Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
420 Hidrológiai Közlöny 1970. 9. sz. Bikfalvi I.: Irányítástechnika 2.3. A koncentrációmérés elektrokémiai módszerei Az oldatok elektrokémiai tulajdonságait összetételük befolyásolja, kézenfekvő tehát ezek felhasználása összetétel, illetve koncentráció mérésére. A mérés alapja, hogy az oldatba merülő két — megfelelően kiképzett elektród között mérhető villamos vezetőképesség, feszültség vagy átfolyó áram kapcsolatba hozható a kérdéses alkotó koncentrációjával. A vezetőképesség mérését általában az összes oldott sókoncentráció mérésére, nagy savtartalom esetén esetleg savkoncentráció mérésére használják. Jellemzője, hogy nem szelektív, így egy adott alkotó koncentrációját csak a többi alkotó állandó koncentrációja esetén tudjuk meghatározni, olyan esetekben azonban, amikor az összes szennyezés mértéke fontos (tápvízelőkészítés, szennyvízelvezetés), hasznos információt szolgáltathat. A potenciómetriás mérések esetén a két elektród közt fellépő feszültséget mérjük (általában terheletlen állapotban, tehát a rendszer elektromotoros erejét). Ionszelektív elektródok esetén a mérendő alkotó koncentrációját általában kielégítő pontossággal tudjuk meghatározni. Ionszelektív elektród a pH-mérésnél használatos üvegelektród (hidrogénion koncentráció), a membránelektródok (klorid, jodid, bromid, cianid, stb. mérésére), az ezüstelektród (cianidkoncentráció mérése), ezüst — ezüstklorid elektród (kloridkoncentráció mérése), valamint még számos speciális elektród. Indifferens elektródokkal (olyan elektródok, melyek a mérendő közeggel nem lépnek reakcióba, pl. arany, platina) szelektív mérést általában nem tudunk végezni, de a mért feszültség jól jellemzi a rendszer redukáló — oxidáló képességét, így számos esetben hasznos az alkalmazása (galvánüzemi szennyvizek méregtelenítése, biológiai tisztítóberendezések). Az amperometriás mérések esetén a két elektród között állandó értékű feszültséget tartunk és az ennek hatására átfolyó áramot mérjük. A mérés általában szelektív, érzékeny és kielégítő pontosságú, de ez ideig még igen kevés alkotóra dolgozták ki ipari célokra. Jellegzetes alkalmazási területe az oldott oxigéntartalom mérése, újabban pedig az oldott klórtartalom mérésére is alkalmazzák. 2.4. Egyéb módszerek Az oldatok magfizikai tulajdonságainak mérésével kapcsolatos ipari alkalmazásról nincs tudomásunk. Biológiai tulajdonságok mérése közül különösen az oxigénhiány és az oxigén fogyasztási sebesség mérése fontos a szennyvíztisztításban. Laboratóriumi műszereket ilyen célokra már készítenek és az ipari készülékek is többé-kevésbé kísérleti stádiumban vannak, de még alig-alig találhatók a piacon. Jellegzetes probléma az ülepedési tulajdonságok mérése. Az erre alkalmas módszerek (Zeta-potenciál mérése, kolloidtitrálás, stb.), azonban nagyon bonyolultak és nemigen van kilátás automatikus ipari formában való alkalmazásukra. 