Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
12. szám - Dr. Balogh János–dr. Petrasovits Imre:Evapotranszspirációs állomáshálózat és mérési adataik felhasználása
Dr. Balogh J.—dr. Petrasovits I.: Evapotranszspirációs állomáshálózat Hidrológiai Közlöny 1970. 12. sz. 565 ET burgony a= 1,3326c-l,9914« t +0,9233M ma x + + 0,9135w mi n + 0,0478iV+119,1139 ET kukoric a=0,l\ 34e -1,9914«* + 0,9233w ma x + + 0,9135M mi n + 0,0756iV-10,9417 ET ave p=0,0362e - 0,5950w* + 0,4005w ma x + + 0,1500w mi n+,03411N+ 13,7534 (2) ET kukoric a=0,5859v k + 0,00l5t ra d-0,4568í 2 + + 0,8605í 5+l,2703í 1 0+l,597í 2 0-0,3903í 5 0 + + 0,0213í 10 0— 26,136 ET Qye p=0,\8Qlv k + 02285t ra d +0,1145< 2 + + 0,4939í s — 1,6418 1 0 + 1,72328< 2 0-Ö,0702< 5 0— 0,3976£ 10 0 — 2,70 96 (3) Az ,,A" típusú és a ,,GGI" típusú kádakból végbement szabad vízfelszín párolgásra pedig az alábbi (4—7) egyenletek írhatók fel: ^,^-=0,2758^ +0,0876^ + 0,2023^+5,2573 (4) E„A"—0,^214tA —1,7539 (5) E„ GG 1»=0,305t k+ 0,0800^+0,2026^+ 42632 (6) ^„GG/"=0,3683<GG/-2,7477 (7) Természetesen ismételten hangsúlyozni kell, hogy a fenti kapcsolatok egy állomás egy esztendei adattömegének feldolgozásából származnak, s éppen ezért törvényszerűnek még nem tekinthetők. Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy jó példaként szolgálhatnak az ET értékek számítási lehetőségeinek megteremtéséhez az ET állomáshálózattal begyűjtött adatok felhasználásánál. Az ET alakulása azonban nemcsak a meteorológiai tényezők eredménye, hanem a növényállománytól magától is függ. Vizsgálataink során kerestük azt is, hogy a mért növényállományra vonatkozó mutatók közül melyikkel lehet leginkább kapcsolatbahozni az ET-1. E vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a levélindex K \ — a növényállomány levélfelületének és a talaj felületének a viszonya — a legjobban használható erre a célra. További kapcsolatkeresés során a levélfelület és egyes meteorológiai tényezők együttes hatását igyekeztünk kimunkálni. A 6. ábra cukorrépa esetében három állomáson (Gödöllő, Pakod, Palotás) végzett mérések alapján a levélfelület, a középhőmérséklet és az ETalakulása közötti kapcsolatok dinamikáját mutatja be. b) Öntözési előrejelzések 1968-ban Az ET mérő állomások adatainak alapján 1968ban megkezdtük öntözési előrejelzések szolgál6. ábra. Az ET, a levélfelület én a középhőmérséklet közötti kapcsolat Cukorrépa. Palotás, Pakod, Gödöllő. 1906—1068. Jelmagyarázat a 2. táblázatban tatását is. Mint már az előzőkben kifejtettük, az előrejelzések — nagyobb öntözött tájegységek, rendszerek és — egyes konkrét táblák öntözött kultúrái számára állíthatók elő. Az első esetben középértékeket kell képezni, az induló talajnedvesség készletre — uralkodó talajtípusonként — továbbá az egyes csapadékok és öntözések, továbbá az egyes kultúrák, illetve növényállományok fejlettségének vonatkozásában. A második esetben exakt mérések adatai képezik a prognózisok számítási alapjait. Eszerint az elvek szerint készültek 1968-ban az öntözési előrejelzések — két vízügyi igazgatóság (Középtiszavidéki és Körösvölgyi), továbbá — az „Óbuda" mg-i termelőszövetkezet részére. Az induló talajnedvesség készleteket „Bouyoucos" típusú talajnedvességmérő műszerrel határoztuk meg, az egyéb tényezőket pedig a szokásos módon. A prognózisok 10 naponként kerültek összeállításra a folyamatosan vezetett vízháztartási „könyvelés" alapján és a 6. táblázat rovatainak megfelelő értékkel való kitöltése révén telefonon, illetve géptávírón jutottak el a megrendelőkhöz. A helyi sajtóban és rádióban közzétett prognózisok hatása az Igazgatóságoknál számszerű értékben nehezen fejezhetők ki. Bár — nyilván az időjárás hatására is — a két igazgatóság öntözött területei ezévben szokatlanul nagy kiterjedésűre növekedtek. Az „Óbuda" Termelőszövetkezetnél 5. táblázat parciális korrelációs együtthatók parciális korrelációs együtthatók " mm N vk trad <2 h ^20 h 0 ^100 0,9975 —0,2100 0,3888 0,1144 —0,5021 0,0030 —0,3363 0,3618 0,4838 —0,3537 —0,1368 0,0155 0,5410 0,4303 —0,8383 0,7848 —0,1217 0,4347 —0,9048 0,8279 —0,1284 — 7854 — 0,2169 — — .— —0,9048 — — — •— 0,2026 — — — — — —
