Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

5. szám - Könyvismertetés

218 Hidrológiai Közlöny 1970. 5. sz. Dr. Schneider Sz.: Hálózati szivattyúk üzemeltetése kiadódott abszolút nyomásmagassággal. A biztonsági tartalék az alsó üzemi vízszint alatt tárolható. Optimális a tetőtározó telepítésére e lehetséges pontok közül az, melynél a nyomástartó medence a legmélyebbre kerül. Ez az elhelyezés sem átfolyó, sem súlyponti, sem pedig ellennyomó. A gyakorlatban a toronyházakat nem hidraulikai, hanem építészeti, várostervezési szempontok szerint telepítik. A nyomástartó tározó optimális elhelyezésének fent vázolt eljárása ezért gyakorlatilag néhány lehetséges változat vizsgálatára korlátozódik. A csőhálózat költségeit a nyomástartó tározó nem befolyásolja számottevően, ellentétben a kiegyenlítő magastározóval. A kiegyenlítő tározó nemcsak a csőhálózat, hanem a hálózati szivattyútelep költségeit is csökkenti és feleslegessé teszi a fogyasztás csúcsainak kiegyenlítését a hálózati szivattyútelep előtt. A nyomástartó és a kiegyenlítő magastározók gazdaságossága ezért csak a víz szállításának és tározásának egész rendszerére kiterjedő komplex vizsgálat tal hasonlítható össze. 3Kcn^oaTauu» ceTeBbix HacocoB c Kpi>iinén MM 03K0M AJIH riOAAepWKH Hanopa JJ-p lllHeadep, C. XIJIH coBpe.MeHHbix >KHJIMX 3,iamiii H AJIH oöecne'ienmr cpe.aHHx (AO AecflTb 3TA>I<EII) 3Aanni1 c BO.IOÍÍ MO>KHO crpoHTb őaK HJIH uoAflep>KKii Hanopa Ha Kpwuiax BHCOKIIX 3,iaHHÜ. MO>KHO pa3JIIlMHTb ŐaK ypOBHHTejlbHblii II ŐaK, Cjiy>KaoiHií ;I;IM iio;u;ep>KKII Hanopa. BbipaBHiiTejibiiuir őaK BbipaBHHBaer IIMKH noTpeőJieHHH, a SaK, cjiy>Kaiuuif .liiíi noAaep>KKH Hanopa co CBOHM r0pn30HT0M peryjmpyer N ynpaBjnieT ceTeBbie Hacocw H co3aaeT B03M0>KH0crb nx noaranHoií paőoTbi. oőenx 3aAaw MO>KHO C03A3IK aBapnHHbin 3anac. B craTbe paccMarpiiBaioTCH Boiipocw HeoCxo/uiMoií e.\iKOCTH őai<a, noAAepwHBaiomero Hanop II onpe.iejieHiiít viecTa onTHMajibHoro pa3MeiueHHH. HeoőxoflHMaíi e.uKOCTb óai<a nponopunoHajibHa mai OM peryjuipoBamiM HacocHoii craHUHH, BepHee HacocHbix CTaHiuiH. C oriTHMa.ibHBIM pa3.MEMEHMEM MOIKHO YMEHBIUHTB YAEJIBHOE nmpeö;ieHiie 3Heprmi HacocHon CTaHijHM. Hetrieh von Netz-Puinpeu mit Dacbbeh&lterzur AufreHiterhaltung (les Druckes Df Schneider, Sz. Die Versorgung der mittelhohen (ungefáhr zehnstöckigen) Gebaude der modernen Wohlviertel kann mit einem am obersten Stoekwerk eines Turmgebáudes errichteten Daclibehálter mit dem notvvendigen Wasserdruek gesichert werden. Es können druekhaltende und Ausgleiehs-Daclibehálter unterschieden werden. Der Ausgleichsbehalter dient zum Ausgleich der Verbrauchsspitzen, der druekhaltende Behalter steuei't die Netzl'umpen und ermöglicht ihren periodischen Betrieb. Beide Aufgaben können mit Speicherung einer Sicherheitsreserve ergánzt werden. Die Abhandlung bespricht die Bestimmung der notwendigen Speieherfáhigkeit und den optimalen Errichtungsort des druekhaltenden Behálters. Die notwendige Speicher-Kapazitát ist der Regulierungsstufe Pumpenanlage bzw. Puinpenanlagen proportional. Mit einer optimalen Standortwahl der Pumpenanlage, kann der spezifische Knergieverbrauch verringert werden. Könyvismertetés Hidromeehaiiikai és vízépítési műszaki ügyintézői alapismeretek. 1 II. r. Bp. 1969. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet) Szerk. Dr. Hankó Zoltán. Terjedelem: 40,6 + 52,4 A 5 ív, 259 + 433 ábrával. A két részből álló könyv a VITUKI V., Hidromec.hanikai és VI. Vízépítési Kutatási Főosztályán dolgozó kutatási segéderők továbbképzése céljából szervezett másféléves tanfolyam tananyagát tartalmazza. A könyv célja, hogy mint tankönyv és szükséges ismerettár álljon az említett főosztályok technikusainak rendelkezésére. A könyv első része alaptantárgy akut tartalmaz. A matematika a középiskolás anyagrészen kívül szükség szerint kiegészítő anyagot is tartalmaz, amely a középiskolás alapképzéssel megérthető. A fizika tárgykörének kialakítása a technikusok munkakörének megfelelően nem egységes, egyes részek elmaradnak (atomfizika, csillagászat stb.), más részek viszont a szokásosnál részletesebbek és tárgyalásmódjuk kissé eltér a hagyományos fizikai tárgyalásmódtól, a műszaki fizika irányába. A műszaki rajz anyagrész tárgyalja a síkmértant, a rajzeszközök használatát, a műszaki rajzok fajtáit és a szabványos jelöléseket. Az anyagtan témája az építőanyagok és a modellkísérletek során felhasznált anyagok fizikai, mechanikai tulajdonságai. A szervezeti ismeretek a magyar vízügyi szolgálat felépítésével, kialakulásával, a vízgazdálkodás ügyrendjével, valamint az ügyvitelével ismerteti meg az olvasót. A munkavédelmi ismeretek összefoglalják a tárgykörrel kapcsolatos törvényes rendelkezéseket, végrehajtási és ellenőrzési követelményeket. A könyv második része szaktantárgyakat tartalmaz. A geodézia gyakorlati utasításokat tartalmaz a vízfolyások geodéziai méréseihez és a kisminták kitűzéséhez. A hidrológia tárgyalja a főbb időjárási elemeket, a víz megjelenési formáit, bevezetést nyújt a hidroinetriába, észlelésekbe. Foglalkozik továbbá a hidrográfia jellemző feldolgozási módszereivel. A hidraulika bevezetést nyújt a folyadékok fizikájába, a hidrosztatikába és hidrodinamikába. A vízépítéstan megismerteti a vízgazdálkodás ós vízkár elleni védekezés területén használatos építőipari elemekkel, építési technológiával. A vízépítési műtárgyak c. anyagrész a legfontosabb, különböző célokra épített, kis és nagy műtárgyak szerkezeti kialakítását tartalmazza. A vízépítési modell kísérletezés tárgy anyaga külön kiadványban található. A könyv valamennyi fejezetének szerzői a VITUKI fent említett főosztályainak kutatói. Biztosra vehető,, hogy a könyv a gyakorlatban is jól használható lesz. Dicső Attila