Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

576 Hidrológiai Közlöny 1970. 11. sz. ( Folytatás az 559. oldalról) ahhoz, hogy egy-egy témával kellően lehessen foglalkozni. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy az 1972. évi New-York-i kongresszuson 12 témát tűznek napirendre. Ezek a következők: 1. Az ivóvíz íz- és szagtalanítása. 2. Iszapeltávolítás az ülepítő medencékből, különös tekintettel az alumínium szulfát eltávolításának kérdéseire. 3. Műanyagcsövek alkalmazása a vízellátásban, azok hidraulikai tulajdonságai és az alkalmazással kapcsolatos tapasztalatok. 4. Különböző eredetű vizek keveredése a vízelosztó hálózatban. 5. Kémiai oxidációs módszerek a víztisztításban. 6. A vízkészlet-felhasználás optimalizálása műszaki és gazdasági szempontokból. 7. Szennyvíz-újrafelhasználás ipari ós háztartási célokra. 8. A vízelosztórendszer megbízhatósága a víznyerés helyétől a fogyasztóig. 9. Vízellátási problémák zord éghajlati viszonyok között. 10. Ivóvíztisztítás peszticidek és más mérgező anyagok eltávolítására. 11. Talajvízdúsítás. 12. Víztárolók és víztartályok kérdései. A felsoroltakon kívül a különböző Bizottságokban még az alábbi témákat is megvitatják: vízszennyezés, korrózió és korrózió védelem, vízkezelés, a koaguláció vegyi segédanyagai, a fejlődő országok vízellátása, vízmű-szakemberek képzése és a vízelosztás tárgyaköreiben. A Kongresszust a New- York-i Hilton hotelben tartják, ahol szakmai kiállítást is rendeznek. Cs. V. A Galatui-Calarasi öntözőrendszer A Galatui-Calarasi öntözőrendszer Románia egyik legszárazabb körzetében, az ún. „Dél- Baragan"-on található. Környezetében helyezkednek el a Jegalia (22 000 ha, üzemel 1969-től) a Pietroiu-Stejancel Mare (50 000 ha, teljesen üzembe lép 1970-ben) és a Mostistea (205 000 ha, építése 1970-ben kezdődik meg) öntözőrendszerek, amelyekkel együtt egy 360 000 ha kiterjedésű komplexumot alkot. A Galatui-Calarasi öntözőrendszerben összesen 83 600 ha megművelhető terület van, melyből 18 800 ha (22,4%) állami szektor, 64 800 ha (77,6%) pedig szövetkezeti szektor. A szövetkezeti terület 32 mezőgazdasági termelőszövetkezet között oszlik meg, míg az állami területen 4 állami mezőgazdasági vállalat osztozik. A szóbanforgó terület természeti adottságai (talajok, hidrogeológia) kedvezőek az intenzív öntözéses földművelés szempontjából. Az 1967—68. óvi mérések és kutatások alapján a Bukaresti Meliorációs és Vízgazdálkodási Tudományos és Tervező Intézet (ISPIFGA) elkészítette a kiviteli terveket, melyeknek alapján a Bukaresti Meliorációs Tröszt 1967-ben megkezdte a munkálatokat. A munkát 197l-re fejezik be, a rendszer végleges átadása pedig 1972-ben lesz. A vízelosztási rendszer A vízbevezető és elosztó hálózat tervezésekor, az általánosan ismert elvek (esésviszonyok, uralkodó magasság stb.) mellett az volt a cél, hogy minden vízigénylőnek (állami gazdaságnak, szövetkezetnek) önálló öntözővíz-ellátása legyen, eképpen is biztosítva a rendszer kihasználhatóságának optimális feltételeit. Az öntözőrendszer legfőbb létesítményeinek (szivattyútelepek, csatornák, vízelosztási berendezések) méreteit az alapkultúrák öntözésmódjainak figyelembevételével határozták meg. Az öntözési rend számítását a talaj vízháztartásának figyelembevételével végezték. A legvízigényesebb kultúra fajlagos bruttó vízszükséglete 0,85 l/sec/ha, napi 20 órás működési idő mellett. A fővízkivóteli műnél, folyamatos üzemelés esetén a fajlagos bruttó vízigény 0,78 l/sec/ha. A vízkivétel a Dunából történik (288 fkm), úszó szivattyútelep segítségével, amely 5 hajóegységből áll. Teljesítménye 65 m

