Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

9. szám - Dr. Lengyel Anna: A szennyvizek és szennyvíziszap humán parazitológiai vonatkozásai

Dr. Lengyel A.: A szennyvizek és szennyvíziszap Hidrológiai Közlöny 1970. 9. sz. 431 Hazánkban a szennyvizek és szennyvíziszap mezőgazdasági célokra történő felhasználását réndeletek és utasítások humán parazitológiai szempontból kielégítően szabályozzák. Ezek részletesen rendelkeznek az öntözés céljára felhasználható szennyvizekről és szennyvízzel öntözött növényféleségekről. Az utasítások következetes betartása; a szennyvizek és szennyvíziszap ellenőrzött felhasználása a korszerű közegészségügy egyik alapvető igénye. IRODALOM [1] Liebmann, II.: Vergleichende Untersuchungen über den Gehalt des Abwásser an Wurmeiern von Grosstadten Europas, Nordafrikas und Kleinasiens. Z. f. Parasitenkunde, 25 (1964) S. 10. [2] Penfold, P. et al.: Taenia saginata; Its Growth and Propagation. J. Helminthol. 15 (1937) 41—48 p. [3] Budát, K. D.: Untersuchungen über den Nachweis der Wurmeier im Abwásser Berlins. Ztschr. f. ges. Hyg. 3 (1957) S. 227—230. [4] Sinnecker, H.: Zur epidemiologischen Bedeutung stadtischer Abwásser bei der Verbreitung von zooparasitáren Infektionsmöglichkeiten. Ztschr. f. ges. Hyg. 4 (1958) S. 98—115. [5] Schmidt, B.—Vieland, F.: Beitrag zur Frage des Wurmeiergehaltes von Abwassern und Klárschlamm. Ztschr. f. Hyg. 130 (1950) S. 603—612. [6] Engelbrecht, H.—Isserstedt, K.: Beitráge zur Untersuchung von Abwásser, Boden und Vegetabilien auf parasitáre Tnfektionsstadien. Ztschr. f. ges. Hyg. 16 (1970) S. 54—57. [7] Zoltai, N.—Angyal, Gy.: A bélférgesség jelenlegi helyzete Magyarországon és annak epidemiológiai háttere. Országos Közegészségügyi Intézet tudományos ülése, Budapest, 1951. márc. 19. [8] Lengyel, A.: Parasitologisch-hygienische Beziehungen der Abwasserbewasserung, in Aufgaben und Probleme der Abwasserbehandlung, Budapest, (1968) Forschungsanstalt für Wasserwirtschaft. [9] Rheinhold, F.: Untersuchungen zur Spulwurmplage in Darmstadt. Ges. Ing. 69 (1948) S. 85—86. [10] Baumliögger, W.: Die Spulwurmerkrankungen in Darmstadt und Hessen vom Abwasseringenieur gesehen. Ztschr. /. Hyg. 129 (1949) S. 488—506. [11] Menscliel, E.: Verhalten und Beeinflussung der Eier von Taenia saginata in der Kláranlage. Z. f. Parasitenkunde, 25 (1964) S. 8. [12] Baumhögger, IV.: Spulwurmplage und Abwasserbeseitigung in Darmstadt. Ges. Ing. 69 (1948) S. 40—43. [13] Schmauder; cit. Berky L., Balogh J.: Öntözés szennyvízzel. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, (1964) 79. old. [14] Zunker: cit. Berky L.: ibid. [15] Zoltai, N.—Angyal, Gy.: Különböző típusú szennyvíztisztítókból a tisztítás különböző fázisaiból vett szennyvizek parazitás fertőzöttségének vizsgálata. Országos Közegészségügyi Intézet tudományos ülése. Budapest, 1953. január 5. [16] Martin, P.: Wurmeier in biologischen Abwasseranlagen mit mechanischer Vorreinigung. Z. j. Parasitenkunde, 25 (1964) S. 9—10. [17] Zoltai, N.: A szennyvíztisztítás parazitológiai vonatkozásai. Hidrológiai Közlöny, 34 (1954) 87—89 old. [18] Hamm, A.: Wurmeier im Oxydationsgraben, eine biologische Abwassereinigungsanlage ohne rnechanische Vorreinigung. Z. f. Parasitenkunde, 25 (1964) S. 8. [19] Schötzle, M.: Untersuchungen über den Einfluss von Abwasserschlamm aus einem Oxydationsgraben auf die Lebensfahigkeit von Wurmeiern. Wass. u. Abw. Forsch. 2. 4. (1969)S. 147—150. [20] Lengyel, A.: A szennyvíziszap aerob lebontásának parazitológiai vizsgálata. Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz szakosztályának ülése, Budapest, 1964. szept. 