Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
8. szám - Dóra Tibor: A kiskörei öntözőrendszer
348 Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. Dóra T.: A Kiskörei Öntözőrendszer látható gazdaságok beruházásait — a főcsatornák és vízelosztó hálózatok előirányzott ütemezése mellett — célszerű területi elhelyezésben, megfelelő összetételben és koncentrálással valósítják meg. * A teljes terület hasznosításba való bekapcsolódásának előirányzott időtartama 16 év. A műszaki beruházások megvalósításának ós az agrárhasznosításnak területi és időbeli összehangoltsága biztosítja a nagy beruházás optimális kihasználását és ezzel gazdaságosságát. IRODALOM Borbély, G.—Gsecskedy, G.: Kiskörei Vízlépcső — a munkagödör és víztelenítése. Mélyéptud. Szemle. 1969. 5. Dóra, T.—Mátrai, I.: Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei. Mélyéptud. Szemle, 1969. 4. Dóra, T.: riiApoy3eji KmiiKepa. BrojieTeHb no BOAHOMY X03>nicTBy, Í 968. 1. Moszkva. Illei, V.: Résfalak alkalmazása a Kiskörei Vízlépcső építésénél. Mélyéptud. Szemle. 1969. 7—8. Páncélos, A.—Dr. Ziegler, K.: A Kiskörei Vízlépcső fő műtárgyainak elzárószerkezetei és mozgatóberendezései. Mélyéptud. Szemle. 1970. 1. Pézely, T.: A Kiskörei Vízlépcső duzzasztóműve. Mélyéptud. Szemle. 1969. 9. II. Tiszai Vízlépcső és Öntözőrendszereinek Főművei. VÍZITERV. Ber. program (1964), Kiviteli terv (1969). Kézirat. OpocHTejibHaji CHCTeiwa Kmuiope Hopa, T. CTaTbfl CBOflHblM 0Öpa30M CYMMMpyeT OCHOBHbie KOHUEMIHH H TexHHMecKtie saHHbie rnflpoy3Jia H opociiTejibHOÜ CHCTe.wbi Kmmope, K0T0pbie ABJUIIOTCH Hanöojiee 6ojibinoií npoeKTHpoBOHHOH paéoToíí rHflpoTexwmecKoro üpoeKTupoBOMHoro üpeanpujiTHji. * A vízgazdálkodás helyzete és fejlesztési célkitűzései. Dégen Imre államtitkár beszámolója az országgyűlés 19Ó9. július 2—4-i ülésszakán. Pníipoy3e;i it BOfloxpaHiiJiiime, H npn.MbiKaioiune K HIIM coopyweHiifl opocuTejibHoií CHCTeMbi, iiMetomne Ko.wnjieKCnoro Ha3naMenHH oöecnemiBaioT noTpeÓHOCTit B BOfle /yi$i opocHrejibHoií TeppuTopun 300 Tbic. ra H iiHTeHCHBHoro pbiÓHoro xo3HMCTBa c njioina;ibK> 12 Tbic. ra W KpOMe STOrO flaiOT B03M0>KH0CTb FLJIÍI BbipaÖOTKH 3HeprHH, /uiíi eyflOxo/tCTBa, npoTHBOiiaBO/iOMHOH samnTw, /yi>i ycrpaHeHHSi 6eccTO Lmbix BOA, a TaK>Ke BO3MO>KHOCTH AJIH OTflbixa, BOAHORO cnopra H T. ÍX. B cpeaHetí nacTH AOjTHHbi p. Tnca. ílanHasi CHCTeivta coopy>KeHMtt oöecnem-iBAET cejibCi<oxo3HÜCTBeHHoe H npo.Mi.mijieHHoe PA3BN™E HeSjiarotipiijiTHoro, no npMpo;iHbi\\ ycjiOBHAM, i<pa>i, npnMCM 3(J)(J)EKTI1BHO, C OflHOBpeMeHHblM ocyinecTBJteHtteM MHOroiiejieBbix 3aAaM, n cooTBercTByiomii.M yBejmqeHHe.M e.viKOCTeŰ B0A0CHaÖ>KeHH5t. Opocmejibiiaíi cncTewa Sy^eT C03flaHa n0CTeneHH0, n npiiHHTbie TexHHMecKiie peuiemm o6ecne>niBaioT aBTOiwaTimecKoe H cooTBeTCTByiomee, TpeőoBamt>i.