Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

5. szám - Dr. Haszpra Ottó–Decsi Sándorné: A Sió dunai torkolati művének hidraulikai kismintavizsgálata

Dr. Haszpra O.—Decsi S.-né: A Sió torkolati müve Hidrológiai Közlöny 1970. 5. sz. 229 15 16 17 18 19 20 21 22 23H [m] 300 250 200 150 100 50 0 0 [nfi/s] 6. ábra. Lamoen görbék és visszahatás nélküli vízhozamgörbe teljesen nyitott duzzasztómű és teljesen zárt hajózsilip esetén, ha az érkező vízhozam a mű fölötti kibővült szakaszon egyenletes megoszlású (a mérési pontok eltérése a görbéktől -\-4 cm, ill. +3 m

3/s-on belül van) H

a az alvíz, Hf a fel víz szintje a választott alapsík fölött Fig. 6. Lamoen curves and rating curve without backwater for the weir fütty open and lock closed. The approaching flow is evenly distributed over the enlarged section upstream of the structure (the deviation of the observation points from the curves is within + •# cm, or 3 cu.m/sec) II

a and Hf aro elevations of the tailwater- and lieadwater surfaces above dátum th[m] 7. ábra. A duzzasztómű Q vízátbocsátó-képessége nyomás alatti itt folyás esetén, a gát felső éle, m' megemelési mértékének és a {\h' alvíz — felvíz vízszintkülönbségnek a függvényében Az ábra pontossága a vízhozamra vonatkozóan :b 10 % - ra tehető azalvízszint különböző helyzeteinek megfelelően. Az ábra alapján megbatározott közelítő képlet Q= 55 m \ Ali Fig. 7. Conveying capacity Q of the weir for flow under pressure, in termi of gate position and differential head Ah' The accuracy of the figure is estimated at 10% flow, depending on tailwater depth. The approximating formula derived from the figura is 0=55 in }/ A" ;Ubocsátását mutatja a legalacsonyabb hajózási vízszintnél. Látható, hogy az öblözetben a sebességek elenyészők a duzzasztómű ágában érvényesülőkhöz képest. Általában pedig a helyzet ennél kedvezőbb. Az olyan, viszonylag nagyobb alvízmélységnél. mint a legkisebb hajózási mélység, az utófenék terelőgerendái már nem módosítják jelentősen az áramképet, s hajózási szempontból ez kedvező. .Mindezek alapján az alvízi várakozótér áramlás kérdéseit elintézettnek tekinthetjük, sőt a terve zetthez képest lényegesen rövidebb középső mólóis elegendőnek tartunk. A felvízi várakozótér nehezebb problémákat vetett fel annál is inkább, mert a modell eredetileg csupán az utófenék vizsgálat célját szolgálta volna, a hajózás tekintetében legfeljebb tájékoztató ellenőrzésre használtuk volna fel. A 2. kép egv felszíni áramképet mutat a felvízi öblözetben. Látható, hogy ha az érkező vízhozam valamilyen hányada bejut a várakozótérbe, ott nagyjából párhuzamos áramlással halad a műtárgy közeléig s ott viszonylag erős keresztáramlással jut át a duzzasztómű előcsatornájához. A keresztáramlásos szakasz egy részén ti sebesség keresztirányú komponense túllépi a megengedett 3(1 cm/s-ot és pl. 8(1 m

3/s átbocsátásnál a pillér orra előtt az 1 m/s-ot is eléri. Még l/j=0,0053-Q

2, midőn //„ 22,51. a műtárgy szögletes kialakítású a felvízi medencébe pedig nagyjából egyenletesen megoszolva érkezik ;i vízhozam. Ha az érkező vízhozam a duzzasztómű felén érkezik (vagyis a felvízi várakozótér holttérben van), a duzzasztás elhanyagolhatóvá válik. Nem mérhető mértékű a duzzasztás, ha a duzzasztómű is és a hajózsilip is teljesen nyitva van, ami azt jelenti, hogy a sebességmagasság csökkenése a kisebb felvízi szelvény és a nagyobb alvízi szelvény között nagyjából fedezi a veszteséget. A 7. és 8. ábra alapján a gyakorlatban egyszerűbben használható ,9. ábrát szerkesztettük, amely a duzzasztómű vízátbocsátó képességét a gát felső éle megemelési mértékének és az alvízszintnek a függvényében, 18,50 duzzasztási szintre adja meg. Hasonló ábra készült a 17,50-es duzzasztási szintre is. 4. A hajózás kérdései A hajózással kapcsolatos vizsgálatok célja a télvízi és alvízi várakozóterekben a hajók kormányozhatóságának biztosítása. A megbízó azt a kikötést tolmácsolta, hogy a várakozóterekben a keresztirányú áramlások sebessége ne lépje túl a 30 cm/s-ot. Az alvízi várakozótérben, mint a kísérletek igazolták, a keresztirányú áramlások gyengék. A várakozótérben gyenge forgók alakulnak ki, amelyek a hajókat enyhén mozgatják vagy helyükön hagyják. Az 1. kép a hajózás felső határát jelentő 141 m

3/s