Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

12. szám - Galli László: Kötött talajok minősítése a vízépítésben

Galli L.: Kötött talajok minősítése Hidrológiai Közlöny 1970. 12. sz. 551 talajmechanika teljes kiépítésének az érdekében részletesen számba venni, majd kísérletekkel tisztázni. Az 1965. évi árvíz alatt és után néhány töltésszelvényben végzett közvetlen tömörségvizsgálat eredményéből, majd a VITUKI hosszú töltésszakaszokra kiterjedő izotópos tömörségvizsgálataiból egyöntetűen az volt megállapítható, hogy a vizsgált töltések száraz térfogatsúlya általában az 1,0—1,2 t/m

3-t, maximumban pedig az 1,5 t/m

3-t is alig éri el [10, 13, 24, 25]. Számba véve azt a minimális tömörséget, amit még egy talicskáskordés töltésépítési mód mellett is el lehet érni, ezekből a kis térfogatsúlyokból arra lehet következtetni, hogy a töltésekbe beépített anyagok száraz térfogatsúlya, tehát a töltések tömörsége, utólagosan csökkent ezekre a minimális értékekre. Mivel a töltéseken térfogatnövekedés sehol sem volt tapasztalható, ezt a 10—30%-os -tömörségcsökkenést mai ismereteink szerint csak a finomszemcsék kimosódásával, vagy valamilyen oldással és kilúgozódással lehetne megmagyarázni. Egy ilyen arányú szárazanyag-veszteség azonban —ami egy átlagos méretű, 4—5 m magas töltésnél folyóméterenként 5 —10 m

