Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

9. szám - Dr. Szarvas Ferenc: A biotechnika jelentősége és szerepe a vízépítésben

400 Hidrológiai Közlöny 1970. 9. sz. Dr. Szarvas F.: A biotechnika jelentősége 7—8. kép. Kereszt- és hosszirányú csatlakozó-felületek kiépítésére alkalmas kombinációk. 4.2 Árvízvédelem-folyószabályozás Kiterjedt alkalmazási területe a növényi építési anyagoknak az árvízvédelmi töltések védőrendszerének a kiépítése a fővédvonalakon. Gyep és erdősávokból létesített erózió és hullámzás, valamint a jégzajlás elleni védősáv hatékony és elfogadott biotechnikai eszköz e téren. Alig-alig alkalmazzuk azonban a nyári gátak, a különböző rakott, vagy szórt kő vezető- és keresztművek kötésére, terhelésük csökkentésére, iszapoló hatásuk növelésére a biotechnika eszközeit. Pedig erre a növényi gyökérzet, az elasztikus és kiegyenlítetten sűrű földfeletti növényállományok, kiváló lehetőséget nyújtanak. Amennyire károsak a kiegyenlített tősarjak nélküli, egyedülálló fák a parton, a partközeiben — hiszen a törzsük körül keletkező örvénylés alámossa és kidönti őket — annyira hasznosak a sűrű, merevvé csupán évek után váló cserjék, amelyek a víz nyomása alatt ráhajlanak a védendő objektumra és állományukban a víz sebességének, mechanikai romboló erejének csökkentésével védik azt. A vízfolyás irányába lehajlított helyzetükben, nem kisebbítik lényegesen az átfolyási szelvényt, a meder emésztőképességét, hiszen az 1—2 m állománymagasságú cserjék mintegy í/

3 rétegvastagságra szorulnak össze. Fontos alkalmazási területe, főként az erdővegetációnak, a hullámtéri áramlás befolyásolása is. A megkívánt áramlási irányok elérésének megfelelő alapterületi formában — a széleken, a kezdeti és befejező szakaszokon — létesített magassági és szélességi átmenettel, az áramlás károsító örvénylés és nagyobb visszaduzzasztás nélkül terelhető (9. és 10. kép). A partfalak mederből kikerült kavics, vagy homokanyagú háttöltésének megkötésére ugyancsak alkalmasak a biotechnika eszközei önmagukban is, de nagyobb igénybevétel esetén kombinációkban is. A partok, hullámtéri létesítmények jégzajlásból eredő károsítása ellen ugyancsak hatékony védelmet nyújt a védendő objektum előtt álló rugalmas növénytömeg, ha annak alapterületi elhelyezése és magassági kialakítása, a nagyvízi áramlás terelése céljainak megfelelő. Tekintettel arra, hogy az adottságok nagyon eltérőek, szakszerűen telepített hullámtéri műszaki rendeltetésű vegetációval kapcsolatosan 9. kép. Áramlástani szempontból nem kedvező alapterületű és elhelyezésű magassági és szélességi átmenet nélküli hullámtéri erdő. Foto: Biró Géza 10. kép. Szakszerűen telepített, a hullámzás kártételei ellen védő erdősáv. Foto: Dr. Szarvas Ferenc