Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

10. szám - Hembach Kamill–Varró István: Vízkezelési tervezések a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnál

Hidrológiai Közlöny 1970. 10. sz. 459 VÍZELLÁTÁS Vízkezelési tervezések a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnál UEMBACH KAMILL* — VARRÓ ISTVÁN* Vállalatunk a vízkutatás, vízbeszerzés, vízminősítés munkáin túlmenően kifejlesztette a vízkezelések tervezési profilját is. Ezt, szükségességének felismerésén kívül még az is lehetővé tette, hogy a legfontosabb előfeltételek már biztosítva voltak (vízvegyészet, vízlaboratórium stb.). A vízkezelések komplex tervezése öt főcsoportra osztható fel: a) Kutak, források vizének kezelése ivóvíz céljára. b) Felszíni vizek ivóvízkezelő berendezések kialakítása. c) Bányavizek ivóvízkezelő berendezéseinek tervezése. d) Az előbbi vízbeszerző helyekből nyert nyersvíz kezelése ipari célokra (kazántápvíz, hűtővíz, mosóvizek, használati melegvíz stb.). e) Ipari üzemek mind ivó-, mind iparivíz vízgazdálkodásának megoldása. A települések közműfejlesztési és ipartelepek, kórházak fejlesztésével és rekonstrukciójával kapcsolatos programokba kapcsolódva, azok vízellátását és vízkezelő műveit terveztük meg. A következőkben érdekesebb, a szokványos feladatoktól eltérő és több új eljárást és kialakítást tartalmazó megoldást ismertetünk. Kutak, források vize A Mátravidéki Fémművek vízellátása során a tervezett ivóvízkezelőmű vizét kutakból, három egymástól különböző területről szerzik be. A vizeket sav-, vas- és mangántalanítani, valamint fertőtleníteni kellett. A megoldás azonban nem volt egyértelmű, s minden részében előre értékelhető. Az egyes területekről beszerzett, kezelésre kerülő vizek — bár jellegük hasonló — összetevőikben mégis annyira különbözőek, hogy összekeverésük után — a keverési aránytól függően — igen különböző vízminőségűek lesznek. Ezekre egyetlen technológiai eljárást adni a mindenkori kifogástalan vízminőség biztosítását veszélyeztette volna. A vízkezelési technológiát és vízkezelő berendezést ezért úgy alakítottuk ki, hogy többféle vegyszernek, több helyen és különböző időpontokban történő beadagolását terveztük. A különböző vizek, változó keverési arányban történő keveredésének eredményeképpen — az egyébként is mészre agresszív szénsavat nem egyenlő mértékben tartalmazó vizeknél — még további változó mennyiségű mészagresszív szénsavtartalommal kellett számolni. Savtalanítását ezért úgy terveztük meg, hogy az mindenkor — a mészre agresszív szénvastartalomtól függően — könnyen változtatható legyen. * Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest. Ehhez a már régebben kialakított és műszaki fejlesztésünk során kísérletekkel tovább fejlesztett, hatásosságát kb. 25—30%-kal növelt, forgókefés savtalanítóberendezést használtuk fel (1. ábra). A nagy (3—9 mg/l) vastartalom szükségessé tette vastalanító reaktorok kialakítását is, amelyeket zárt épületben helyeztünk el, az egyoldalú felmelegedések okozta káros áramlások elkerülésére. Számításaink alapján—mivel a víz megfelelő mértékű hőtartalommal rendelkezik — a már 1958-ban kialakított és alkalmazott, szigeteléssel ellátott, szabadtéri elhelyezésű, belsőszerelésű szűrőket terveztük be. Felszíni vizek Felszíni vizek tisztításával kapcsolatban kísérletileg meghatároztuk, majd kialakítottuk és alkalmaztuk a gyorsderítéses, kombinált vegyszeres és szakaszos vegyszeradagolással kondicionált szűrési eljárást. Lényege, hogy a berendezésbe érkező víz viszonylag alacsony lebegőanyagtartalmú, melyet kb. 2 órán keresztül adagolt vegyszerekkel kondicionált szűrők szűrnek ki. Ezek a szűrők működő vízműnél szerzett gyakorlati tapasztalatok szerint is a felszínükön kialakult hártya segítségével igen hosszú időn keresztül, kb. 10—12 napon át képesek a víz szűrésére. így a hagyományos szűrőkkel szemben kb. 15—20 kg lebegőanyaggal terhelhetők m

a-ként. A vegyszerfelhasználás pedig, — tekintettel arra, hogy vegyszert csak kb. 10—12 naponként és mindössze kb. 2 órán keresztül kell adagolni — az állandó vegyszeradagolással működő hagyományos eljárásokkal szemben, azoknak mind össze csak töredéke. Nagyobb hordalékosság esetén előülepítő, dobszűrő vagy mikroszűrő kombinálásával biztosítható a kis lebegőanyagtartalom, amely ennek az eljárásnak gazdaságos alkalmazását ez esetben is lehetővé teszi. Az eljárás alkalmazásra a Szilvásváradi Víztisztítóműnél, betervezésre a Komló-Zobák Bánya felszíni víztisztító művénél került. (Az eljárás tervezéséhez segédlet is készült.) A Szilvásváradi Vízműnél a fent említett eljárással működő, beépített belső szerelésű szűrők, — amelyek szabadtéri elhelyezésre is alkalmasak — a 2. és 3. ábrán láthatók. (A szűrők szabadtéri elhelyezésére a Természetvédelmi Tanács letiltása miatt nem kerülhetett sor.) Kánya vizek Ezek felhasználásánál mind gyakrabban felvetődik a biológiai és bakteriológiai szempontból is teljesen kifogástalan jó minőségű víz biztosításának igénye. E kifogástalan minőség eléréséhez már a lassú szűrés alkalmazása is célszerűnek látszik. A 4. és 5. ábrán bányavíz kezelésével kapcsolatos