundwater and tectonics.) Forschungsberichte des Wirtschafts- und Verkehrsministeriumx Xordrhein-Westphalen. Westdeutscher Verlag 1958. [16] Ollós G.: A lassúszfirő szerepe a víztisztítás területén. (The role of slow-filters in water treatment.) [17] Pappné Sík S.—Tolnay V.: A Duna—Tisza közi felszínközeli vizek és víztartó rétegek geokémiai vizsgálata. (Geochemical study of near-surface waters and aquiferous layers in the region between the Danube and the Tisza.) Állami Földtani Intézet Éri Jelentése 1962-ről. [18] Rónai A.: Az Alföld talaj víztérképe. (Groundwater map of the Hungárián Plains.) A Magyar Állami Földtani Intézet Kiadványa. Budapest 1961. [19] Hónai A.: Subsurface Waters in deep Quatenary Basins. Acta Qeologica IX. (1965) Budapest. [20] Rónai A.: A felszínalatti vizek minőségének változása a mélységgel az Alföldön. (Changes in groundwater quality accordiug to depth in the Great Hungárián Plains.) Hidrológiai Közlöny 45 (1965) 9 pp 419—425. [21J Scherf fí.: Geologische und morphologische Verháltnisse des Pleistozáns und Holozáns der Grossen Ungarisclien Tlefebene und ihre Beziehungen zur Bodenbildung. insbesondere der Alkalíbodenentstehung. (Geological and morphological conditions oí the Pleistocene and Holocene in the Great Hungárián Plains and their influence on soil formation, with special regard to alkali soils.) A Magyar Kir. Földtani Intézet Beszámolója 1925-re. Budapest, 1935. [22] Scherf E.: Szénhidrogének és sósvizek felkutatásának lehetősége a Duna—Tisza közén. (Possibilities for the exploration of hydrocarbons and saline waters in the Plains between the Danube and Tisza Rivers.) Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1946. évi Sókutató Munkálatairól, lindapest, 1947. [23] Scherf E.: A szabolcs megyei sósvizek (Tiszagyulaháza stb.) geológiai, hidrológiai és chemiei viszonyai. [Geology. hydrology and chemistrv of the saline waters in Szabolcs County (Tiszagyulaháza. etc.)]. Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1947/48. évi Munkálatairól. Budapest. 1948. [24] Scherf E.: Mikrotektonikai és hidromorfológiai kapcsolatok az Alföld déli részén és ezeknek gyakorlati jelentősége. (Relations between micro-tectonics and hydromorpliology in the southern part of the Great Hungárián Plains and their practical significance.) Hidrológiai Közlöny 47 (1967): 6 pp 322—330. [25] Schmidt E. R.: Vereinigter Vorbericht iíber die im Jalire 1938 u. 1939 durchgel'ührten hidro- und gasgeologischen Forschungen. (Preliminary report on the hydro-and gasgeological explorations in 1948 and 39.) A Magyar Kir. Földtani Int. Beszámolója 1936— 38, Budapest 1939—40. [26] Silmeghy.!.: Die geothermischen Gradlenten des Alföld. (Geothermal gradients in the Great Hungárián Plains.) .4 Magyar Kir. Földtani Int. Beszámolója, 1928, Budapest. 1929. [27] Szalontai G.: A budapesti hévizek kémiai tulajdonságai. (The chemistry of thermal waters in Budapest.) Budapest Hévizei I. A. 4. fejezet. VITUKI kiadványa. Budapest 1968. [28] Szalontai G.: Budapest gyógyvizeinek minőségi változása. (Changes in the quality of medicinái waters in Budapest.) Hidrológiai Tájékoztató. Budapest 1962. [29] Széky Fux V.—Szepesi K.: The role of loess im alkali soil formation.' Acta Qeologica VI (1962), pp 153—171. Budapest 1962. [30] Treitz P.: Jelentés az agrogeológiai felvételekről, (tteport on agrogeological surveys.) A m. k. Földtani Intézet Évi Jelentései az 1905., 1906., 1907., 1911., 1914., 1916. évekről. [31] Turcan A. N. jun.—Wesselmann J. B.—Kilburn C. 11.: Interstate correlation of aquifers, SW Lousiana and SE Texas. U. S. Qeol. Survey Research Professional Paper 550 I). 1966. [32] Vrbanesek J.: Az alföldi artézi vizek vasassága és keménysége. (The iron content and hardness oí' artesian waters in the Great Hungárián Plains.) Hidrológiai Közlöny 39/1959: 5 pp 365—374.