Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Cziráky J.: Jelentés az OBK1 1963•—65. évi méréseiről I. Hidrológiai Közlöny 1970. 1. sz. 45 Mérés ideje Összhozam [l/P] VízLevegőÖsszhozam [l/P] hőmérséklet [°C] 1963. ápr. 6 1964. ápr. 25. ... 1965. okt. 17. ... 3000 3480 6750 20,0 21,5 20,2—21,8 13 9 Mérés ideje Vízhozam [l/P] VízLevegőMérés ideje Vízhozam [l/P] hőmérséklet [°C] 1963. ápr. 13. . . . 1964. júl. 11 8,5 6,0 12,5 12,5 18 18 Kiskőrös (Bács-Kiskun in.) Petőfi fürdőtelepének liévízellátását az 1954-ben készült 1157 m csövezett mélységű artézi kút csekély hozamával alig biztosítja. Az üzemi vízhozamot köbözéssel mértük. A pannóniai hoinokrétegekből származó kloridos-jódos-brómos hévizet 12 kádban és három nyitott medencében használják fel fürdésre. Mérés ideje Vízhozam [l/P] VízLevegőMérés ideje Vízhozam [l/P] hőmérséklet [°C] 55 56 35,2 34,6 2 4 1965. márc. 11. . . 55 56 35,2 34,6 2 4 Kecskemét (Bács-Kiskun m.) határában a 2157 tn mély kutatófúrás 1963-ban készült, melyet 1271 m mély negatív hévízkuttá képeztek ki. A kompresszorozással kitermelt vízhozam —31,7 m-en 530 l/p, a vízhőmérséklet 56 °C volt. 1964. dec. 11-én a hévízkút nem üzemelt, a kútfej vízkővel rakódott tele. Az alsópannon homokréteg kloridos-jódos hévizét nyáron a felső szóktói fürdőtelep négy nyitott medencéjében használják fel fürdésre. Kékkút (Veszprém m.) község közelében levő üzemben palackozzák a 18 m mély artézi kút földes-meszes ós szónsavas ásványvizét. A túlfolyó vízhozamot + 0,30 méteren köbözéssel mértük. Kiskunfélegyháza (Bács-Kiskun m.) fürdőtelepót 196 t óta az 147 1 m csövezett mélységű artézi kút látja el me> legvízzel. Az egyszerű termális vizet két nyitott ós három fedett medencében, továbbá 17 kádban használják fel. 1964. febr. 21-én a melegvizű medence-befolyónál mórt vízhozam 203 l/p, a vízhőmérséklet 45,7 °C (lev.; + 1 °C) volt. Kiskunhalas (Bács-Kiskun in.) fürdőtelepének 988 m csövezett mélységű hóvízkútjából kompresszorozással nyerik a felső pannóniai homokrótegekből származó alkalikus-jódos hévizet. 1963. dec. 2-án az üzemi vízhozam 170—230 l/p között változott, a vízhőmérséklet 46,0 °C (lev.: 5 °C) volt. Kisújszállás (Szolnok m.) fürdőjének melegvízellátás sát az 596 m mély artézi kút csak részben biztosítja, A felső pannóniai homokrétegekből származó alkalikus hévizet 10 kádban ós nyáron egy nyitott medencében használják fel. Mérés idejo Vízhozam [l/P] VízLevegőMérés idejo Vízhozam [l/P] hőmérséklet [°C] 1963. ápr. 5 1964. márc. 1. . . . 1965. nov. 4 58 58 57 41,0 41,0 41,0 11 5 12 (F olytatáxa következik) A Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség VII., Mexikói Kongresszusa Az ICID VII. Kongresstusát 1969. április 9. és 20. között tartotta Mexikóban, amelyet 5 napos tanulmányút követett. A Kongresszusnak különleges jelentőséget adott, hogy az ICID első ízben tartott ilyen nagy rendezvényt Latin-Amerikában. Mexikó vízgazdálkodása az utóbbi 40 évben jelentősen fejlődött. Ebben az időszakban 196 völgyzárógát és 989 duzzasztómű létesült. Az öntözött területek az elmúlt 20 évben négyszeresére, 3,3 millió hektárra nőttek. A 650 bejelentett résztvevővel induló kongresszuson 4 napirendi pont