Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
7. szám - Dr. Schiefner Kálmán–Urbányi András: A Soroksári Duna-ág komplex higiénés vizsgálata
Dr. Schiefner K.—Urbányi A.: A Soroksári Duna-ág Hidrológiai Közlöny 1970. 7. Sz. 319 1. ábra. Az oxigénfogyasztás időszakos változása [mg/l] Abb.l. Periodisclie Ánderung des Sauerstoffverbrauchs [mg/l] Az összes keménység átlaga 14,2 volt. Ettől kisebb mértékű eltérést Pesterzsébeten (13,3) és Kiskunlacházán (15,3) tapasztaltunk. Tehát az összes keménység lényegesen nem változott. A legnagyobb értékek márciusban (18,6), míg a kisebbek júliusban mutatkoztak (9,7). A Dunában átlagosan 12,8 (maximum: 17,4; minimum: 8,0) volt a keménység, ami 1,4-gyel alacsonyabb, mint a Soroksári Duna-ág átlagértékei. A lúgosság átlageredménye a Dunában és Pesterzsébeten azonos értéket (3,1 ml nHCl/liter) mutattak, mely Tassig fokozatosan emelkedett (3,6 ml nHCl/liter). A legkisebb értékeket (2,5 ml nHCl/liter) júliusban, a magasabbakat (4,2 ml nHCl/liter) márciusban és januárban határoztuk meg. Ammónium-ot csak májusban és januárban tudtunk nyomokban kimutatni. Nitrit-et kis mennyiségekben (nyom) március és október kivételével mindig találtunk. Nitrát-ot októberben (nyom) csupán egyes mintavételi helyeken mutattunk ki. Januárban menynyisége átlagosan 20 mg/liter volt (legnagyobb érték: 26 mg/liter; legkisebb érték: 0 mg/liter). A Dunában és a pesterzsébeti mintavételi helyen azonban még ebben az időszakban sem volt, A vastartalom középértékei'Pesterzsébettől (0,57 mg/liter) Kiskunlacházáig emelkedtek (0,66 mg/ liter), majd ezután csökkentek (Tass: 0,25 mg/liter). A legnagyobb értékeket márciusban érte el (átlag: 1,38 mg/liter), maximuma Szigetszentmiklóson 2,06 mg/liter volt. A szulfát-ion tartalom 20—50 mg/liter mennyiségben rendszeresen mérhető volt. Bakteriológiai adatok A coli-szám átlagértékei (2. ábra) Pesterzsébettől (98/ml) Kiskunlacházáig (5,5/ml) — átmeneti ráckevei emelkedés után (8,5/ml) — Tassig csökkentek (3,6/ml). Évszakos megoszlásban a legkisebb értékek májusban jelentkeztek (Pesterzsébet: 50/ml, Tass: l/ml, átlag: 11 coli-telep/ml) míg a leg100-* I £ 10/ \ N. A \ \ 4 v \ \ V /V ií^ftí E: § ss llt <5. K SS iíe SS ás 2. ábra. A coliszám időszakos változása Abb. 2. Periodisclie Ánderung der Coli-Zahl 15000 / \ 111 fcl <Co<Ti iCCo 3. ábra. 20 °C-on növő baktériumszám időszakos változása/1 ml kifejezve Abb. 3. Periodisclie Ánderung der bei 20 °C wachsenden Gesamt-Bakterienzahl nagyobb átlagértékeket októberben (66/ml) kaptuk. Az átlagérték azért nagy, mert Pesterzsébeten és Dunaharasztin mindig nagyobb volt a coliszám (266, ill. 198/ml). A Duna átlagértéke: 59/ml e (maximum: 110/ml; minimum: 20/ml) mindig kisebb volt, mint a Soroksári Duna-ág a pesterzsébeti mintavételi helyen. 20 °C-on növő baktériumszám átlagértékei (3. ábra). Pesterzsébettől (6,505/ml; maximum: 15 000/ml, minimum: 800/ml) Kiskunlacházáig (274/ml; maximum: 700/ml,minimum: 30/ml) — átmeneti kismértékű ráckevei emelkedés után (422/ml; maximum: 1200/ml, minimum: 90/ml) — Tassig csökkentek (138/ml; maximum: 270/ml, minimum: 60/ml). 37 °C-on növő baktériumszám átlagai (4. ábra) a 20 °C-hoz hasonlóan ingadoztak: Pesterzsébettől (3620/ml; maximum: 6200/ml, minimum: 210/ml) csökkent Kiskunlacházáig (81/ml; maximum: 165/ml, minimum: 20/ml), lláckevénél emelkedett (490/ml; maximum: 1100/ml, minimum:
