Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

10. szám - A márkói tározó komplex vizsgálata - Gálfi János: A márkói tározó területén végzett geofizikai mérések

472 Hidrológiai Közlöny 1970. 10. sz. Dr. Erdélyi M.: 3. A márkái tározó és környéke A tervezett gát helye felett a várható duzzasztott vízszintig a szerkezeti vonalakat mindenütt törmelék takarja. A gát alatt, a völgy mentében már alig van törmelék, és a völgy mindkét oldalán a dolomit a felszínen van (5. ábra). Ez is az oka annak, hogy a völgy mentében levő és első pillanatra kedvezőnek tűnő gáthely e vizsgálatok szerint alkalmatlannak bizonyult. A helyszíni bejárás szerint a törésvonalak közötti meredek sziklafalak anyaga tömör dolomit, túlnyomóan cementált repedésekkel. Még a völgytalp közelében is kevés vagy hiányzik a fedő törmelék. Ennek ellenére a szilárd, cementált kőzetű szálbanálló sziklafalak jó vízzárónak tűnnek. Biztonság okából hidraulikai tulajdonságait meg kellene vizsgálni. A túlnyomóan nyugati, 20—28°-os, a folyásiránnyal ellentétes dőlésű pados dolomit kedvező körülmény, mert a víznyomás mintegy „rátámaszkodik" a réteglapokra (6. ábra). Kérdés az, hogy a völgy meredek déli falán a vízfeltöltés után: a) Mennyire lesz állékony a többé-kevésbé vízzáró talajos törmelék. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez az uralkodó szélirányra tompa szögben elhelyezkedő és meredek part, melyen majd a hullámok megtörnek. b) Milyen mértékű és milyen idejű természetes eltömődésre, beiszapolódásra lehet számítani a szálbanálló dolomitfalon vagy ott, ahonnét a törmelék lecsúszott. Kívánatos lenne ilyen kísérletek elvégzése. A déli völgyoldal kőzetanyagáról, a törmelék vastagságáról és anyagáról, mindezen képződmények településéről a geofizikai vizsgálatok megbízhatóan tájékoztatnak. A geofizikai vizsgálatokat talajfizikai kutató fúrásokkal kell kiegészíteni. 3.2. A völgy talpa Az a körülmény, hogy a Séd medre a karsztvíz szintje felett van néhány méterrel, bizonyítja a völgytalp kedvező vízzáró tulajdonságát még ott is, ahol a víz a meredek sziklafal tövében folyik. A völgytalp anyaga a lejtőkről lemosott, az árvízzel elteregetett löszös anyagú törmelék és talaj. 3.3. A völgy északi oldala A lankás völgyoldalon a javasolt gáthely felett, a várható elárasztás szintjéig sehol sincs szálbanálló dolomit. Ettől a helytől vízmentében levő északi völgyoldalon azonban a szálbanálló dolomit majdnem a völgytalpon kezdődik s csak kevés és vékony törmelék fedi (6. ábra). A geofizikai mérések egyik legfontosabb feladata volt annak felderítése, hogy az északi völgyoldalon az elárasztás szintjéig, melyek a fedő löszös, törmelékes anyag fizikai jellemzői, vastagsága és települési viszonyai. Igazolódott, hogy ez a löszös, dolomit-törmelékes, miocén kőzetanyaggal is kevert törmelék vékony. A völgyek közötti hátakon a fedő kőzet vastagabb, de lazább. A völgyületek vékony fedője nem kedvezőtlen körülmény, mert a völgy talaja a legjobban vízzáró éppen ott, ahol a dolomit fedője a legvékonyabb, azaz a völgytalpon, a legvastagabb termőtalajú helyen. 3.3.1. Építőanyagok A völgytalp anyaga földgátépítésre alkalmasnak látszik, a gáttól völgymentében levő helyekről való kitermelése mégis meggondolandó, nehogy a tározóból jövő vízfolyás vízvesztesége megnövekedjék s ezzel a tározás gazdaságossága csökkenjék. Az elárasztás szintje feletti löszös anyag és miocén törmelékes kőzet földgát építésére alkalmas, főleg ha kedvező keverőanyag biztosítható. Erre legalkalmasabb a szomszédos Bánd község határán levő bentonit előfordulás (6. ábra). Ennek a felhagyott kisebb külfejtésnek hányói és helyben hagyott, nem műrevaló anyaga könnyen kitermelhető és a gát helyére szállítható. * Összegezve a helyszíni mérnökgeológiai vizsgálatokat, a kedvezőtlen előjelek ellenére a hely tározásra és gát építésére alkalmasnak látszik. A geofizikai szelvények alapján, főleg a gát helyén helyszíni hidrológiai vizsgálatokat kell végezni ugyanúgy, mint az exponáltabb szálbanálló dolomit-felszínen és különféle jellegű törmelékes területeken is. 4. A márkói tározó területén végzett geofizi kai mérések GÁLFI JÁNOS* 4.1. A mérési módszer és a mérések helyének kiválasztása Az előzetes geológiai vizsgálat adatai ismeretében a geofizikai mérések elé azt a célt tűztük ki, hogy adatokat kapjunk a tározó területén: — a dolomit aljzat mélységére és a fedő rétegek vastagságára, — az aljzatban jelentkező zónákra, — a fedő rétegek hidrogeofizikai tulajdonságaira. Ilyen célra a hazai és külföldi tapasztalatok * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. szerint eredményesen alkalmazható az elektromos talajellenállás-mérés és a refrakciós szeizmikus mérés. Előzetes tájékoztatás céljából a márkói Séd patak völgyét három jellegzetes helyen geoelektromos szelvénnyel harántoltuk (7. ábra, 0 + 000, 1 + 350 és 2 + 400 jelű szelvények). E mérési adatokból már megállapítható volt, hogy a völgy talajának felépítése igen változatos ugyan, bizonyos mértékű homogenitás, különösen a völgy talpán mégis feltételezhető. Ennek és a tervezés természetes igényeinek megfelelően a geofizikai mérési helyeket zömmel a Séd patak völgyének É-i és D-i oldalán helyeztük el, a tervezett víz-