Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

4. szám - Nemzetközi Hidrológiai Decennium Hírei - A kézirat elkészítésének fontosabb szabályai

\ 192 Hidrológiai Közlöny 1970. 3. sz. . . . vagy: . . . amint a kutatási eredményeink bizonyítják (2. ábra). Tíz utóbbi esetben a zárójel előtt nincsen pont ! Hiszen a zárójeles rész a mondat tartozéka. Hasonlóan: . . . ezt mutatják a mellékelt képek (2. és 3. kép). 11. Az irodalmi hivatkozás: Kire mutatott rá Favorin N. N. is [2], Vagy: . . . ezt az irodalmi adatok is igazolják [2]. (A szögletes zárójelen belül nincs pont ! A szögletes zárójelet ne géppel írjuk, hanem kézzel.) 12. Mértékegységek. Tekintettel a Hidrológiai Közlöny külföldi terjesztésére, lehetőség szerint nemzetközi jelöléseket használjunk. Például: másodperc = s. A liter jelét nií géppel, hanem tintával írjuk, mert különben egyesnek olvasható. Liter = l. 13. A képleteket kézzel rajzoljuk be a kéziratba. A szedő nem követheti a levezetéseket, csak a képlet alakját és betűit nézi. A képlet betűinek jól olvashatónak, az elrendezésnek világosnak kell lennie. b) Ábrák Az ábrák nyomdatechnikai okokból csupán mellékletei a kéziratnak. Az ábrákat nem szabad a szövegbe beragasztani és a helyüket is felesleges kihagyni a szöveg között. Az ábrákat a nyomda számára a szerkesztőség rajzoltatja meg. Az ábrák ezért ceruzával is készülhetnek. Az ábrák legyenek áttekinthetők és könnyen kezelhetők. A vonalvastagságok megválasztásával biztosítsuk, hogy az ábra lényeges mondanivalója azonnal előtűnjék. A markánsabban kiemelkedő vonalakat, vagy feliratokat a ceruzavázlaton színes ceruzával jelöljük meg. Az ábrák maximális mérete a 75 cm-t nem haladhatja meg. Az ábrák aláírása (szövege) külön lapra kerül, a szerző azonban minden ábrán I üntesse fel a nevét. c) Fényképek A közlésre kiválasztott fényképeket pozitív másolati példányban külön csatoljuk a szöveghez. Minden fénykép hátsó oldalán puha ceruzával, olvashatóan legyen rajta a kép sorszáma és a szerző neve. Klisé készítésre csak kontrasztos képek felelnek meg. A mellékelendő másolatokat sima, fényes papíron készíttessük el. Legcélszerűbb fénykép méret a 9 X 12 cm-es, esetleg a 13 X 18 cm-es, vagy 18 x 24 cm-es. A fényképre esetlegesen szükséges feliratozást, betű, vagy számjeleket a szerkesztőség rajzoltatja rá. A szerző a fényképre helyezet t átlátszó papíron tegyen ennek módjára javaslatot. Amennyiben a szerző a lap borítólapjára címképet kíván benyújtani, úgy az I ti cm (vízszintes) és 20 cm (függőleges) méretű legyen. A szerkesztőség a címkép negatívját is szívesen fogadja, amit a nagyíttatás elvégeztetése után a szerzőnek visszaszolgáltat. d) Táblázatok A táblázatokat ne a szöveg közé írjuk, hanem külön lapra, mert a nyomda a táblázatokat külön szedi ki. Egy oldalon több táblázat is lehet. Minden táblázat felett jobboldalon írjuk fel sorszámát (pl. 3. táblázat). A táblázatot arabs számmal sorszámozzuk. A táblázat csak eredeti gépelésű lehet, fénymásolat, vagy pausz benyújtását mellőzzük. A táblázatok külön formátumon a cikk végéhez kerülnek mellékletként. A táblázat terjedelmével takarékoskodjunk. e) Ábra- és képszövegek Az ábra- és képszövegeket, valamint a jegyzeteket és egyéb feliratokat külön lapra kell írni, mert azokat a nyomda a folyó szövegtől eltérő betűnagysággal szedi ki és utólag törtleli be a szövegbe. Az ábra- és képszövegek legyenek minél rövidebbek, inkább a cikk szövegében adjuk meg a kapcsolatos magyarázatokat és tudnivalókat. Az ábra- és képszövegek a kézirat végén három példányban mellékelendők. Az ábra szót minden esetben írjuk ki (pl. 1. ábra. Az öntözött területek