Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
2. szám - Dr. Vitális György: Földtani és vízföldtani megfigyelések a miskolctapolcai Nagykőmázsán
54 Hidrológiai Közlöny 1970. 2. sz. Dr. Vitális Gy.: Földtani és vízföldtani megfigyelések II. I III. IV. -TLT J-T6. ábra. Vázlatos földtani szelvény a nagykömázsai mészkőkutatási és a miskolctapolcai forrásterületen át X. patakhordalék (holocén); II. agyag (pleisztocén); III. homok, agyag, homokkő, kavics, barnakőszén (helvéti—tortonai); IV. mészkő (ladini). A) HCM kőbánya, B) Várhegyi kőbányák, Cj Tapolcai források Pac. 6. CxeMamuHHoe zeoAoemecKoe cenemte e uccAedoeameAbacoü u3eecmKoeoü meppumopuu HadbK3Maxca <iepe;i ucmoHHUKU MuuiKOAqmanoAija 1. HaHOCbi peMeK (rojioueH), 11. rjiHHa (njieftcroueH), III. necoK, rjiHHa, necManHK, rpaBHií, öypbifí yrojib (xejiBeT, TopTOHa), IV. H3BecTHHK (najiHH). A. KaMt'inn.iií napbep HCM, B. KaiweHHbie Kapbepbi Bapxeflb, C. MCTOMHHKH B Tano/iua Abb. 6. Schematisches geologisches Profil des Kalksteinschürfgebiets Nagykőmázsa und. des Quellengebiets Miskolctapolca I. Kachgeschiebc (Holozan); II. Ton (Pleistozan); III. Sand, Ton, Sandstein, Kies, Kraunsteinkohle (Helvetisch-Tortonisch): IV. Kaik-, stein (T.adinisch). A) Steinbruch des HCM, 13) Steinbrüche ím Várhegy, C) Quellén in Tapolca A kutatófúrásokkal és radioaktív szelvényezéssel harántolt kavernák, agyagos kitöltések és töredezett kőzetszakaszok összehasonlító szelvényeit az 5. ábra, összvastagságát és %-os megoszlását az 1. táblázat mutatja. Hévforrámyomolc. A Nagykőmázsa területén lejátszódott egykori hévforrás-tevékenységre részint a kőbányában a fejtés során felszínre kerülő vetőmenti gömbfülkés hévforrás-barlangjáratok és az 1—2 cm-től 1 m-es vastagságot is elérő kalcittelérek, részint a fúrások anyagfeldolgozása során észlelt hidrotermális nyomok (hidrotermálisán bontott mészkő, kalcit, kvarc, kaolin) utalnak. A Nagykőmázsa a miskolctapolcai forrásterülettől, illetve az annak közelében a várhegyi felhagyott mészkőbányákban látható erőteljes hévforrásnyomoktól 2 km-re nyugatra fekszik. Ha figyelembe vesszük, hogy mind a várhegyi feltárásokban, mind a Nagykőmázsán — a csúcsokig nyomozható — törésmenti gömbfülkés hévforrásjáratok és a kalcittelérek közel ÉK—DNy-i irányúak, akkor ezeket a mai miskolctapolcai melegforrás, vagy egy nagyobb forrásrendszer korábbi feltörési helyeinek tekinthetjük. A forrástevékenység megszűnése a Délkeleti Bükk pleisztocén kiemelkedésével ért veget. A nagyobb tszf-i magasságra kiemelkedett Nagykőmázsán (384 mA. f.) előbb, míg az alacsonyabb Várhegyen (222 mA. f.) később szűnhettek meg a források (6. ábra). A jelenlegi miskolctapolcai melegforrás, a hidegforrásokkal együtt, a Várhegy keleti oldalát lehatároló törések (6. ábra) mentén tör fel, s a Barlangfürdőben látható inaktív gömbfülkés hévforrásbarlangjáratok is a mészkőrögök fiatal kiemelkedését tanúsítják. Ennek figyelembevételével a gömbfülkés hévforrásbarlangokkal jellemezhető területeken a felszín alatt nagyobb mélységben hévíz feltárása lehetséges. A gömbfülkés hévforrásbarlangok — a miskolctapolcai melegforrás jelenlegi 26—30 °C-os hőmérsékleténél — melegebb vízhőmérsékletű egykori forrásokra utalnak. A jelenkori hőmérsékletcsökkenés a Délkeleti Bükk hegyláblépcsőinek kiemelkedésével, illetve a forrásfeltörési helyek eltolódásával és a hideg vizű karsztforrásokkal közös törésrendszeren való feltörés léhűtő hatásával kapcsolatos. IRODALOM Balogh K.: A Bükkhegység földtani képződményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve XLVIII. 241—719. Bp. 19G4. Böcker T.: Az első karsztvízmegfigyelő kút a Bükk hegységben. Hidrológiai Tájékoztató, 1969. június, 108—109. Csókás J.—Egerszegi P.—Vitális Gy.: Geoelektromos mérések a miskolctapolcai Nagykőmázsán. Geofizikai Közlemények XIX. 1970. Sajtó alatt! Hegyiné Pakó J.: Hidrotermális hatások vizsgálata a miskolctapolcai Nagykőmázsán. Hidrológiai Tájékoztató, 1970. június. Sajtó alatt! Jakucs L.: Szempontok a karsztos tájak denudációs folyamatainak ós morfogenetikájának értékeléséhez. Földrajzi Értesítő XVII. 1968. 17—46. Jakucs L.: Offene Fragen der morphogenetischen Deutung nach Plateauniveaus des Karstformschatzes des North-Borsoder Karstes. Acta Univ. Szegediensis, Acta Geographica VIII. 1—5. Szeged, 1968. 3—15. Jugovics L.: Geológiai és kőzettani szakvélemény a Kőmázsa, illetve a Poklos-tető gerincén létesítendő mészkőbányáról, Görömböly-Tapolca határában. Kézirat, Bp. 1951. X. 4. Láng S.: Természeti földrajzi tanulmányok az Északmagyarországi Középhegységben. Földrajzi Közlemények I. (77) 1953. 21—64. Láng S.: Hidrológiai és morfológiai tanulmányok a Bükkben. Hidrológiai Közlöny 34. 1954. 70—81. Láng S.—Miháltz I.-né•—Vitális Gy.: A miskolctapolcai Nagykőmázsa dolináinak morfológiai és földtani vizsgálata. Földrajzi Értesítő XIX. 1970. Sajtó alatt!
