Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

10. szám - Aujeszky Géza–dr. Scheuer Gyula: Lakótelepek vízföldtani vizsgálata

Aujeszky G.—dr. Scheuer Gy.: Vízföldtani vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1970. 10. sz. 457 IV. Összefoglalás 1. Budapest nagyarányú lakásépítési programjával kapcsolatosan számos helyen a magas talajvízből eredően alapozási és közműhálózat fektetési nehézségek jelentkeztek. Ezért vált szükségessé, hogy a talaj víz-kérdéssel és a befolyásoló tényezőkkel részletesen foglalkozzunk. A vizsgálataink során kutatófúrásokat, talajvízszint megfigyelő kutakat létesítettünk és azokat jelenleg is folyamatosan észleljük. A vizsgálatok sok esetben olyan kedvező eredményt szolgáltattak, hogy lehetővé vált olyan javaslatok kidolgozása, melyekkel a talajvíz okozta építési többletköltségek jelentősen csökkenthetők voltak. 2. A talajvíz a vizsgált területen túlnyomórészben a pleisztocén-holocén kavicsos homokos üledékekben található. A talajvíz uralkodó jelleggel a magasabb teraszokról a mélyebbek felé tehát Kről Ny-felé áramlik. A vízszín esése nem egyenletes. Az azonos terasztesten belül az esés kicsi, viszont a teraszhatárnál meredek. 3. Az általános K—Ny-i áramlási viszonyokat helyileg befolyásolják a területen átfolyó patakok (Csömöri, Szilas és Rákos patakok), továbbá a vízzáró harmadidőszaki fekü magassága. Ahol a fekü megközelíti a felszínt lecsökken a vízvezető réteg vastagsága, ezért az áramló víz visszaduzzad és magas talaj vízállású területrészek alakulnak ki. Ilyen viszonyok rendszerint a teraszok peremein vannak. A vízutánpótlódási viszonyokat is jelentősen befolyásolja még a fekü helyzete. IRODALOM [1] Ferenci I.: Adatok Rákosszentmihály környékének geológiájához. Földtani Intézet Évi Jelentése. 1925— 28. [2] Gabos Gy.: Budapesti szemcsés és tőzeges talajok egyes alapozási-problémáinak talajmechanikai vonatkozásai. Doktori értekezés Bp. 1962. [3] Gabos Gy.: A meglevő épületek alapozási adatai, valamint az alapozási tapasztalatok felhasználása a mérnökgeológiai térképezésben. Mérnökgeológiai Szemle 1968. [4] Horusitzky H.: Budapest Duna balparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata. Hidrológiai Közlöny 1935. [5\ Jámbor A.: A Budapest környéki neogén képződmények ősföldrajzi vizsgálata. Föld. Int. Yvi Jel. 1967. [6] Koreczné dr. Laky I.: Nonion Bogdanowiczi Voloshinova hazai előfordulása. Földtani Közlöny 1969. {[7] Pécsi M.: A magyarországi Dunavölgy kialakulása és felszínalaktana. Bp. Akadémiai Kiadó 1959. [8] Pécsi M.: A pesti síkság geomorfológiája. Budapest természeti képe. Bp. Akadémiai Kiadó. [9] Pécsi M. és szerzőtársai: Budapest természeti földrajza. Bp. Akadémiai Kiadó 1959. [10] Rétháti L.: A talajvíz évi menetgörbójónek sajátosságai. Hidrológiai Közlöny 1965. [11] Rétháti I.: Az alapozással kapcsolatos talajvíz kérdések. Mérnöki Előtervezés Bp. 1965. [12] Rétháti I.: A talajvízszint előrejelzése különös tekintettel az építőiparra. Hidrológiai Közlöny 1966. [13] Rétháti L.: Az 1965/67. évi magas talajvízállás hidrológiai, meteorológiai jellemzői. Műszaki tervezés. 1968. 7. szám. [14] Schréter Z.: Budapest és környékének geológiája. Budapest természeti képe. Bp. Akadémiai Kiadó 1958.^ [15] Szabó Gy.: Talajvízszint változása Pest belterületén. Hidrológiai Közlöny 1960. 2, sz. TALAJViZSZINTÉSZLELÖ KÚT , WfímB f Barna homok , 0,70Sarga, napos finom homok Sárga homok Sárga kavicsos ; homok • 5,60-, Sórgo homokos kovus"'^. m 1 11,10-0-1 Sárga iszapos finom homok zs* VMcs6t203mm /inyelőcső m'mm PVC nyvs: 563 ,6,10 'Szűröcsi , 11,70 . 13,20 BEMÉRÉSI HELYSZÍNRAJZ Gyulai tér 6. ábra. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat által létesített talajvízszintészlelő kutak kiképzése Abb. 6. Ausbildung des durch das Unternehmen für Vermessung und Bodenerkundung errichteten Grundwasserspiegel-Beobachtungsbrunnens A Dunát szegélyező parti sávban a Duna 9 m-t kitevő szélső vízszintingadozása is befolyásolja a talajvízszintet. A talajvízszint ingadozása azonban a Duna vízjátékánál kisebb és rohamosan csökken a Dunától távolodva. A dunai vízszintingadozások hatását befolyásolja az is, hogy van-e a dunaparton a vízzáró feküig lenyúló partfal, vagy sem. Ahol ilyen partfal van, és jól zár, az árvizek talajvízduzzasztó hatása nem túlzottan jelentős. Ahol viszont nincs, az árvíz hatására a maximális talajvízszint még a Dunától 400—500 m távolságban is 1 m-nyire megközelíti a dunai árvízszintet, mint például az újpesti Külső-Váci út környéki pincevizek esetében az 1965-ös árvíz idején. A talajvízviszonyokat befolyásoló általános vízföldtani adottságok megismerése után az egyes építmények konkrét helyén pontosabban oldhatók meg az ott felmerülő talajvízzel kapcsolatos problémák. így került meghatározásra az építmények élettartama alatt várható maximális talajvízszint és a kivitelezéskor várható építési talajvízszint például a Zuglói lakótelep I. üteme esetében is. Mint az 5. ábráról látható kedvező építési időszakban az építési vízszint méterekkel a maximális vízszint alatt marad és ez a tény megfelelő talajvízszint észlelő kúthálózat birtokában előre is jelezhető. Az általunk kialakított és rendszeresen észlelt 200 db kútból álló talaj vízszintészlelő kúthálózat kútjainak kiképzését a 6. ábrán mutatjuk be.