helyszínrajza). Fénykép esetében röviden a kép szót használjuk. f) Irodalmi hivatkozások A hivatkozott, felhasznált, vagy ajánlott irodalmat a kézirat végén, közvetlenül a szöveg befejezése után, vagy külön lapon soroljuk fel a következő forma szerint: Könyveknél: A szerző neve, a mű címe, a kiadó megnevezése, a megjelenés helye és éve. Sorszámként a szövegben már megadott (ott szögletes zárójelbe tett) sorszámot adjuk meg. Pl.: 1. Bauzil, V.: Traitó d'irrigation, Eyrolles, Paris', 1952. Folyóirat cikkeknél: A szerző neve, a cikk címe, a folyóirat címe, az évszám és a füzet száma, esetleg az oldalszám megjelölése. Pl.: [5]. Vágás István: Átfolyási vizsgálatok dortmundi-ülepítő medencékben. Hidrológiai Közlöny, 1958. ti. A személynevet, a folyóirat címét és megjelenési helyét mindig aláhúzzuk. g) Idegennyelvi összefoglaló Az idegennyelvű fordíttatás céljára a cikkhez 1 —1,5 gépelt oldalnyi összefoglalót mellékeljünk. Az összefoglaló a külföldi olvasók tájékoztatására készül, tehát tömör, szabatos hivatkozású, tartalmas legyen, hogy segítségével a cikk mondanivalója világosan követhető legyen. Az összefoglalót tartalmazó formátum tetején a cikk címét, a szerző nevét és tudományos fokozatát is tüntessük fel. Az idegennyelvű összefoglalót két példányban nyújtsuk be. A kézirat hibáinak javítása 1. A kézirat mind műszaki, mind nyelvi szempontból hibátlan voltára nagyon ügyeljünk. A kész kéziraton a nyomda oldalanként legfeljebb 5 javítást tűr meg. Ha ennél több volna, az oldalt, vagy annak megfelelő részét újra le kell gépeltet ni. A kézirat egyes részeinek kihúzása, vagy átragasztása azonban megengedhető, mert a nyomda számára elsősorban az egyértelműség a fontos, és nem a külalak szépsége. 2. A kéziratot a nyomdába adás előtt kell lezárni. A hasáblevonatokon az eredeti kézirattól eltérő javítások már nem engedhetők meg. Ha a szerző mégis javítani, vagy v áltoztatni kíván, ezt esak tiszteletdíja terhére teheti. A hasáblevonat javítása során a nyomdai hibákat kék színnel, a kézirattól esetleg eltérő újabb javítást piros színnel kell jelölni. 4. A hasáblevonat korrektúráját a szerkesztő által megadott határidőn belül el kell végezni, különben akadályozzuk a nyomda beütemezett, tervszerinti munkáját és a cikk megjelenését. 5. Különbséget kell tennünk a kézirat javítása és a hasáblevonatok korrektúrája között. A kézirat esetében valamennyi javítást a. szövegben kell elvégezni. A hasáblevonatokon a javítás módját a szöveg melletti lapszélen írjuk elő a szedő részére, a szabványos nyomdai jelek ismeretében azok alkalmazásával. ti. A szedésben előfordulható hibás értelmezések megelőzésére célszerű a kézirat szövegben alkalmazott görög betűket, vagy ritkábban használt matematikai szimbólumokat a sorszélen fonetikusan is megnevezni. (Pl.: ,,nagy görög pszi", ,,nabla operátor", stb.). Egyéb tudnivalók 1. Közlési szándéka esetén számos eset ben célszerű, ha a szerző már a kézirat elkészítése, illetve végleges lezárása előtt felveszi a kapcsolatot a főszerkesztővel. 2. A benyújtásra előkészített kézirat összefoglalva a következőket tartalmazza: a) A kézirat szövegrésze (1 példányban), b) Ábrák, képek, táblázatok (1—1 példányban), c) Ábra-képszöveg, jegyzetek (3—3 példányban), d) Idegennyelvi célra készített tartalmi összefoglaló (2 példányban). 3. A kézirat készítés szabályait további részleteiben több érvényben levő szabvány és szabályzat tartalmazza. Célszerű ezeket is áttanulmányozni. 4. A megjelenésre szánt kézirat a következő címre küldendő: Hidrológiai Közlöny, Dr. Ollós Géza főszerkesztő, Budapest, XI., Műegyetem rakpart 3. (Vízgazdálkodási Tanszék). Telefon: 458—712.