Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

2. szám - Déri József: Sztochasztikus program a biztonsági vízkészlet meghatározására

Déri J.: Sztochasztikus program Hidrológiai Közlöny 1970. 2. sz. 83: hogy a program gyakorlatilag megvalósulhasson, egy központi szervnek, ill. a vízszolgáltatónak operatíve is irányítani és szabályozni kell a vízhasználók között a vízkészletáramlást (a megrendelt vízkészletek szétosztását). Adott esetben a központi programozó szerv és a vízszolgáltató dönt arról, hogy milyen ellátási formát alkalmazzanak. A vízhasználó a döntést elvileg a rendelés nagyságán keresztül befolyásolhatja. A programozó szerv viszont az egészen kis tételek rendelése ellen magasabb árral ösztönzi, így adminisztrative is korlátozhatja a vízfogyasztókat. A tározott biztonsági vízkészlet hasznosítási rendszerének irányítása a következőképpen képzelhető el: — A programozó szerv általában központilag dönt, s minden gazdálkodási időszakra új, operatív programot készít [9], — A programozó szerv a döntéseket kötelező utasításként vagy javaslatként kiadja a vízszolgáltatóknak. A vízhasználókat nem utasítja ugyan, de a döntés számukra is iránymutató, ill. meghatározó lehet. — A döntés úgy történik, hogy a központ a rendelést (vízigényt) mint beérkező jelet (információt) összehasonlítja a hasznosítható vízkészlettel

3. Ha a rendelés meghaladja a hasznosítható vízkészletet, a tározott biztonsági vízkészletből elégítik ki a vízigényeket. — A gazdaságosságot befolyásoló tényezőket és az ellátási folyamatban részt vevő vízhasználók érdekeit a kockázati tényező figyelembevételével érvényesítik. A megvalósított optimális program jelentőségéhez hozzátartozik az is, hogy paraméterei felhasználhatók az árképzésben és a vízhasználók finanszírozási-érdekeltségi feltételeinek kialakításában. Ez lehetővé teszi, hogy a vízhasználókat az árakon és a finanszírozási feltételeken keresztül tájékoztassák az optimális döntés feltételeiről, ugyanakkor érdekeltté tehetők a készletgazdálkodás ésszerűbbé tételében, vagyis arra ösztönözhetők, hogy az előző információkat az optimális döntés értelmében átértékeljék. A programban állandónak vett vízkészletgazdálkodási paraméterek változásával is kell számolni. Ha e változásokat állandóan nyomon kívánjuk követni, az új tényezők figyelembevételével viszonylag rövid időközönként újra el kell végezni a teljes optimális programozást. Ezt természetesen csak akkor érdemes elvégezni, ha a pontosabb programból származó megtakarítás nagyobb, mint a programozás költsége. A vízkészletgazdálkodási paraméterek ismeretében, a korszerű adathordozó elemeken történő nyilvántartás és az adatfeldolgozó technika segítségével lehetségessé válik a vízhasznosítási opera3 A hasznosítható vízkészlet [10] nem tartalmazza a gazdasági vizsgálatok alapján számított biztonsági vízkészletet. tív irányítás olyan rendszerének a kialakítása s amely viszonylag állandó, ill. lassan változó tényezőket állandónak tekinti és biztosítja a gyorsan változó tényezők folyamatos és rugalmas figyelembevételét. 4. A matematikai tervezés és a programozás korlátai és jelentősége A hagyományos tervezés általános felváltása a matematikai tervezéssel, ill. programozással most vagy a közeli jövőben számos nehézségbe ütközik [11], A matematikai módszerek ma még a hagyományos módszerek közegében élnek, így a matematikai módszerekkel történő tervezésnek olyan támpontokra van szüksége, amilyeneket a hagyományos módszerekkel végzett tervezés nyújt. Minden gazdasági jellegű tervezés árakkal dolgozik. Az árak azonban az eddig szokásos tervezési és, gazdálkodási módszerekhez igazodtak; azokat szolgálják többé vagy kevésbé megbízhatóan. Az adatokat szolgáltató statisztika is a hagyományos tervezés igényei szerint formálódott; ezzel van többékevésbé összhangban [11]. ,,A matematikai módszerek jelenlegi szerepe a legtöbb területen: a hagyományos módszerekkel készült tervek felülvizsgálata, kiegészítése és javítása. A következő lépés az lehet, hogy az új módszerek fokozatosan — egyes területeken, egyes körülhatárolt feladatok megoldásánál — pótolják és továbbfejlesztik a hagyományos módszereket" [11]. A matematikai módszerek — természetesen majd széleskörű alkalmazásuk idején — megkönnyítik a kvantitatív tervezést, mert számos műveletet mechanizálnak, automatizálnak, a sorozatos egyeztetéseket az elektronikus számológépekre bízzák [6], s ezáltal a tervezők az érdemlegesebb elemző munkával foglalkozhatnak. Matematikai programozás nélkül, hagyományos módon is készülnek tervek. Tegyük fel, hogy a matematikai modellben ugyanazokat az adatokat használjuk fel mint a hagyományos tervezés esetében. Ez a technika azonban képes ugyanazokból az adatokból jobb tervet kihozni, képes kiküszöbölni a hagyományos módon készített terv egyes belső ellentmondásait, és képes többleteredményeket és megtakarításokat biztosítani. A terv a számok és viszonylatok rendkívül bonyolult összefonódó szövevénye. A programozás egyik fontos szerepe az, hogy képes érzékeltetni egy-egy döntési probléma logikai szerkezetét. Az alkalmazott modellek megmutatják szimbolikus formában vagy számszerűen az egyes részletek az egyes előirányzatok hatását az egész rendszerre. E tanulmányban bemutatott program matematikai leírása, ha még olyan bonyolult is, a vízkészletméretezés végső képletei lényegében igen egyszerűek, s a matematikában kevéssé jártasak számára is könnyen kezelhetők. Ez természetesen olyan körülmény, amely kedvez gyakorlati alkalmazásuknak. Felhasználásuk nagy jelentőségét kiemeli továbbá az, hogy a vízkészletgazdálkodási folyamat szabályozását egzakt módon és gazdaságossági szempontból közelítik meg.