Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

8. szám - Rajkai Vilmos: A fordulatszámszabályozás lehetőségei és gazdasági jelentősége az esőztető öntözőfürtök üzemében

Rajkai V.: A fordulatszámszabályozás lehetőségei Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. 381 nált k\Vó mennyiségében. Az öntöző szivattyútelepek üzemidejét vizsgálva (9. ábra), arra megállapításra lehet jutni, hogy — átlagosan csapadékos évjáratot véve figyelembe — a legtöbb vízfelhasználás július hónapban van, a legkevesebb májusban és szeptemberben. Az átlagos üzemidőt napi 16 órában számítva az energiamegtakarításra vonatkozólag a következő fiktív gazdasági elemzést lehet végezni. A feltételezett nyomásközpont három gépegységgel dolgozik (A, fí és C), ezek közül egy gép (A) fordulatszámszabályozható elektromotorral ellátott. A fordulat ±20%-kal változtatható, egyébként a motorok fordulatszáma mindhárom gépnél m=2000/perc. A három szivattyúegység közös főnyomóvezetékre dolgozik párhuzamos kapcsolásban. Ismerve a mindhárom gépnél azonos szivattyú fojtásgörbéket, valamint a kapcsolt csővezeték jelleggörbéjét, meghatározhatók az M

x, M

2 és M

3 munkapontok, melyek a szivattyúk párhuzamos járatása következtében szállított vízmennyiséget és a hozzájuk tartozó nyomást megadják (10. ábra). Az A gépegység ± 20%-os fordulatszámváltozása további két jelleggörbét eredményez, melynek meghatározása a (7) összefüggés alapján történik, eszerint a fojtásgörbe különböző pontjaihoz tartozó aífin parabolát rajzolhatunk fel (a és b), melynek segítségével az n=f(Q) görbe szerkeszthető (11. ábra). Ennek a görbének az ismeretében a munkapont — a csővezetéki jelleggörbe mentén való eltolódásakor — az új fordulatszám könnyen megálla70%, 1001 426 L/S - 1530 m

3/b 70%, 298 L/s = 1070 m

3/b 20XJ 60% 256 L/s = 920 m

3/Ó 20XJ 85,3 L/s - 306 m

3IÖ l/b - 'v'v WM-CÍÍÜKÍ KC -ls«y 6 • 9. ábra. Az átlagos napi 16 órás üzemidő energiamegtakarítása Abb. 9. Ener gieeinsparung der táglich durchschnittlich 16stündigen Betriebszeit Abb. 10. Arbeitspunkte der parallelgeschalteten Pumpen und die geförderten Wassermengen Abb. 11. Die zu den versehiedenen Punkten der Drosselkurve gehörende Affinparabel, in der die m=f(Q)-Kurve konstruiert werden kann pítható. A ±20%-nak megfelelő fordulatszámok n

x = 2400/perc, és n.,~ 1600/pere. Ennél nagyobb fordulatszámváltoztatás az összhatásfok romlása miatt nem ajánlatos. Abban az esetben, ha a három gép közül egynek — ennél több gép esetén legalább kettőnek — fordulatszáma szabályozható, a vízigénynek megfelelően a munkapont a csővezetéki jelleggörbe mentén tolódik el és mindig található olyan pont, amely a kívánt vízmennyiség által meghatározott munkapont lesz, a nyomás kismértékű változtatásával szemben. A hálózati nyomás kérdését vizsgálva megállapítható, hogy az igényelt vízmennyiség függvényében belépő gépek, valamint a fordulatszabályozás okozta nyomásnövekedések nem számottevőek és a nyomásváltozás nem ugrásszerű (12. ábra). V. Fordulatszámszabályozás megoldása és automatizálása A fordulatszám szabályozására sokféle megoldás ismeretes, de elsősorban a háromfázisú indukciós motorokról lehet szó, mivel az öntözőtelepek energiaellátása háromfázisú váltakozó áram. Az indukciós motoros hajtás fordulatszám változtatása lehetséges a tápláló feszültség frekvenciájának a 12. ábra. Az igényelt vízmennyiség függvényében belépő gépek, a fordulatszámszabályozás okozta nyomásnövekedések nem számottevőek és a nyomásváltozás nem ugrásszerű Abb. 12. Die in Funktion der beanspruclden Wassermenge eintretenden Maschinen und die durch Drehzahlregelung verursachten Druckerhöhungen sind nicht bedeutend und die Druckveranderung ist nicht sprungartig