30. [21] Lentze, G.: cit. [29] [22] Gram, E. B.: The effeet of various treatment processes on the survival of helminth ova and protozoán cysts in sew&ge.Sewage Works J.,15 (1943)119—121 p. [23] Cram, E. B.—Hicks, D. O.: The effeet of sludge digestion, drying and supplementary treatment on eggs of Ascaris lumbr. Proc. Helm. Soc. Washington. 11 (1944) 1—9p. [24] Schlieper, C.—Kalies, W.: Zur Bekampfung des menschlichen Spulwurms Ascaris lumbricoides L. Der Öff. Ges. Dienst, 2 (1949) S. 118—121. [25] Schroeder, H.: Zur Frage der Wurmeier im Abwásser Berlins. Ges. Ing. 70 (1949) S. 410—416. [26] Bheinhold, F.: Neuere Gesichtspunkte zur landwirtschaftlichen Abwasserverwertung. Ges. Ing. 69 (1948) S. 296—302. [27] Billib, H.: Verwurmung (Ascaridiasis) und landwirtschaftliehe Abwasserverwertung. Wass. u. Boden, 2 (1949) S. 26—29. [28] Beyes, W. L. et al.: The effeet of Aerobic and Anaerobic digestion on eggs of Ascaris lumbricoides var. suum in night-soil. Am. J. Trop. Med. Hyg. 12 (1963) 46—55 p. [29] Liebmann, H.: Die Möglichkeiten der Verbreitung von Zooparaziten des Menschen und der Haustiere durch die landwirtschaftliche Abwasserverwertung. — Zooparasiten und fisclipathogene Keime im Abwásser und Fischwasser. (1953) München, Oldenbourg. [30] Lengyel, A.: A szennyvíz és szennyvíziszap kezelésének ós felhasználásának parazitológiai vonatkozásai. —- Magyar Parazitológusok Társaságának közgyűlése. Budapest, 1964. dec. 15. [31] Liebmann, H.: Parasites in sewage and the possibilities of their extinction. J. Water Poll. Gontr. Fed. 36 (1964) 304 p. [32] Schlieper, G.: Untersuchungen über die Bodenverseuchung in einem Gebiet grosser Spulwurmhaufigkeit. Ztschr. f. Hyg. 37 (1949) S. 128—131. [33] Alj, S. IJ. : K woprosu o zagraznienji jeicami gelmintov pri zakepywaniu nieczystot. Med. Parazit. iParazit. Bol. 4 (1945) 119—124. [34] Iwanczuk, Studies on the influence of composting on the qualitative and quantitative compositlon of humán worms eggs. Wiad. Par. 7 (1961) 479—484 p. [35] Rhode, G.: Kompostierung der Stadtabfálle unter Berücksichtigung des internationalen Standes. Z. Ges. Hyg. 7 (1961) S. 881—893. [36] Burger, G.: Möglichkeiten und Grenzen der Entseuchung infektiöser Siedlungsabfálle auf dem Wege der aeroben Kompostierung. Z. Ges. Hyg. 11 (1965) S. 409—422. [37] Almási, P. et al.: Unschádlichmachung der festen und flüssigen Stadtabfálle durch Kompostierung mit besonderer Rücksicht auf die Vernichtung der Ascariden. Ztschr. f. ges. Hyg. 15 (1969) S. 125—128. [38] Rudolfs, W. et al.: Literature Review of the Occurrence and Survival of Enteritic Pathogenic and Related Organisms in Soil, Water, Sewage and Sludge on Vegetation. II. Animál Parasites, Sewage and Ind. Wastes, 22 (1950) 1417 p. [39] Dozanska, W.—Iwanczuk, I.: The influence of various chemical compounds on the vitality of Ascaris eggs. Acta Parasit. Polon. 7 (1959) 73—94 p. [40] Jirovec, O.: Parasitologie für Árzte. VEB Gustav Fischer Verlag, Jena (1960). [41] Buske, M.: Zur Wirksamkeit verschiedener Desinfizienzien auf Eier von Ascaris lumbricoides. Ztschr. f. ges. Hyg. 15 (1969). S. 867—871. [42] Szeness, A.—Láng, F.: Geohelminthek ellen végzett talajfertőtlenítési kísérletek. Egészségtudomány, 9 (1965) 91—92 old. [43] Láng, F.: Közlés alatt. [44] Berky, L., et al.: A mezőgazdasági öntözővizek hygienés minősítésének kérdései. Országos Közegészségügyi Intézet kiadványa, Budapest, (1967). [45] Legler, F.: Zur Frage der Infiltrationsbreite von Askarideneiern im Erdboden bei Abwassersichkerung. Zblattf. Bakt. Őrig. 155 (1950) S. 294—299. [46] Gartner, H.—Müting, G.: Beitrag der Lebensdauer von Askarideneiern im Rieselfeldboden. Ztschr. j. Hyg. 132 (1951) S. 244.