Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

2. szám - Dr. Szász Gábor: A téli csapadékösszegek szekuláris változása Debrecenben (1856–1964)

Dr. Szász G.: A téli csapadékösszegek változása Hidrológiai Közlöny 1970. 2. sz. 71 tehetően szoros kapcsolatban áll az általunk felismert jelenséggel. Az egyes 20 éves sorozatok szórásának értékei i30 és +60 ni in értékek között váltakoznak, vagyis a nyugodtabb időszakok szórása az ingadozóbb időszakok szórásának felére csökken. Ez a megállapítás igen fontos, mivel e szerint a különböző időintervallumokból származó, de azonos évszámra támaszkodó csapadékösszegek eloszlásában eltérések mutatkoznak. Az ellenőrző számítások szerint a szóródásbeli különbségek szignifikanciája a téli csapadéköszegek eloszlásába mutatkozó ritmikus tulajdonság az egyik legfontosabb tulajdonságot képviseli. 6. Következtetések, összefoglalás A téli csapadékösszeg időbeli változásának statisztikai vizsgálata az alábbiakban foglalhatók össze: a) A téli csapadékösszegek szekuláris változást mutatnak. E szerint az összegek mintegy 50 éves ismétlődő tedenciával rendelkeznek. A 110 éves vizsgálati sorozaton belül három olyan időszak ismerhető fel, amikor a téli összegek átmeneti jelleggel nagy gvakorisággal a 110 éves átlag felé emelkednek" (1856—80, 1905—18, 1948—1963), míg más időszakokban a 110 éves átlag alatti összegek mutatnak nagy gyakoriságot (1880—1900 1920—1940). Az átlagok növekedése 50 éves ismétlődést mutat. b) A téli csapadékösszegek szóródásában 50 éves szignifikáns ritmus ismerhető fel. Azokban az időszakokban, amikor a téli csapadékösszegek nagy gyakorisággal emelkednek a 110 éves átlag felé, a szóródás jelentősen fokozódik, vagyis szélsőségesen száraz és csapadékos telek váltják egymást. Amikor az alacsony értékű téli összegek ideje következik be, a szórás minumumba jut. E ténybeli megállapításoknak számos következménye mutatkozik a gyakorlati életben is. Elsősorban a tavaszi belvízképződés az — amely a hőmérséklettől egyidejűleg — nagymértékben függ a téli csapadékösszegek nagyságától. Az őszi tározódási lehetőségek, valamint a felszínen halmozódott szilárd csapadék olvadásának sebessége döntik el a belvíz kialakulásának feltételeit. E kérdésben történt tájékozódásaink során megállapítást nyert az, hogy a kiemelkedően belvizes évjáratok kizárólagosan azokban az időszakokban következtek be, amikor a téli csapadékösszegek szekuláris változása a nagy összegek felé tolódott el. A teljességre való törekvés céljából elkészítettük a Thornthwaite szerinti vízmérleg átlagos évi menetét, amelyet a 7. ábra szemléltet. E szerint Debrecen körzetében az évek átlagában tavaszi víztöbblet nem mutatható ki. Azonban ha a belvizes évek vízmérlegére pillantunk — 8. ábra — a jelentős nyári vízhiány ellenére is februárban, de különösen márciusban jelentős víztöbblet kialakulásának lehetünk tanúi. A téli csapadékösszegek alacsony, vagy magas értéke az öntözéses gazdálkodás szempontjából is jelentős szerepet játszik. A téli tározódás feltételeit elsősorban a csapadékviszonyok döntik el. 1 7. ábra. A vízháztartás összetevőinek átlagos évi menete Debrecenben Thornthwaite módszerével számítva Jelmagyarázat-: 1: potenciális evapotranspiráció, 2: csapadék, 3: tényleges evapotranspiráció, a: vízhiány, b: feltöltődés, c: vízfogyasztás, d: víztöbblet Abb. 7. Durchschnittlicher Jahres-Gang der Wasserhaushalts-Komponenten in Debrecen, berechnet mit dem Thornthwaite-System Zeichenerkl&rung: 1: potentiale Evapotranspiration, 2: Niedersclilag, 3: effektive Evapotranspiration, a: Wassertnangel, b: Auffűllen,. c: Wasserverbrauch, d: Wasserüberschuss 1 [mm] 8. ábra. A vízháztartás összetevőinek évi változása koratavaszi belvizes években Debrecenben (5 év átlaga) Jelmagyarázat: 1: potenciális evapotranspiráció, 2: csapadék, 3: tényleges evapotranspiráció, a: vízhiány, b: feltöltődés, c: vízfogyasztás, rt: víztöbblet .466. 8. Jahresanderung der Wasserhaushalts-Komponenten in Jahren mit Polderwassem ini frühen Frühjahr in Debrecen (Durchschnitt von 5 Jahren) Zeichenerkl'árung: 1: potentiale Evapotranspiration, 2: Niedersclilag, 3: effektive Evapotranspiration, a: Wassermangel, b: Auffűllen, c: Wasserverbrauch, d: Wasserüberschuss