3. Összefoglalás A cikkben vázlatosan ismertettük az összetétel, illetve a koncentráció mérésének azokat a módszereit, melyek a vízgazdálkodásban szóbajöhetnek. A cikksorozat következő részeiben az egyes módszereket részletesebben tárgyaljuk. KoHTpojib KanecTBa — H3MepeHue cocTaBa — ii3MepeHne KomjeHTpauHH EüKtfiaMU, H. B BBeAemiii CTaTbH OTMCTHT aBTop, HTO OCHOBHHM MeroAOM KOHTpOJia KaneCTBa BOAbl H OHHCTKH CTOMHblX BOA HBJiHeTCH H3MepeHne cocTaBa. ycTaHaBJiHBaercfl, HTO npoBe«eHHi.ie n3MepeHHH cocTaBa B HHTepecax ynpaBjieHH5I npOHeCCOB OÖblHHO 03Ha iiai0T H3MepeHHe KOHljeHTpaHHH oaHoro flaHHoro K0Mn0HeHTa. AHajiH3npyi0TCfl oöbinHbie MeTOflbi H3MepeHHH KOHueHTpaunn, a HMCHHO i})h3hHecKHü-, 3iieKTpoxHMHiecKHii-, xHMHMecKHH H cneuHajibHbie MeTOAbi. B nejiHx aHaJin3a 3aij)HKCHpyeT cejiei<THBHbie, nojiHOCTbM) cejiei<THBHbie n He cejieKTHBHbie n3Mepernifl KOHneHTpauHH. Onpefle^ejieTCH aBTopo.w, HTO (|)ii3HHecKiie MeTOAbi >IB;IÍIK)TCH iweHee cejieKTHBHbiMH n n03T0iwy fix npiiMeHHMOCTb HX HeöojibiuaH. B Sonbiiinx nacrax CJiynaeB xHMHHecKHe mctoah ÍIBJIHIOTCH cejieKTHBHUMH HJ1H nOJlHOCTblO CejieKTMBHblMH, ÜOSTOMy OHM BblIOAHbie, no MexaHH3auMH HX AOCTaTOHHO Aoporoe MeponpHflTHe. SjieKTpOXHMH'ieCKHe MeTOAbI (npOBOAHMOCTb, H3MepeHHH noTeHUHii h awnepoMeTpHHecKHe H3MepeHHH) MoryT CHIITaTbCH COOTBeTCTByiOmeÜ OCMOTpHTejlbHOCTblO CeJieKTllBHblMH HJ1H nOJlHOCTblO CCJlCKTHBHblMH, HX npHMCHeHHC cpaBHiiTejibHo npocToe, noaToiviy 3HaneHHe orpoMHoe. GStekontrolle — Messung <ler Zusaninicnsetzung — Koii/.eiitrationsnicssuiig Bikfalvi, I. Einleitend wird festgestellt, dass die grundsátzliche Gütekontroll-Methode der Wasseraufbereitang and Abwasserklárung die Messung der Zusammensetzung ist. Die im Interesse der Lenkung der Prozesse durehgeführten Zusammensetzungsuntersuehungen bedeuten im allgemeinen die Konzentrationsmessung eines gegebenen Bestandteils. Die übliehen Methoden der Konzentrationsmessungen werden analysiert; die physikalischen-, chemischen-, elektrochemischen und sonstigen speziellen Methoden. Im Interesse der Analyse wird der Betriff der vollstándig selektiven, der selektiven und der nichtselektiven Konzentrationsmessung eingefiihrt. Die physikalischen Methoden sind nur in wenigen Falién selektiv, so dass ihre Anwendbarkeit gering ist. Die. chemischen Methoden sind im grossen Teil der Falle selektiv oder vollstándig selektiv, deshalb vorteilhaft, ihre Mechanisierung aber ziemlich kostspielig. Die elektrochemischen Methoden (Leitfáhigkeitsmessung, potentiometrische und amperometrische Messungen) sind mit entsprechender Umsicht als selektiv, eventuell als vollstándig selektiv zu betrachten, ihre Anwendung ist verháltnismassig einfach, deshalb von grosser Bedeutung. A Vereinigung der Wasserversorgungsverbande und Oemeinde mit Wasserwerken e. V. VEDE WA-Stuttgart kiadásában a közelmúl t han jelent meg a „Hundert J ahre Albicasserversorgung 1870—1970" c. jubileumi emlékkönyv. A szép kiállítású kiadványban az Alb-vízellátási rendszer alapítása, fejlődése ós jelenlegi helyzete egyaránt áttekinthető. ö. Q.
