Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
5. szám - Dr. Gulyás Pál: Biológiai teszt-módszerek a vízminőség kutatásában. 2. Daphnia-teszt
214 Hidrológiai Közlöny 1970. 5. sz. Dr. Gulyás P.: Biológiai teszt-módszerek tott biztonsági hígítása 30 x , a kísérlet szerint azonban már a 20 X hígítás elég ahhoz, hogy egyetlen Daphnia se pusztuljon el. Tapasztalati biztonsági tényező 6,7. •3. A szolnoki vágóhíd szennyvize A „közepesen mérgező" szennyvíz kategória alsó határán álló víz. dil.7 Ti„ í48 h='ll X; %TL m48 h= = 9%. A számított és a tapasztalt biztonsági hígítások jól megegyeznek, mert a számított 110 X , a kísérlet alapján 100 X- Mindenesetre a görbe lefutásából lehetséges, hogy már az 50 X hígítás sem károsítja a Daphniá-t, a tapasztalati biztonsági tényező tehát a kapott görbéből 9,1, a görbe lefutása alapján kb. 5. 4. A szolnoki kénsavgyár szennyvize Túlnyomóan ásványi, szervetlen szennyeződéssel terhelt víz. A mintát a savsemlegesítő után vettük (pH=9). „Közepesen mérgező" szennvvíz, dil.TL„ í48 h=25 X; %TL m48"=4%. A számított biztonsági hígítás 250 X, a kísérletben azonban a 200 X hígítás már nem okozott pusztulást. A görbe lefutása szerint is ez a 200 X érték reális. Tapasztalati biztonsági tényező 8. 5. Szolnok, városi szennyvíz Az, hogy az általában szervesanyag-tartalmú városi szennyvíz toxikusabb a kénsavgyár ásványi méregtartalmú, bár semlegesített vizénél, arra utal, hogy benne valószínűleg ipari eredetű mérgek is vannak. Ai\.TL m4% h értéke feltűnően nagy: 50 X (%7 1L m48 h=2%). „Közepesen mérgező".'A számított biztonsági hígítás 500 X, míg a kísérletben már a 100 X hígítás ilyennek bizonyult. Az erős mérgező képességre utaló TL m értékeket olyan anyagok okozhatják, melyek toxicitása a hígítással ugrásszenien csökken. Tapasztalati biztonsági tényező 2. 6. A Borsodi Vegyi Kombinát acetilén üzemének szennyvize Főleg szervetlen mérgeket, sok mésztejet tartalmazó szennyvíz, az „erősen" mérgező kategória alsó határán. 10—20-szoros hígításban már 1 óra alatt 100% pusztulást okozott. dil.Ti m48"= = 110 X; %TL m48 h=0,9%. Számított biztonsági hígítása 1100 X (0,09% koncentráció!). A görbe lefutásából 700—800 X hígítás látszik reálisnak, tapasztalati biztonsági tényezője 8 körül van. 7. A Borsodi Vegyi Kombinál ,,hypo" üzemének szennyvize Erősen savas (pH=2), sok ásványi anyagot tartalmazó szennvvíz, mely a Daphniá-ra erősen mérgező. dil ,TL m48 h—830; %7 TL m48 h=0,12%. A számított biztonság 8300 X hígítás körül van. Ha a dil.TL m grafikonon az 50% feletti görbe eséséhez hasonló lefutást szerkesztünk, a 0 pusztulási % 4000—5000-szeres hígítás közt kereshető (biztonsági tényező 5—6 ?). A közölt adatokhoz hozzá kell fűznünk, hogy az 1. és 2. ábrát készakarva nem rajzoltuk egységesen: a két tengelyt felcseréltük azért, mert a koncentráció-értéken alapuló %TL m meghatározásához a 2. ábra elrendezési ben rajzolt grafikonokat ismerünk az irodalomból [ 13], melyen a túlélő % van feltüntetve. Az 1. ábrát viszont a VITUKI munkája alapján Magyarországon a közölt formában használják (az elpusztult % feltüntetésével). A táblázatokban található kettősség (hígítás és % érték: elpusztult és túlélő egyedek %-a) és az a tény, hogy eredményeinket táblázatban és rajzon egyaránt közöljük, kizárólag didaktikai okokból van. Egyébként, a kívánt célkitűzéseknek megfelelően ki kell választani az adat-párok valamelyikét (pl. hígítás és pusztulás % vagy szennyvíz-koncentráció % és túlélő %) és azzal dolgozni. Végül rá szeretnék mutatni arra, hogy a 10 biztonsági tényező a Daphnia-teszt esetében biztosan túlméretezett, hiszen a tapasztalatilag nyert, értékek 2—9,1 közt változnak (átlag: 6,6). Meggondolva azonban, hogy a Daphnia érzékenysége kisebb, mint pl. a legfontosabb vízi haszonállatoké, a halaké, a 10-es faktor vízvédelmi szempontból a Daphnia-teszt esetében is feltétlenül indokolt [9J. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik munkáinál támogatták, így dr. Székely Istvánnó asszisztens a kísérletek során végzett megbízható és pontos munkát. Dr. Felföldy Lajos tudományos munkatársat a kézirat tal kapcsolatosan kifejtett fáradozásaiért illesse hálás köszönetem. összefoglalás A dolgozatban a toxikológia különböző területein használt Daphnia-tesztet ismertettük vízminőségi célokra átdolgozva. Hangsúlyoztuk, hogy a Daphnia magna faji tulajdonságai miatt a nemmérgező szerves terhelés nagyságát és annak vízminőségre káros következményeit ezzel a módszerrel meghatározni nem lehet. Részletesen leírtuk a biztos és gyors Daphnia tenyésztés módszerét, egysejtű alga-tenyészetet alkalmazva táplálásukra. A teszt eljárás kivitelében a KGST szabványtervezet előírásait követtük. A kísérleti eredmények kifejezésére az irodalomban talált rövidítések közül a közepes tűrés határát (tolerantiaelimes medialis) TL m-et tartjuk ti legmegfelelőbbnek. Az eddigi összes irodalmi adat koncentráció értékével szemben, amit "/ 0TL m-nek rövidítünk, bevezetésre ajánljuk a hígítási soron alapuló „közepes tűrési határ" fogalmát, amit lil • •TL m jelzéssel illettünk. Bár a például felhozott szennyvizek esetében a kísérleti eredményekből az irodalomban ajánlott 10 biztonsági tényező — mellyel a közepes tűrés határértékét szorozva az élőlényeket nem károsító biztonságos hígítás számítható ki — túl nagynak bizonyult (átlag 6—7 közt !), tudva, hogy a D. magna a halaknál jobban ellenáll a károsító hatásoknak, a 10-es faktort vízvédelmi szempontokból szükségesnek tartjuk. IRODALOM [1] Aldakimova, A. Ja., and A. F. Gun'ko 1960: Kul'tivirovanie kormovogo fitoplanktona pri vürascsivanii dafnii na oszetrovüh ribovodnüh zavodah Dona. In: Materialü szovescs. vopr. rüboh., 1959. Kiibnoe. Hoz.: Moszkva, 198—201. (Ref. Zsurn. Biol. 1962, No. 17 Zs 336.). [2] Anderson, B. G. 1944: The toxicity thresholds of various substances found in indust rial wastes as determined by t he use of Daphnia magna. Sew. Works J. 16, 1156—1165.
