Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
6. szám - Dr. Barta István: Hidrogeokémiai vizsgálatok a Tokaji-hegységből
244 Hidrológiai Közlöny 1970. 6. sz. Dr. Barta I.: Hidrogeokémiai vizsgálatok HÍD RO GEOLÓGIA Hidrogeokémiai vizsgálatok a Tokaji-hegységből Dr. BARTA ISTVÁN* A Tokaji-hegység magyarországi területe északról az országhatár, keletről a Bodrogköz süllyedéke, délről az Alföld, nyugatról a Hernád és a Szerencs-p. tektonikus völgye közé esik. A közelítőleg É—D-i csapású neovulkáni terület hossza 40—55, szélessége 20—30 km. Területe, peremrószeivel együtt, kereken 1300 km-. Felszíni vízfolyásai a Bodrog, Hernád és részben a Szerencs-p. közvetítésével a Tisza vízrendszeréhez tartoznak. A helyi vízgyűjtők közül legjelentősebbek a Szerencs-, Bózsva- és a Tolesva-patak. E terület felszíni vízfolyásainak egy éven át tartó havonkénti részletes kémiai vizsgálatával célunk volt, hogy a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által megadott középvízhozamok [21] felhasználásával egy erre a területre vonatkozó hidrogeokémiai anyagmórleget készítsünk a felszíni vízfolyások által egy év alatt oldat formájában elszállított ionokról, illetőleg az összes oldott anyagokról. Másrészt, megvizsgálni a vizek kémiai összetétele ós a megfelelő vízgyűjtő területek kőzettani felépítése közti összefüggéseket. Ezenkívül esetleges vízkémiai következtetéseket levonni a mérési eredményekből, elsősorban a vizek kémiai összetételének évszakos változásával kapcsolatban. A hegység területéről meg vizsgált vízfolyások a következők: Hosdát-, Csenkő-, Gönci-, Tekeres-, Aranyos-, Szerencs-, Bózsva- (I., TI.), Ronyva-, Hotyka-, Kadvány-, Tolcsva-, Bényei-patak és a Bodrog (1., 1T.). A mintavételi helyek kiválasztásánál elsődleges szempont voll, hogy a lehetőségekhez mérten a Tokaji-hegység egész területe képviselve legyen a geokémiai anyagmérleg elkészítéséhez. Ezen belül, hogy egyes kisebb vízgyűjtő területekről is képet alkothassunk, valamint e részterületek kőzetösszetételének a vízminőségre gyakorolt hat ását is tanulmányozhassuk, még néhány vizsgálati pontot kijelöltünk. Megvizsgáltuk ezen túlmenőleg a Bodrog vízösszetótelónek a változását az Alsóberecki— Tokaj szakaszon. A vízmintavételi helyeket az adott esetekben a szenynyeződések megelőzése, illetőleg csökkentése érdekében úgy igyekeztünk kijelölni, hogy azok a lakott települések elé, vagy azoktól minél távolabb kerüljenek. A mintavételi helyek közelebbi megjelölését a mellékelt térkép szemlélteti (2. ábra). A vizsgált Bodrog és Ronyva, mint a K-i terület főés mellék befogadói, értékelésünk szempontjából nem tartoznak szorosabb értelemben a Tokaji-hegységhez, ugyanis vízgyűjtő területeik jelentős része Magyarországon kívül esik. A Bodrog vízgyűjtő területének mintegy 5%-ét teszi csak ki a Tokaji-hegységre eső része. A Ronyva-p. vízgyűjtőjének 411 %-aesik határainkon túlra, s a többi részét pedig túlnyomóan a vizsgált Bózsva-p. vízgyűjtő területe képezi. A vizekből meghatározott főbb ionok ós egyéb fizikai, kémiai jellemzők: Na +, K +, Ca + + , Mg + + , (Fe + + , Mn+ + ), HC0 3-,'S0 4--, Cl", (P0 4 ), H 2SÍ0 3, oldott O,, lúgosság (W°), karbonát és összes keménység (nk°), hidrogénionkoncentráció (pH), víz és levegő hőmérséklete (°C). A vizsgált Fe + + , Mn + + és P0 4 ionok általában csak mikro-mennyiségben vagy nyomokként fordulnak elő. A többnyire szerves szennyezések folytán bekerülő NH 4 +, N0 2~ÓS N0 3~ ionokat eredetük és elhanyagolható mennyiségük miatt nem vizsgáltuk. Az elemzésekből kiszámított kation- és anion-egyenértékek jó egyezései is igazolják, hogy ezen ionok mennyisége valóban nem lehet számottevő. * Kossuth L. Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Intézete, Debrecen. V. VI. VII. VIII. IX. X XI. XII. 1. II. III. III JELMAGYARÁZAT: mk V. -1965. IV. Sokévi átlag (1901-1950) J. ábra. A Tokaji-hegység csapadékösszegeinek havonkénti megoszlása Abb. 1. Monatliche Verteüung der Niedersc.hlagssumm.en im Tokajer Oebirge Fig. 1. Monthly distribution of precipitat ion in the Tokaj Mountains A vízelemzéseket többnyire a Magyar Szabványügyi Hivatal vízvizsgálati szabványmódszerei alapján végeztük [22]. A szabványtól eltérően az alkáliák meghatározása lángfotometriásan, a kovasavó pedig gravimetriásán történt. Hidrogeokémiai anyagmérleg a Tokaji-hegységről egy év alatt elszállított összes oldott anyagokról A felszíni vizek túlnyomórészt közvetlen vagy közvetett formában csapadékból keletkeznek. Kétségtelen, hogy a patakokba föld alatti vizek is belekerülnek. A mélyebb rétegekből a patakokba jutó forrásvizek mennyisége ma még nem állapítható meg. Az Országos Meteorológiai Intézet által rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján megállapítható, hogy legcsapadékosabb terület a hegység középső és É-i része. A K-, Ny- és D-i peremek felé haladva a csapadékmennyiség fokozatosan csökken [Íj [12], Az egész területet felölelő 25 csapadékmérő állomás adataiból számított [1] [12], a Tokajihegységre vonatkoztatott csapadékösszegek havonkénti eloszlását a vizsgált időszakban — 1964. május—1065. április — az 1. ábra szemlélteti. Összehasonlításul feltüntettük a csapadékösszegek havonkénti megoszlásának a sokévi (1901—1950) átlagait is.