\i, pacnpeaejreHHe BOflbi. Die Staustufe Kisköre Dóra, T. Die Abbandlung besj)richt zusammenfassend die wesentlichen konzeptionellen und technischen Daten der Staustufe und Bewásserungssysteme Kisköre, der bisher grosszügigste Entwurfsarbeit des Entwurfsbüros für Wasserbau VIZITERV. Sowohl die Staustufe und der Speicher als auch die Anlagen für die komplexe Nutzung des anschliessenden Bewásserungssystems, sichern in erster Reihe die Wasserbedarfe von 300 000 ha Bewasserung und der 12 000 ha grossen intensiven Teichwirtschaften, weiters die Wasserkraftnutzung, die Schiffahrt, den Hochwasserschutz, den Polderwasserschutz und schaffen hygienische Erholungs- und Sport-Möglichkeiten im mittleren Raum des Tisza-Tals. Dieses Anlagensystem ermöglicht die landwirtschaftliche und industrielle Entwieklung eines Gebiets mit ungünstigen Naturgegebenheiten durch moderné Mittel in wirtschaftlicher Weise, Dank der Mehrzwecknutzung, durch entsprechender Erhöhung der Wasserversorgungskapazitat. Gerechnet wird mit einem stufenweisen Ausbau des Bewásserungssystems, die angewandten Lösungen ermöglichen die automatische, den Ansprüchen angemessene Verteilung der Wassers. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Debreceni Csoport 1970. április 24-én tartott előadóülésén Zalánffy László útiélmény beszámolója hangzott el az észak amerikai kontinens Csendes-óceáni partvidékéről nyert vízügyi tapasztalatokról. Az előadást színes diafilmek vetítése kísérte. A Vízellátási és Hidrológiai Szakosztály 1970. április 27-i előadóülésén dr. Erich Bicske főmérnök (Német Szövetségi Köztársaság) a kútszűrők méreteinek és hidraulikai tulajdonságainak meghatározásáról tartott előadást. A Középdunántúli Csoport 1970 április 28-i előadóülésén a dombvidéki tarozás hidrológiai kérdéseiről Puskás Tamás adott elő. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének a fejlődésben levő országok műszaki tudományos kérdéseivel foglalkozó bizottsága a Magyar Hidrológiai Társaság közreműködésével 1970. április 28-án előadóülést rendezett, amelyen Jolánkay Gyula Szomália és Dél-Jemen földrajzi, gazdasági és hidrológiai viszonyairól tartott vetítettképes útibeszámoló előadást. A Nyíregyházi Csoport 1970. április 23-án rendezett előadóülésén Vermes László a szennyvizek mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatos újabb kutatási eredményeit ismertette. Az előadó részletesen ismertette a megfigyelésbe vont kísérleti szennyvízöntözőtelepek üzemi eredményeit. Részletesen szólott a téli-nyári szennyvízelhelyezéssel megoldott debreceni rét- és legelőöntözésről. Hivatkozott a rét- és legelő öntözésekben elért lengyel tapasztalatokra is. Ismertette a pesterzsébeti telepen 1963 óta végzett kisparcellás kísérletek eredményeit. Az előadó véleménye szerint az elkövetkező időkben hazánkban a témában fejlődés várható. A Tatabányai Csoport két szakosztálya 1970. március 12-én összevont ülést tartott, amelyen dr. Farkas Péter a papír és cellulóz ipari szennyvizek tisztítási lehetőségeiről tartott előadást. A Borsodi Csoport 1970. március 18-i előadóülésén Tárnóy András a hidrometeorológiai adatgyűjtés szerepéről, az észlelő hálózat északmagyarországi fejlesztésének jelenlegi ós távlati problémáiról tartott előadást.
