Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

2. szám - Dr. Szász Gábor: A téli csapadékösszegek szekuláris változása Debrecenben (1856–1964)

Dr. Szász G.: A téli csapadékösszegek változása Hidrológiai Közlöny 1970. 2. sz. 69 kibontakozását. Ennek ellenére a téli csapadékösszegeknek e ritmikus változása fontos éghajlati jellemvonás. A mozgóközepek segítségével meghatározható az egyes ritmusok tartama. Számításaink szerint az 50 éves mozgóközepek által alkotott görbe márcsak aperiodikus változásokat mutat, így a véletlen okozta változások csak néhány mm-re tehetők (Minimum: 101,1 mm, maximum: 107,3 mm). A ritmus egyes hullámainak meghatározására szórás-vizsgálatokat végeztünk. Ennek során különböző időintervallumra terjeszkedő mozgóközepek sorozatát állítottuk elő, s meghatároztuk a szorzatok középértékét és szórását (S). A számítások során az volt tapasztalható, hogy minél szélesebb intervallumot ölelnek fel a mozgóközepek, az általuk alkotott sorozat szórása annál kisebb. Abban az esetben, ha a sort kizárólagosan alapharmonikusok alkotnák, tehát a sor aperiodikus hatásoktól mentes lenne, akkor a periódus hosszára terjedő mozgóközepek sorozatának szórása nullává válna. Mivel a jelen esetben periodikus és aperiodikus hatások egyaránt előfordulnak, ezért a szórás nullává válása nem következik be. Mielőtt e kérdést tovább boncolgatnánk, az alábbiakban adjuk meg a különböző intervallumok terjeszkedő közepek sorainak szórását, illetve a szórások logaritmusát: Alapsor S log -S n= 1 42,28 1,62610 n= 5 19,63 1,29292 n= 10 14,34 1,15655 n = 20 10,16 1,00689 » = 30 5,95 0,77452 n = 40 2,45 0,38917 n = 50 1,5» 0,20140 n = 52 2,29 0,35984 >i=55 2,48 0,39445 n= 60 3,18 0,50243 n= 70 2,70 0,43136 A fenti adatokból kitűnik, hogy a szórás csak egy bizonyos határig csökken, s majd ismét növekszik, azonban a növekedés nem szabályos és csak kismértékű. A mozgóközepek időintervallumainak szélesedésével a szórások kezdetben gyorsabbak, később mérsékeltebb formában csökkennek, azonban a szórások logaritmusai közel lineárisan kisebbednek n=50 határig. Ha a szórás értékeket az egyes periódusok amplitúdójaként tekintjük, akkor az azonos hullámhosszú, de csökkenő amplitúdójú hullámok sora a csillapodás mértékét adja meg. Mivel a fenti szórások logaritmusainak értékei egy egyenest alkotnak, azért ennek alapján rajzoltuk meg az említett hullámok sorát, amelyet a 6. ábra mutat be. A hullámok amplitúdóit képező szórások logaritmusainak csökkenő sora egyszerű lineáris egyenlet formájában írható fel: log S= 1,498—0,0262 n ahol S az n évre terjeszkedő mozgóközepek által képezett sor szórását fejezi ki. Ha a sort csak har[mm] B, 5. ábra. A: a 20 éves mozgóközegek időbeli változása 1855/56 évtől kezdve. B: a 20 éves mozgóközepekhez viszonyított szórások időbeli változása Abb. 5. A) Zeitliche Ánderung der 20jahrigen beweglichen Mitten ab 1855/56 B) Zeitliche Veranderung • der mit dem 20jahrigen beweglichen Miitel verglichenen Streuungen Abb. 6. Logarithmus der Streuungen von Serien verschiedener Gliederzahlen (n) und die durch ihnen erzeugte Wellenlinie monikus tagok alkotnák, úgy a periódus hosszát az S~0-hoz tartozó n érték adná: log S=0 esetén n= 57,6 év. A jelen esetben nem az S=0-hoz tartozó, hanem az 8= min.-hoz tartozó n év adja a keresett ritmus tényleges hosszát, mivel az aperiodikus hatások nem szűrhetők ki a harmonikus összetevők közül. A fenti táblázatban a szórásbeli minimum tartományában sűrítettük a mozgóközepek intervallumainak értékeit s így a szórás minimuma az 50 éves mozgóközepek sorozatában a legkisebb, tehát a keresett hullám tartama e szerint 50 évre tehető, vagyis 7,6 évvel rövidebb, mint a korábban számított érték. A keresett hullám tartamában beállott rövidülés azzal magyarázható, hogy az eredeti sorban található, a középértékhez viszonyítva az aperiodikus eltérések n— 50 év esetén túlsúlyba kerülnek ismét, vagyis az aperiodikus hatásokra beálló szórás ismét nagyobb lesz. Emellett figyelembe kel venni azt is, hogy ha a teljes fázist egy azonos hullámhosszú fázis egy részével növeljük, maguk a harmonikus tagok is emelik a szórást.