szerepelt, ezenkívül egy speciális ülésre került sor, amelyet a nemrég elhunyt elnökről, Tipton amerikai mérnökről neveztek el, továbbá egy kerekasztal-szimpóziumot tartottak. -4 növények vízigénye című napirendi ponthoz 22 országból 48 dolgozat érkezett be. A témakör az utóbbi években kutatások révén jelentősen előrehaladt. A kis csatornák vízépítési műtárgyai témakörben 15 országból 26 dolgozat készült. A kérdésnek jelentőséget az ad, hogy a csatornarendszerekben mű tárgyak 80—95%-a a kisműtárgyak közé sorolható. A mezőgazdaságilag művelt területek lecsapoló rendszereinek üzemi és fenntartási módszerei, valamint gazdaságosságuk tárgykörben 15 ország 23 dolgozatot küldött. Az új öntözhető és lecsapolt területek fejlesztése, eljárások és politika tárgykörhöz 15 ország 35 dolgozata érkezett. Utóbbi kérdésnek azért van jelentősége, mert világszerte nagy a különbség a hasznosítható és a hasznosított vízgazdálkodási létesítmények száma között. A fejlesztés meggyorsítása ezért különösképpen fontos gazaságossági kérdés. A sikeres öntözéses mezőgazdálkodáshoz szükséges alapvető elemek tárgykörét a különleges ülésre tűzték napirendre 16 ország 16 dolgozatával. A szimpózium elméletileg is fontos kérdést tárgyalt: az öntöző és lecsapoló rendszerek különböző problémáinak elemzése számítógépek alkalmazásával. A legtöbb dolgozatot 20-at az USA, majd sorrend-, ben Mexikó 14, Franciaország 11 és Spanyolország 9, (Magyarország 4 tanulnánnyal szerepelt.) A szimpóziumon 10 ország 10 dolgozatát kerekasztal megbeszélés formájában — első ízben — tárgyalták meg. A kongresszussal egyidőben tartotta meg a Szövetség Végrehajtó Tanácsa 20. ülését. Az ülés meghallgatta a főtitkár beszámolóját a nemzetközi szövetség 1968. évi tevékenységéről, a kongresszus előkészítéséről, a gazdasági helyzetről, a szövetség kiadványairól. A beszámolóban jelentős helyet foglalt el a mérleg az ICID New Delhi-i szókházának költségeire vonatkozó befizetések vonatkozásában (ahol sajnos hazánk is le van maradva). Meghallgatták egy munkabizottság jelentését az öntözés és lecsapolás területén szokásos műszaki fogalmak szabványosítására vonatkozóan, továbbá egy másik munkabizottság jelentésót a készülő ,,Öntözőcsatornák tervezésére vonatkozó adatok gyűjteménye" című kiadványról. Ismertették, hogy rövidesen megjelenik „Az öntözés a világon" című kiadvány. A 21. Végrehajtóbizottsági ülést l'J70-ben Törökországban tartják. Elhatározták, továbbá, hogy a VIII. Kongresszusra 1072-ben Ridgáriában (Várnában) kerül sor. Mexikóban ülést tartott a kiadványok bizottsága, és eldöntötték, hogy a VIII. Kongresszuson a következő napirendi pontokat tűzik ki: 27. Öntözés és vízrendezés deltákban, tengerparti ÓH alacsonyan fekvő területeken. 28. A jelenlegi és jövőben fejlődós az öntözés és víz. rendezés területén, beleértve az üzem gépesítését (műanyagok alkalmazása az öntözésben ós vízrendezésben, az automatizálási lehetőségek alkalmazása az öntöző és lecsapoló rendszerek üzemében és fenntartásában). 29. A folyószabályozást és az ártérszabályozást befolyásoló tényezők, beleértve a hullámteret is. Különleges ülésre kívánják kitűzni Bulgáriában „Adminisztratív és egyéb intézkedések az öntözés és víz-