Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

8. szám - Bulkai Pál–Rácz Tamás: Budapest környéki településgyűrű vízellátása és szennyvízelhelyezése

Bulkai P.—Rács T.: Budapest környéki települések Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. 373 fogyasztók száma növekszik lényegesen, hanem a lakások felszereltsége és a komfortos ellátás miatt a vízfejadag is nagyobb lesz a jelenleginél, a vízigény növekedés meredekebben emelkedő jellegű, mint a lakosság számának növekedése. A Párizs környéki regionális vízműnél — mely 141 település 3 850 000 lakosát és 410 000 üdülőjét látja el — tapasztalati adatok szerint a fogyasztók száma kb. 3%kal, a fogyasztás értéke pedig 6"

0-kaI növekszik évenként. Jelenleg a terület vízigénye átlagban 78 000 m

3/nap, nyári csúcsban pedig 120 000 m

3/nap. Ebből csupán 42 000 m

3/nap mennyiséget szolgáltatnak a vízművek átlagban, 58 700 m

3/nap-ot pedig csúcsban. Természetes törekvés, egyrészt az ellátás színvonalának és biztonságának növelése érdekében, másrészt a megfelelő vízminőség biztosítása és közegészségügyi szempontok miatt, hogy a közműves ellátás a jelenlegihez képest jelentős mértékben növekedjen. A települések vízigénye 1985-ben átlagfogyasztás esetén 190 000 m

3/napra, nyári csúcsban pedig 260 000 m

3/nap-ra becsülhető. Az ezredforduló idejére becsült vízigény 230 000 m

3/nap átlagban és 330 000 m

3/nap nyári csúcs idején. A fejlődés figyelemmel kísérhető a 4. ábrán. Ha 1985-ben még nem is számolunk teljes közműves vízellátással, a jelenlegi 41%-os ellátottságot feltétlenül legalább 80%-ra kívánatos emelni. A lakosszámra vonatkozó alacsonyabb ellátottsági érték a kisebb, abszolút értékben kevesebb vizet igénylő településekben várható, így a közeljövőben a területen 210 — 220 000 m

:

,/nap kapacitású vízművekre lesz szükség, mivel a művek kapacitását a nyári csúcsfogyasztás igénye szabja meg. 2000ben már teljes közműves ellátást kell előirányoznunk, s így a vízművek termelési kapacitásának fedezniük kell a 330 000 m

3/nap csúcs-vízigényt. meg, valamennyi vizsgált város és] község fejlődését részletesen elemezni kell. Hidrogeológiai vizsgálatokkal meg kell állapítani a felhasználható vízkészleteket. A jelen időpontban már rendelkezésünkre álló ismeretek, vizsgálatok, üzemelési tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövőben szükséges 260 000 in

3/nap, ill. a távlati 330 000 m

3/nap-os vízigény legnagyobb részét a Duna mentéről kell és érdemes biztosítani. Részletes vizsgálat és előtervezési munka — mely már folyamatban van —• dönti el azt, hogy melyek lesznek a vízbeszerzési módok (partiszűrésű kút, talajvízdúsítás, felszíni vízmű), hogyan történjen a vízművek kiépítése: egyedi, térségi, regionális kialakításban. Ugyancsak a tapasztalati adatokra támaszkodva kell azt is eldöntetni, hogy mely települések vízellátását lehet biztonsággal mélyfúrású kútra, karsztforrásra, bányavízre alapozni, vagy melyek azok, ahol a helyi vízbeszerzés mellett regionális vízműből való ellátás gazdaságosan elképzelhető. A leírtakból egyértelműen következik, hogy vízbázisként elsősorban a Dunára támaszkodhat a településgyűrű vízellátása. Egyik legsürgősebb feladat tehát biztosítani a számításba jöhető víztermelő telepek helyét és védelmét. Ha figyelembe veszszük, hogy az érintett szakaszokon intenzív a parcellázás és a hétvégi házak, nyaralók építése — ez nem könnyen megoldható feladat. Mindenesetre alapvetően szükséges, hogy vízföldtani és geológiai ismeretekre támaszkodva kijelöljék a távlati víztermelő helyek területeit, és ezt követően a területfejlesztési tervek készítői, valamint az illetékes Tanácsok mindenképpen biztosítsák e védelem hatékonyságát. Meghaladja a cikk kereteit az előbb vázolt részletes vízigény számítás és a megoldási módok részletes vizsgálata, különösképpen a megoldás meghatározása. A vízellátás megoldásának módja: regionális vízművek Ahhoz, hogy a jövőben választandó utat kijelöljük, s a telejnilések vízellátását közegészségügyileg helyesen, ugyanakkor gazdaságosan oldjuk LAKOSSAB SZAMA W 1026000 920000 VÍZIGÉ

NY NOVEKEDES [rrf/nop]. 5512% összes Mos 505100 illanni 260000 iieig/ allando 306000 ideigl óllandi %6000C fíOOOO csucs • 16000 átlag •330000 ; csúcs . 1969 1985 2000 I9S9 1985 2000 4. ábra. Lakosság és vízigény növekedése a vizsgált területen 1985. és 2000. évben Puc. 4. yeeAunenuH nompeÖHOcmeií e eode u naceAenun na uccAedoeaHHOü meppumopuu (e 1985 u 2000. le.) Abb. 4. Erhöhung der Einwohnerzahl und des Wasserbedarfs im Untersuchungsgebiet in den Jahren 1985 und 2000 Vác—Gödöllő—Dunakeszi regionális vízmű A regionális vízmű kialakításának vázlata az alábbiakban foglaltak szerint képzelhető el. Jelen időpontban is megállapítható, hogy a fővárostól keletre és északkeletre levő vízadó rétegek víznívója a jelenlegi kitermelés mellett is süllyed, nagy vízmennyiséget innen biztosítani nem lehet. A községek itt aránylag közel vannak egymáshoz, így regionális mű kialakítása kézenfekvő. Erre vonatkozóan már eddig is készültek tanulmányok, melyek Vác környéki vízbázisból kiágazó ágakkal a városon kívül Kósd, Rád, Penc, illetve Sződliget, Sződ, Vácduka, Vácrátót, Váchartyán, Orszentmiklós, Vácbottyán, Erdőkertes, Veresegyház, Szada községeket magában foglaló regionális vízmű kiépítését irányozták elő. Ugyancsak készült már terv Fót, Mogyoród és Csömör községek, valamint Kistarcsa, Nagytarcsa, Kerepes községek körzeti kis regionális ellátására, továbbá Alsógöd község vízellátásának Felsőgödhöz kapcsolódó megoldására. Ha a helyszínrajzon a felsorolt községek elhelyezkedését és a tervezett gerincvezetékek vonalvezetését áttekintjük, önként adódik annak gondolata, hogy Dunakeszi bekapcsolásával, Váctól a Fővárosi Vízművek kútsoráig terjedő part-