Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
8. szám - Dr. Rétháti László: A csapadék havi hatástényezői három alföldi kútra
358 Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. Dr. Rétháti L.: A csapadék havi hatástényezői 2. táblázat V kutak teljes ós részleges idősorára, a mértékadó {A) és a teljes csapadékra (B) kapott korrelációs kapcsolat együtthatói (a, b), korrelációs együtthatói (r), az egyenestől való átlagos eltérések és szórások (a) Kút ag Vj- % A) Mértékadó csapadék B.) Teljes csapadék száma idősora ag Vj- % Egyenlet állandói r Átl. elt. a Vj—% r Átl. elt. <7 Vj—% száma idősora ag Vj- % a b r Vj—% (cm) a Vj—% r Vj—% (em) <7 Vj—% 360. Teljes idősor 13,86 0,904 —50,4 0,893 4,9 12,8 6,17 0,825 6,3 16,4 7,78 360. Hideg telű évek 16,10 0,676 141,3 0,846 7,4 19,3 8,59 0,872 6,4 16,7 7,88 360. Meleg telű évek 11,22 0,909 8,3 0,689 5,8 15,1 8,17 0,823 5,9 15,4 6,36 337. Teljes idősor 14,24 1,007 —38,3 0,854 5,8 19,0 7,41 0,730 7,9 25,8 9,75 337. Hideg telű évek 14,32 0,797 —8,0 0,758 7,0 22,9 9,35 0,790 7,8 25,5 8,75 337. Meleg telű évek 13,28 0,912 5,1 0,956 3,1 10,0 3,85 0,647 8,1 15,5 26,5 54,7 10,15 234. Teljes idősor 23,70 0,840 —67,0 0,795 11,4 40,2 15,03 0,607 8,1 15,5 26,5 54,7 18,65 234. Hideg telű évek 24,39 0,436 25,6 0,603 17,3 61,1 19,42 . 0,703 15,0 52,9 17,33 234. Meleg telű évek 22,87 0,997 —36,5 0,914 7,6 26,8 9,30 0,492 14,7 51,8 19,93 3 kút átlaga Teljes idősor 17,27 0,917 —51,9 0,847 7,4 24,0 9,54 0,721 9,9 32,3 12,06 3 kút átlaga Hideg telű évek 18,27 0,636 1,1 0,736 10,6 34,4 12,45 0,788 9,7 31,7 11,32 3 kút átlaga Meleg telű évek 15,79 0,939 —7,6 0,853 5,5 17,3 7,11 0,654 9,6 31,2 12,15 bízhatósága ahhoz viszonyítva, ha az E' értékek átlagát fogadnánk el várható értókként. Vegyük pl. a 337. sz. kútra, a meleg telű évekre kapott összefüggést. Ennek szorosságát r— 0,956 jellemzi, így a/a E' = -0,956 2 = 0,293 (1. ábra), tehát a a E' = 13,28 %-os szórás — azáltal, hogy E'-t Cs m-mel hoztuk kapcsolatba — kb. a 0,3-ére csökkent. Érdekes eredményeket kapunk, ha E'-t a teljes csapadék függvényéhen vizsgáljuk (2. táblázat). Ebben az esetben a hideg és meleg telű évek között gyakorlatilag nincs különbség (o= 11,32 és 12,15 százalék). Az adatokból az is kiderül, hogy hideg telű években közömbös, hogy E'-t a mértékadó 0,8 0,7 0,6 0,5 OA 0,3 0,1 0,1 0 | 1 --1 -0,725— - fí/a^ifFi* • i 1 i -O.WS— 1 -O.WSi \ i > 1 ^ - 0,293 H —r J i * __ j\ <=í 4 —r J i * __ s \ • \ i i i i l i 0,6 0,7 0,8 Korrelációs együttható (r) US 1,0 1. ábra. Összefüggés a regressziós egyenestől való éltérés szórása (a), a függvényérték szórása (a E') és a korrelációs együttható (r) között vagy a teljes csapadékból számoljuk, ugyanakkor a meleg telű évekre ez a szórás 41,5%-os csökkenését eredményezi. Adott esetben a Gs- és Cs m-függvény szórása között igen jelentős lehet a különbség; ezt kívánja érzékeltetni a 2. ábra. Ezek után térjünk vissza a havi hatástényezők számszerű értékeire. Bár erre vonatkozóan az 1. táblázat részadatai és a súlyozatlan átlagok sok mindent elárulnak, az értékelést két tényező zavarja: 1. az ®-értékek abszolút értékei — a kutak és idősorok szerint vizsgálva — nagymértékben különböznek egymástól, 2. az általuk meghatározható összefüggés megbízhatósága más és más. Az első jelenség oka nyilvánvalóan az, hogy a részleges idősorok normál egyenletrendszere csak egy, ill. két fölös egyenletet tartalmaz, ami elegendő ugyan a 13 ismeretlen egyértelmű számításához, de az ebből adódó hatástényezők -— ettől függetlenül — az adott naptári évekhez szorosan kötött értékek. A hatástényezőket ezért reálisabban tudjuk öszszehasonlítani, ha a o E'/O | co I m hányadossal súlyozzuk őket, ahol | co \ m a hatástényezők abszolút értékeinek kutanként és idősoronként vett átlaga. Az így végrehajtott számítás eredménye a 3. ábrán látható. Ezt elemezve a következőket állapíthatjuk meg:
