Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

5. szám - Bertók László: Az eleveniszapos szennyvíztisztítás helyzete Magyarországon

224 Hidrológiai Közlöny 1970. 5. sz. Bertók L.: Az eleveniszapos szennyvíztisztítás SÍ®*®! !). ábrn. „Zsebtelep" berendezés levegőztető szerkezeit Fig. 0. Aerator of et "pocket" installation [21, 23, 24, 33] és ha a berendezések gondos és jól felkészült üzemeltető kezébe kerültek — mint a 3. táblázat is mutatja — igen jó hatásfokkal üzemeltek. Ujabb irányzatok A fenti két levegőztető rendszer hátránya volt azonban a már említett magas fajlagos (hasznos térfogatra vonatkoztatott) költség. Ez a megállapítás egyébként nemcsak az általunk választott levegőztető rendszerekre érvényes, hanem az 50-es években külföldön üzemelő más megoldásra is, pl. az akkoriban Angliában népszerű függőleges tengelyű Simplex (mechanikus) levegőztető rendszerekre. Az angliai és amerikai kísérletek azonban a 60-as évek elejétől egyre határozottabban megmutatták, hogy a függőleges tengelyű levegőztető egységek fejlesztése előtt bíztató perspektíva áll. .Míg a klasszikus Simplex rendszernél egy kerékre általában 60—70 m

3 levegőztető térfogat jutott, és ezt is komplikált drága fenékkiképzéssel, ,,vezető hengerrel" valósították meg, addig az újabb kutatások bebizonyították, hogy egyetlen rotor akár 1000, vagy 2000 m

3 medencetérfogatot is képes kellően átkeverni és oxigénnel ellátni. Mindezt ráadásul sima fenék és oldalfalakkal és a Simplex-nél szokásos középső vezetőhenger nélkül (3. ábra). Ennek a levegőztetési irányzatnak az életrevalóságát hamar felismerte a VITUKI, és az általa kifejlesztett szabadalom alapján ma máiegész kicsiny ún. zsebtelepektől 700 m

3-es aerob iszapkezelő medencékig épültek függőleges tengelyű levegőztetővel ellátott berendezések. Az „Abtaerátor" elnevezésű turbina-lapátos levegőztető szerkezetnél a rotor 0 600—3000 mm közötti 30—120 ford/perc mellett 1—280 kg 0

2/ óra oxigénbevitelre képes. A szokásos medence nagyságok; 12,5; 22,5; 36,5, 56, 87, 126, 171, 224, 330, 400, 550, és 750 m

3. Az elérhető oxigén beviteli sebesség 100—300 g/medence m

3 ó, 3—15 cm bemerülésnél. Az energiafelhasználás mutatója 1,5—2,5 kg 0

2/kWó. A 8. ábra kisberendezést mutat Abtaerátor rotorral. Érdemes néhány szóban megemlékezni a teljesoxidációs berendezésekben végbement újabb fejlődésről. Ujabban kész gyártmányként kapható zsebtelepek (TABTA-típus) épülnek növekvő számban (9. ábra). Míg az oxidációs árkok inkább néhány ezer lakóegyenértékű települések igényeinek felelnek meg, utóbbiak alkalmasak már egykét száz fős kis lakótelepek igényeit is gazdaságosan és üzembiztosan kielégíteni. 4. Összefoglalás és következtetések Az eleveniszapos szennyvíztisztítók technológiai és levegőztetési megoldásainak felvázolása alapján (2. táblázat) tárgyaltuk az elmúlt 10—12 esztendőben hazánkban épült berendezéseknél (3. táblázat) szerzett tervezési és üzemeltetési tapasztalatokat. Rámutattunk a műszaki fejlesztési és kutatási tevékenység eredményeire és kidomborítottuk, hogy újabban egyre több, kifejezetten ipari szennvvízre épül eleveniszapos berendezés, a gazdaságos tervezés megbízható kísérleti adatokra támaszkodhat. A megépült berendezések tervezési, kivitelezési és üzemeltetési problémáit elemeztük. Kiemeltük az újabban kifejlesztett függőleges tengelyű levegőztető eszközök előnyeit. Vázoltuk a kis szennyvízmennyiségre létesült ún. „teljesoxidációs" elven működő berendezések fejlődését. Fentiekből adódó következtetések: 1. Eleveniszapos szennyvíztisztító berendezések létesítése, az e téren jól képzett, nagy felkészültségű gyártó cég létezéséi nem nélkülözheti. Az ilyenben jelentkező hiány sok gondot okozott az elmúlt 10 évben, de kiküszöbölése már megtörtént. 2. Igen fontos tényező volt az eleveniszaposrendszer hazai elterjedésében és népszerűvé válásában az a tény, hogy a műszaki fejlesztés és a kutatás igyekezett lépést tartani a legfejlettebb országokban e téren bekövetkezett fejlődéssel. 3. Üzemeltetési szempontból igen fontos feladat a kellő ,,meleg és hideg" tartalék, műhelykapacitás és javító-karbantartó személyzet betervezése. Annál is inkább fontos ezt alaposan mérlegelni, mert az e téren jelentkező költségtényezők súlya sokkal nagyobb, mint a fajlagos oxigénbeviteli költség. Utóbbi csak egész nagy telepeknél jelentkezik érzékenyen. Nem a technológiai rendszer kényes az üzemeltetés színvonalára, hanem a vízben forgó alkatrészek! 4. Ipari szennyvízre létesülő berendezések tervezéséhez ma már a kutatás olcsón tud'megbízható tervezési alapadatokat szolgáltatni. E lehetőséggel gazdaságossági szempontból feltétlenül élni kell. Végül mindent összegezve megállapítható hogy hazánkban idejében felismertük az eleveniszapos szennyvíztisztításban rejlő előnyöket, és a hazai alkalmazás terén elért eredmények nemzetközileg is elismert színvonalat biztosítanak e téren közművesítésünknek. [3, 4, 6, 16, 22]. IRODALOM [1] Benedek Pál: „Eleveniszapos intenzív-szellőztető berendezések szerepe a korszerű szennyvíztisztításban." Hidrológiai Közlöny 6. s,z. J958. [2] Benedek Pál: „Eleveniszapos szennyvíztisztítással kapcsolatos tapasztalatok és tervezési szempontok" ÉM. MÉLYÉPTERV ÁMO Ifi. sz. kiadványa, 1961.