Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

10. szám - Kiss László: A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat új kútvizsgáló berendezése

Hidrológiai Közlöny 1970. 10. sz. 464 A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat új kútvizsgáló berendezése KISS L ÁS ZL Ő* A fúrott kutak vizsgálatának célja, és tartalma az idők folyamán egyre módosul, tágul. Ez termé­szetesen az alkalmazott eljárások fejlesztését, fi­nomítását, új módszerek bevezetését igényli. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1956—58 évek között vetette meg a kút vizsgálati eljárások alapját és fejlesztette ki módszereit. Az eltelt 12 év alatt — az igények hatására — a módszerek állan­dóan fejlődtek, új vizsgálati eljárások bevezetése történt meg. A fejlesztést az az igen sok tapaszta­lat, megfigyelés segítette, melyeket az eltelt idő alatt elvégzett mintegy 1500 kút vizsgálat során szereztünk. Az új feltételek biztosítására az FTI 1969--70 évben új kútvizsgáló műszerkocsit tervezett és állí­tott üzembe, mely műszerezettsége, felszerelt­sége tekintetében mintegy a jelenlegi maximális igény és színvonal reprezentánsa. A kútvizsgálati eljárások lényegét vázlatosan az alábbiakban állapíthatjuk meg: a) vizsgálni kell a kút terében lejátszódó staci­oner áramlási állapotot, b) a kút terében fellépő hidrodinamikai jelen­ségeket, c) a kút szelvényében a víz kémiai jellemzőit, ill. azok változását, d) a hőmérséklet változást. A fenti jellemzők értékelése, egybevetése nyújt módot a kút állapotának, vízadóképességének, kémiai jellemzőinek, várható élettartamának, a bekapcsolt rétegek jellemzőinek megállapítására. Permanens áramlás a kútban állandósult víz­kivétel hatására, vagy két különböző nyomású réteg kölcsönhatására jön létre. A mérés az ily mó­* Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest. don a csőtengely irányában fellépő áramlás sebes­ségének megállapítását célozza. Az eljárás a hidro­lógiai gyakorlatban alkalmazott áramlásmérések­kel analóg, de a különleges körülmények, — nagv nyomás, esetenként magas vízhőmérséklet — a szükséges tág méréstartomány és döntően az igen nagy érzékenység elengedhetetlen feltétele, külön­leges mérési eljárást, műszert igényel. A kútvizs­gálati gyakorlatban 0,2—45 cm/sec áramlási sebes­ségek észlelése ma már elengedhetetlen. Fenti fel­tételek biztosítására Vállalatunk különleges mű­szert és mérési eljárást fejlesztett ki. A forgóműves sebességmérő szonda és a vitorla kialakításával, újszerű jeladó megoldással sikerült az indulási küszöbértéket 0,3 cm/sec-re leszorítani, (1. ábra). A jelfogó rendszer elektronikus felépíté­sével sebesség dimenziójú, tehát cm/sec érték ész­lelése, ill. regisztrálása, ennélfogva folyamatos mé­rés lehetséges, ahol a regisztrátumon a kútszelvény sebességgörbéje jelenik meg, (2. ábra). A folyama­tos szelvényezés viszont rendkívül kis sebességér­tékek észlelését teszi lehetővé azzal, hogy a szondát a vízáramlás irányával szemben mozgatva, mindig az indulási küszöbsebességnél nagyobb — tehát jól mérhető — sebességtartományban folyhat a mérés. Az ilyen pontosságú méréshez egy sor egyéb feltételt kell biztosítani. Ilyenek pl. a szonda ten­gely szabatos kúttengelyben tartása, és szonda tengely körüli forgásának megakadályozása, a szonda mozgássebességének változtathatósága és mérhetősége. 1. ábra. Reométer szonda Abb. 1. Rheometer-Sonde 2. ábra. Áramlási sebesség görbe Abb. 2. Strömungsgesehwindigkeitskurve

Next

/
Thumbnails
Contents