Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

8. szám - Dr. Rétháti László: A csapadék havi hatástényezői három alföldi kútra

Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. 356 A csapadék havi hatástényezői három alföldi kútra Dr. RÉTHÁTI LÁSZLÓ a műszaki tudományok kandidátusa Az erre vonatkozó korábbi vizsgálatok [1] bebizonyították, hogy a tavaszi NV kialakulásában a havi csapadékok különböző súllyal (co) vesznek részt. Két egymást követő év NV-einek különbsége (E') az időközben lehullott mértékadó csapadék (Cs m) lineáris íüggvénye: E'-V -a ^ coiCsi+b, ahol Csí az egyes hónapok csapadéka, a>i pedig a havi hatástényező. Utóbbi jellemzők számszerű értéke a kút és csapadék idősorából kiegyenlítőszámítással — a legkisebb négyzetek módszerével — határozható meg. A hivatkozott korábbi számítások tíz zavartalan vízjárású kút vízállásai, illetve a megfelelő csapadékok atlagaira vonatkoztak (az átlagképzés végrehajtása érdekében az E'-értékek a teljes vízjátékhoz viszonyított relatív mennyiségek voltak). A tavaszi NV és a kialakulását megelőző csapadék között fennálló — és igen szorosnak bizonyult — kapcsolat további sajátosságainak tisztázására a számításokat három egyedi kútra is elvégeztem; a következőkben ennek eredményéről kívánok beszámolni. A vizsgálat célja Az egyedi vizsgálat során — a kútcsoport átlagaival való számításhoz viszonyítva — két ellentétes hatás érvényesül: a vízjárás paraméterei és a csapadékeloszlás ugyanazon kis területrész jellemzői, ugyanakkor viszont ki nem mutatható kisebbnagyobb észlelési hibák az ebből származó előnyöket jelentős mértékben leronthatják. A vizsgálat egyik célja e két hatás eredőjének meghatározása volt. A tavaszi NV előrejelzésével kapcsolatos kutatások azt bizonyítják, hogy a téli hónapok hőmérséklete döntő mértékben befolyásolja a tetőző vízállás nagyságát és kialakulásának időpontját. A felső talajrétegek átfagyása és a csapadéknak a felszínen hó alakjában való tározódása —• számításokkal alig követhető módon — megváltoztatja az in fiitráció és a párolgás mértékét, illetve ezek időbeli lefolyását. Erre való tekintettel az oi-tényezőket nemcsak a teljes idősorra határoztam meg, hanem a „hideg" és „meleg" telű évekre különkülön is. A havi hatástényezők segítségével felírható kapcsolat szorosságának vizsgálatára a) korrelációszámítással meghatároztam az E' = = f(C s

m) függvényeket, b) a megfelelő korrelációs együtthatókat, c) a regressziós egyenestől való eltérések átlagait, mind a teljes vízjáték (LNV—LKV) százalékában, mind abszolút értelemben és d) az eltérések szórását. Mindezeket a számításokat a két egymást követő tetőzés között lehullott teljes (súlyozatlan) csapadékmennyiségre is elvégeztem, annak megítélésére, hogy a havi hatástényezők figyelembevétele milyen nagyságrendű finomítást jelent az előrejelzésben. A csapadék havi hatástényezői és ezek súlyozatlan átlagai három A kút Havi száma hely e I. II. III. IV. V. 360. Kondoros Átlag 0,097 0,007 0,213 0,301 0,049 Hideg t —0,101 1,517 —0,146 —0,525 0,975 Meleg t —0,482 —0,398 0.008 —0,098 —0,1 70 337. Cibakháza Átlag 0,075 —0,013 0,162 —0,017 —0,002 Hideg t 0,972 —0,377 —0,472 0,033 0,803 Meleg t —0,980 0,010 0,137 0,408 —0,272 234. Püspökladány Átlag —0,091 0,816 0,373 0,557 —0,226 Hideg t 0,325 —0,528 —0,283 4,704 1,859 Meleg t —0,186 0,534 0,494 0,785 —0,064 Átlag (súlyozatlan) 0,027 0,270 0,249 0,280 —0,060 Hideg telek 0,399 0,204 —0,300 1,404 1,212 Meleg telek —0,549 0,049 0,213 0,365 —0,169