3/s. Az öntözővíz innen a Galatui tóba jut, amely egy magasan fekvő síkságon terül el, 7 km hosszan. A Galatui tóból a víztározók sorozatán ós természetes völgyeleten keresztül jut. el Mihai Viteazu faluig (a völgyelet utolsó szakasza már kotrással került kibővítésre). Megyjegyzendő, hogy a szóban forgó terület természeti adottságai lehetővé teszik, hogy az első átemelőtelep a vízkivételtől 20 km távolságban létesüljön, már a magasfekvésű síkságon. Ez okból szükséges, hogy a hullámteret átszelő szakaszon a vizet 6 m magas töltések között vezessék, így biztosítva a Galatui tóba való gravitációs befolyást előállító vízszintet. A Dunán telepítendő szivattyútelep 65 m

3/s-re vau tervezve, ugyanilyen vízhozamot vettek számításba a főcsatorna építésénél is. A Mihai Viteazu-nél levő átemelőtelep 57 m

3/s-re van méretezve, a hiányzó 8 m

3/s-ot helyi átemelésekkel fogják biztosítani. Ez az átemelőtelep 40 m magasra nyomja fel a vizet, ahonnan azután a két főcsatornán keresztül történik a szétosztás az egész területen; az SR csatorna átbocsátó képessége 41 m

3/s, ós 54 000 ha terület tartozik hozzá, az A csatorna pedig 16 m

3/s teljesítményű és 21 000 ha-t lát el vízzel. A fennmaradó 8300 ha területet kót szivattyútelep látja el vízzel, közvetlenül a Galatui tóból (Mihai Viteazu falu alatt). A fő- és elosztócsatornák, valamint az átemelőtelepek automatikusan működnek, az alvíz felőli irányítás elve szerint. Az öntözés módszerei és a létesítmények Az öntözósmódot a természeti adottságok és a helyi gazdasági feltótelek figyelembevételével határozták meg. A teljes területet esőztető módszerrel öntözik 6,6 mm/óra vízkiadagolással. A berendezéseket 18 X 24 m elrendezésben állítják fel. Az öntözésmódok a következők: a) esőztető öntözés nyomócsővezeték segítségével 18 700 ha b) esőztető öntözés felszín alatti csőhálózatról félállandó szivattyúkkal 32 400 ha c) esőztető öntözés betonlapokkal fedett csatornahálózatról, mozgatható szivattyúkkal 32 500 ha A 18 700 ha területen a csővezetékben a nyomást 8 gépegység biztosítja, 1,3—2,8 m

3/sec teljesítménnyel („14 NDS" ós „Kris 125" márkájú szivattyúk). A csatornákkal és csővezetékekkel kapcsolatos földmunka 13 mió m

3-t tesz ki, a betonburkolás mennyisége kb. 4,9 mió m

3 lesz. Az egész területen az esőztető öntözéshez gyorskapcsolókkal ellátott alumínium csöveket használnak, amelyeket Piatra-Neamt-i „Ceahlau" gyár készít. Maguk az ASM-I esőztető berendezések a kolozsvári „Armatúra" üzem gyártmányai. A beruházás fajlagos értéke a Galatui-Calarasi rendszerben 12 800 lei/ha. Az öntözőrendszer működésbe lépése után a termésnövekedés értéke 386 mió lei/év lesz, vagyis 137%-a a jelenleginek. Ebből számíthatóan a befektetett összeg feltehetőleg 10 év alatt megtérül. V. I.