Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

6. szám - Dr. Lipták Ferenc: Az esőztető szórófejekkel kiadott csapadék területi eloszlásának jellemzése

Dr. Liplák F.: Az esöztetö szórófejekkel kiadóit csapadék Hidrológiai Közlöny 1970. 6. sz. 269 5. táblázni A bemutatott számpéldák különféle mutatószámainak összefoglaló táblázata Taöjiuiia 5. CeodnaR maűAUifa pa3Hbix noKa3ameAeü noKa3amibix qmfipoeux npuMepoe Tabelle 5. Zusammenfassende Tabelle der versehiedenen Kennziffern der gezeigten Zahlenbeispie, Számpélda jele Ábrák száma Mutatószám sorszáma, jele, értéke Számpélda jele Ábrák száma 1 2 3 4 5 6 7 8 Számpélda jele Ábrák száma Gu E

f C

v Cws E

v i E

Ph P 5^33 y'-io Vio A 100 0 0 100 100 100 1 1 1 1 B l/a—d 92,2 0,078 0,1 17 88,3 84,6 116 1,25 1 0,90 0,64 C 2/a—e 80,8 0,192 0,245 75,5 80,5 132 1,5 0,84 0,60 0,32 D 3/a—e 67,6 0,324 0,429 57,1 45,3 155 2 0,42 0,22 E 4/a—e 42,9 0,571 0,68 32 30,5 201 2,75 0,34 0,20 0,0!) F — o 1 1 0 0 200 2 0,34 G — —50 1,5 1,74 —74 0 400 4 H — —88 1,88 3,88 —288 0 400 16 y értékek tovább csök1 kennek 0 felé séges, ill. a gyakorlatban már elő nem forduló csapadékeloszlás mutatószámait is kiszámítottuk. F) A 64 db csapadékmérő közül 32 db-ba nem hullik csapadék, 32 db-ba viszont Ili—16 mm. /'max =16 mm, /'min = 0 mm, h = 8 mm G) A 16 db csapadékmérő közül 48 db-ba nem hullik csapadék, 16 db-ba viszont 32—32 mm. ; = 32 mm, 0 mm, h = 8 mm H) A 64 db csapadékmérő közül 60 db-ba nem hullik csapadék, 4 db-ba viszont 128—128 mm. t= 128 mm, i — 0 mm, 8 mm Az előző három csapadékeloszlás mutatószámait az •5. táblázatban tüntettük fel. Az adatok jelzik, hogy a y értékek tovább csökkennek, a csapadékeloszlási görbe még jobban elnyúlik a függőleges tengely mentén. 5. ábra. Az A)100 % IF -E) jelű számpéldák csapadékeloszlási görbéi Puc. 5. Kpueue pacnpedeAenuR ocadKoe ijiitfipoebix npuMepoe co 3HÜKOM A)—F.) Abb. ö. Niederschlagsverteilungslinien der Zahlenheispiele (A/É) 4. A különféle mutatószámok, eljárások összefoglalása, értékelése A bemutatott (A—II) jelű számpéldákra kiszámított mutatószámokat az 5. táblázat foglalja össze. Az első öt számpéldánál bemutatott csapadékeloszlási görbét egy koordinátarendszerbe rajzolva az 5. ábra tünteti fel. A táblázatban szereplő 8 féle mutatószám tulajdonképpen öt csoportba sorolható: I. A C

U és az Ej értékét az összes észlelési adatból „ az egyes leolvasások és az átlagérték közötti különbségek alapján számítjuk. Egyik értéke a másikból egyszerűen átszámítható, a (7) és (8) összefüggés alapján. II. A C

v és a Cws értékét szintén az összes észlelési adatból, de az egyes leolvasások és az átlagértékek közötti különbségek négyzetei alapján számítjuk. A a-val számított mutatók a négyzetek miatt érzékenyebben juttatják érvényre a nagyobb abszolút értékű eltéréseket. A két mutatószám egyikéből a másik egyszerűen átszámítható, a (12) és (13) összefüggés alapján. III. Az E

P

1 és az E

Vh értékét csak az észlelési adatok 1/4 részéből számítjuk, az egyes leolvasások és az átlagérték közötti különbségek alapján. Egyik mutatószám a másikból közvetlenül nem számítható át, mivel nem ugyanazon észlelési adatokból számítjuk a kettőt. Bár mindkét összefüggés a Christiansen-féle mutatószám-alakra hozható, a C„ értékkel mégsem irható fel összefüggés. IV. A /3 érték csupán a h

ma

x és h érték hányadosát adja meg, így a csapadékeloszlásra az összes mutatószám közül a legkevesebbet mond. V. A területi tényező, mégpedig a javasolt három féle y érték egyidejű megadása [11, 12], tehát egy helyett három mutatószám ismerete többet mond a csapadékeloszlásról, az öntözés minőségéről, mint bármelyik előző, egyetlen mutatószám, különösen akkor, ha azt is figyelembevesszük, hogy a y értékek számításához a csapadékeloszlási kép is rendelkezésünkre áll. Az új értékelési eljárás, vagyis a csapadékeloszlási kép alapján szerkesztett csapadékeloszlási görbe megadása egyetlen, vagy néhány mutatószám helyett már teljes képet ad a csapadék területi eloszlásáról, annak egyenletességéről.