Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

1. szám - Dr. Filep György: Szikes és sós öntözővizek javításának elvi alapjai

Dr. Filep Gy.: Szikes és sós öntözővizek Hidrológiai Közlöny 1970. 1. sz. 27 víz várható sótartalmát, szikességének mértékét és az esetleges mészszükségletét. A hígítás eredményeként várható sótartalom kiszámításához a hígítandó és a hígító víz koncentrációjának, valamint a hígítás mértékének ismerete szükséges. A hígítás mértékére jellemző' (a 2. ábrából is megállapítható) hígítási faktor, vagy hígítást arány (n), melyet általános esetre a következő képlettel lehet kifejezni (10): ahonnan V

h , i — -fi =n, V

e Vh , — = n — 1. Ve rdii = , Vh c,A Ch V

e Ve mely az (5) és (ti) egyenlet behelyettesítésével Ce+ (»— 1)CA Cilii = (7) formában írható. Ha sómentes víz (eső víz) hatására történik a hígulás, azaz Oi = 0, akkor Ce Cdil = —• n Az öntözés eredményességének és a kémiai javítás szükségességének megítélése szempontjából igen fontos a javított víz relatív Na-tartalma is, melyet legáltalánosabban a szikesedési hányadossal (Na%) vagv a Na-adszorpciós aránnyal (SAH) lehet jellemezni. A hígított víz szikesedési hányadosának (Na<jj7%) értéke a hígítandó és a hígító víz Na-tartalmától (Na

e és Na/

(), a hígítás mértékétől (n) és a két víz össz.-kationkoncentrációjától (£K

e, 27v/,) függ. Összevontan Na

di

í% = -~—-100, (8) — A dil ahol HKau=& hígított víz kationjainak mgeé összege=C&du+Mg

rf

!7 + Na

rfi

i + K

d

U. A (7) összefüggés a Na-tartalomra, s a kationok •együttes mennyiségére is érvényes, azaz Na« + (ra -1 )Na

A Nad« = es n -Kdü = IK

e + {n-\)EK

h A (8) egyenlet tehát felírható, mint Na

e + (w-l)Na

A Na

d«% = ZK

e + (n-\)ZKh • 100 (9) Kimutatható továbbá, hogy az öntözővíz (vagy a talajoldat) koncentrációváltozása esetén a NA Vérték a hígítási faktor négyzetgyökével fordítva arányosan változik. (A víz hígulásakor ennek megfelelően csökken, a koncentráció növekedésével pedig arányosan nő a NAV-érték). A (2) és (7) összefüggést, ill. az alkalmazott jelöléseket figyelembe véve: Na«+(w- l)Na

f

t (5) (6) NAV, dü = n Bevezetve néhány jelölést: c

e=a hígítandó víz összes oldott sótartalma mg/l-ben, C),=a hígító víz összes oldott sótartalma mg/l-ben Cdu=a hígított víz összes oldott sótartalma mg/l-ben, a javított víz sótartalmát az alábbi meggondolás alapján számítottuk [7, 8]: Na«+ (n- l)Nnh A (2) egyenletből Ca+Mg _ Na

2 2 ~ NAV

2 ' így a (10) felírható, mint Na

e+ («- l)Na/« 1 'ín (10) NAV, dil

z (11) ( N

a \

z / iJ Y

1 IwI + ^InavI Amennyiben a hígítókomponens számottevő mennyiségű oldott sót nem tartalmaz (ill. a talajoldat keveredés nélkül bekoncentrálódik), a ,,h" indexszel jelölt tagok kiesnek az egyenletből, így a (10) és (11) egyenlet a következőképpen alakul: NAVd« = _Ng. L_

=(NAV

).._L Ca + Mg 1 I n Yn 2 )

e (12) Utóbbi kifejezés megegyezik a Beeve és fíoiver [13] által nagy sótartalmú szikes vizek NAV 1S § r s -S io« I* I I NAV/SAR/- értékek meghatározott sótartalmak esetén NAV/SAR/- értékek meghatározott sótartalmak esetén So , Sisa^r—— * jL/ Jií mljei/l-l : : Jií mljei/l-l : I j 0 1 6 r Az oldat Na•• Ca+Mg arányo 3. ábra. A víz Na-adszorpciós viszonyszámának (SAR) változása adott sótartalmak és Na-. Ca + Mg arányok esetén Fig. 3. Variation of the Na-adsorption ratio (SAR) of irate.r of a given salts content, bnt different Na : Ca + Mg ratios