3-t is kitehet —túl nagy érték ahhoz, hogy egyedül szemcsekimosódással és kilúgozódással indokolható legyen. Ezért fel kell tételezni, hogy a töltések kis térfogatsúlyának a kialakulásában valamilyen más folyamat, mégpedig minden valószínűség szerint az átalakulásokkal kapcsolatos valamilyen eddig még számba nem vett folyamat is szerepet játszott. Már az előzőkben szóba került, hogy az átalakulásokkal megváltoznak a talaj belső erői. Ha azonban ezek az erők változnak, fel kell tételezni, hogy bizonyos mértékig megváltozhat az a vízmennyiség is, amit a talaj a ,,száraz" súlyok megállapítására szokásos 105°-on történő szárításnál meg tud tartani. Ez a változás pedig a rögösödő jellegű átalakulásoknál azt jelenti, hogy az átalakulás előtti talaj „száraz" súlya —- a száraz súlyba bemért nagyobb kötött víztartalom miatt—• nagyobb, átalakulás után pedig — a most már kisebb kötött víztartalom miatt —- kisebb lesz. A tömörségvizsgálatok eredményei tehát az első esetben tömörebb, a másodikban pedig lazább töltést fognak mutatni. A finom szemcsék kimosódásának, az átalakulások hatására valószínűleg megnövekedett kilúgozódási folyamatoknak és a mért „száraz" súlyok változásának az együttes, vagy egymásból következő hatásával már megmagyarázhatónak látszik az elöregedett töltések egyébként indokolatlan kis térfogatsúlya. Ha azonban a szárazsúlyok változásainak a feltételezése helytálló, akkor a kötött talajok átalakulásának a vizsgálataival egyidejűleg felül kell vizsgálni a ,,száraz" súlyok állandóságára alapozott talajmechanikai tömörségmérések vízépítési alkalmazhatóságát is. Számolni kell tehát azzal, hogy a vízépítési földművek tisztázandó talajmechanikai problémái kibővülnek még egy általános érvényű és igen súlyos kérdéssel: a megfelelő tömörségvizsgálatok kérdésével is. * Messzire vezetne egy rövid beszámolóban a talajok átalakulási kérdéseivel részletesebben foglalkozni. Az azonban már az eddigiekből is megállapítható, hogy a vízépítés talajvizsgálatai részére — irányuljanak ezek völgyzárógátak, árvízvédelmi töltések, vagy csatornák földműveinek a vizsgálatára — az alapozás és az útépítés feladataira kialakult talajmechanika fogalmait, mérési és értékelési módszereit, a környezethatások és a talaj alkalmazkodási folyamatainak a vizsgálatával még ki kell egészíteni és bizonyos vonatkozásokban új összefüggések megállapításával át kell értékelni. IRODALOM [1] Di'Oléria János—Klimes-szmik Andoi—Dvoracsek Miklós: Talaj fizika és kolloidika Bp. 1957. [2] Balló Iván—Bencsik Béla—Galli László—Hegedűs Lajos—Zsuffa István: A fakadó vízből eredő károk csökkentésének a lehetőségei a dunai és a tiszai védvonalakon. Kézirat, 1967, OVH Irattár. (Tanulmány az Orsz. Vízügyi Műsz. Tanács részére). [3] Cziglina Vilmos—Szepesi Károly—Vasek László: Alapozás térfogatváltozó talajokon. Kézirat, 1960. FTV Irattár. (E. M. pályázat) [4] Galli László: A rétegek szerkezetének a befolyása a talajmechanikai vizsgálatokra. Víziterv Értesítő. 1961/2. szám. [5] Galli László: A mérnökgeológiai térképezés problémái Magyarországon. Kézirat, 1964.Földtani Intézet, Irattár. (Javaslat a síkvidéki építésföldtani térképezés módszeréire). [6] Galli László: Műszaki földtan a vízépítésben ,,A vízgazdálkodási tervezés fejlesztése, Konferencia" Budapest, 1964. [7] Galli László: Az árvízvédelem szivárgási és talajmechanikai vonatkozásai. „Az 1965. évi nagy dunai árvíz műszaki tapasztalatai, Konferencia" Budapest, 1966. [8] Galli László: Talajmechanika az árvízvédelemben Mérnöki Továbbképző Intézet, Jegyzet 1967 és 1968. [9] Galli László: Árvédelmi töltések tervezése, I. kötet, Talajmechanika a vízépítésben. Víziterv Tervezési Segédlet, 1968. [10] Galli László—Herzog Henrik: Összefoglaló jelentós az 1 965. évi árvíz idején a bátai ós a mohácsi védvonalakon végzett vizsgálatokról. Kézirat, 1965. OVH ós VIZÍTERV Irattár. [11 \ Hegyi Istvánné—Mitók Béla—Oelberg Gusztáv: Alapozás térfogatváltozó talajokon. Kézirat, 1960. FTV Irattár. [12] Herzog Henrik: A talajmechanika egyes kérdései a vízgazdálkodási tervezésben. „A vízgazdálkodás fejlesztése, Konferencia, " 1964. [13] Herzog Henrik: Hozzászólás az árvízvédelmi töltések tömörségéhez „Az 1965. évi nagy dunai árvíz műszaki tapasztalatai, Konferencia" Budapest, 1966. [14] Hidrotechnikai Meliorácia 1950/2. 3. és 1953/5. 6. 10. számai: Különböző tanulmányok az öntözőcsatornák szikesítéssel történő szigeteléséről. [15] Ihrig Dénes: Az árvízvédelmi kutatások módszerei és eredményei Magyarországon. VITUKI Beszámoló, 1959. [16] Ihrig Dénes: Gát védelem és a gátak megerősítésé nek a kérdései „Az 1965. évi nagy dunai árvíz műszaki tapasztalatai, Konferencia" 1966, Budapest. [17] Ijjas István: A fagy hatása a kötött talajok szivárgási tényezőjére, FjKME Vízgazdálkodási Tanszék, Beszámoló, 1961. [18] Kézdi Árpád: Talajmechanika, I. II. kötet. Budapest, 1960. és 1969. [19] Kézdi Árpád: A talaj elektromos jelenségei ós technikai alkalmazásuk. Vízügyi Közlemények, I 947. [20] Kézdi Árpád: Új eredmények a talajfizikában. Mélyépítéstudományi Szemle. 1966. 6.